A világ legnagyobb országában élők többsége azonban továbbra is éli a megszokott saját életét, főleg, ha távol lakik a nyugati határszéltől. A schengeni vízumok kiadásának szigorítása, valamint a külföldi repülőjáratok bonyolultsága és drágulása miatt az oroszok egyre inkább az országon belüli nyaralást választják. Ez lehetővé teszi a szállásadók számára, hogy jelentősen növeljék bevételeiket – ahogy a Kommerszant nevű orosz napilap cikkírója fogalmaz.
Fotó: wikipedia
A külföldi légijáratok bonyolultsága bizonyára azt takarja, hogy a háború miatt az orosz légtérbe nem tanácsos külföldi gépnek belépni, azaz kerülőutat kell tenni – bár ez nem vonatkozik mindegyik ország légitársaságára.
Az mindenesetre tény, hogy az oroszok belföldi turistáskodása élénkíti a hazai szállodák töltését. A Rosstat becslései szerint 2024. első három hónapjában a szálláshelyek bevétele az országban éves szinten 30 százalékkal, 179 milliárd rubelre nőtt. A vendégéjszakák száma ezzel egyidőben 12 százalékkal, 62 millióra emelkedett.
Melyek is a barátságtalan országok?
Ahogy a cikkben olvasható, „nehezebbé vált a vízumok megszerzése a barátságtalan országokba” – ez bizonyára azokat takarja, amelyek Ukrajnának szállítanak fegyvereket - az odarepülés pedig hosszabb és drágább lett, mutat rá Alexis Delaroff, a világ egyik legnagyobb szállodaláncának, az Accornak a regionális igazgatója.
A lap néhány számot idéz, az Európai Bizottság adataira hivatkozva. E szerint 2023-ban negyedével csökkent az oroszok schengeni vízumkérelmeinek száma - 520,4 ezerre, szemben az egy évvel korábbi 687,2 ezerrel. Ez a 2021-es járványévhez hasonlítható. Az oroszokkal szembeni visszautasítások aránya tavaly elérte a 10,6 százalékot.
Szocsi továbbra is vezet
A Fekete-tenger továbbra is a külföldi – és belföldi - turizmus egyik legnépszerűbb alternatívája. 2024. első negyedévében 28 százalékkal nőtt az egy szobára jutó jövedelmezőség a tengerparton, és majd ekkora mértékben a hegyvidéki szállodákban, a Hotel Advisors adatai alapján. Az ekkora mértékű növekedés a belföldi turizmus folyamatos fellendülésének a következménye – erősítette meg Rail Mufaszdanov, a Vertical Hotels oroszországi és FÁK-országok üzletfejlesztési igazgatója. Az üzleti utazók részéről is stabil kereslet mutatkozik – tette hozzá Alekszandra Grebenkina, a Radisson Hotel Group kereskedelmi igazgatója.
Fotó: Tripadvisor
Ki akar most a Krímbe utazni?
Akkora a kereslet növekedése, hogy a szállodafejlesztés nem tud lépést tartani a tempóval, tehát a meglévő hotelek szobaárai emelkednek – jegyezte meg Marcel Iszmajlov, az IFK Hotel Management ügyvezető partnere. Szocsiban, a tengerparti szállodákban éves szinten 23 százalékkal nőttek a szobaárak, de a hegyi régióban is emelkedtek, ott 18 százalékkal,
Mindebben természetesen az infláció és az emelkedő valuta árfolyamok is jelentős szerepet játszanak.
A korábban külföldi üdülőhelyekre látogató oroszok belföld iránti érdeklődése a krasznodari régióra is pozitív hatással van. A Krím viszont kevésbé dinamikus régiónak bizonyult a lap szerint, ahogy a cikkíró diplomatikusan fogalmaz. „A Krím-félszigetre még mindig nem lehet repülni, és nem minden turista áll készen a hosszabb időtartamú, autós, buszos vagy vonatos megközelítésre.” A Fekete-tenger partja és Moszkva mellett Szentpétervár és Kalinyingrád továbbra is vezető szerepet tölt be a belföldi utazási célpontok között. Egyre népszerűbb Kazany, Jaroszlavl és Volgográd is, csakúgy, mint a téli síterepek.
A fellendülésben az is szerepet játszik, hogy az illetékes orosz minisztérium jóvoltából az ország 85 régiója kap pénzügyi támogatást. Ráadásul 2024 szeptemberétől egyes szállodai szolgáltatások nem lesznek áfakötelesek, ilyenek például az edzőtermek, gyógyfürdők, uszoda- és fürdőlátogatások, kozmetikai kezelések, internet-hozzáférés, a konferenciatermek bérbeadása vagy a parkolók üzemeltetése.
A világ számos országában tárt karokkal várják az oroszokat
Ugyanakkor a belföldi szobaárak drágulása ahhoz vezet egy idő után, hogy a nyaralni vágyók alternatív külföldi úti cél választanak. A világ számos országában várják tárt karokkal az orosz turistákat, mert akiknek erre is futja a jövedelmükből, azok sokat költenek. Egy bizonyos réteg pedig nem néhány éjszakát vásárol, hanem szállodát… Mint ahogyan erre már vagy húsz éve is találtunk példát. Elég ha csak néhány egyiptomi szállodára gondolunk, mondjuk Sharm al Sheikre, ahol kiválóan beszélnek a recepción oroszul.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
