Szíria 13 éve tartó polgárháborúja megbénította az ország energiaszektorát, de vajon mire számíthatunk Bassár el-Aszad rendszerének bukása után? Az ország 2011 vége óta, amikor a nemzetközi szankciók hatályba léptek, nem exportál olajat, és az energiaellátás fenntartása érdekében az Iránból származó üzemanyagimporttól vált függővé — összegezte a Reuters.
Fotó: Wikipédia
- Az Egyesült Államok Energia Információs Hivatala (EIA) korábbi elemzése szerint Szíria a szankciók bevezetése előtt, tehát 2011-ben napi 383 ezer hordó olajat és kondenzátumot termelt. Ez az EIA becslései 2023-ra napi 40 ezer hordóra esett vissza.
- A földgáztermelés pedig a 2011-es 8,7 milliárd köbméterről 2023-ra 3 milliárd köbméterre csökkent.
- A Shell és a TotalEnergies voltak az országban működő fő nemzetközi energiavállalatok.
Az országban lévő olaj- és gázmezők
A kurd és arab milíciákból álló Szíriai Demokratikus Erők (SDF), amelyet az Egyesült Államok és szövetségesei támogatnak, ellenőrzi Szíria Eufrátesztől keletre fekvő területének nagy részét, beleértve az Iszlám Állam egykori fővárosát, Rakkát és többet az ország legnagyobb olajmezőit, valamint néhány, a nagy folyótól nyugatra eső területet is.
A 26-os blokk, amelyet a brit székhelyű GulfSands Petroleum energiacsoport üzemeltet Szíria északkeleti részén, jelenleg nem termel az Egyesült Királyság szankciói miatt. A GulfSands kijelentette, hogy az eszközök továbbra is „jó állapotban vannak, és működőképesek”, hozzátéve, hogy „előrehaladott állapotban vannak a visszatérési előkészületek arra az esetre, amikor a szankciók feloldása majd lehetővé teszi a műveletek újraindítását”.
A kanadai Suncor Energy Inc. 2011-ben függesztette fel szíriai tevékenységét. Fő befektetése a közép-szíriai gázmedencében található Ebla fejlesztés, amely több mint 300 ezer hektáron (körülbelül 1251 négyzetkilométeren) található. A gázmező napi 80 millió köbláb földgázt termelt. Ebla olajmező pedig, amely 2010 decemberében kezdete meg termelését hozzávetőleg 1000 hordónyi olajat hozott felszínre.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma 2018-ban szankciókat vezetett be az orosz Evro Polis Ltd. vállalattal szemben, amely szerződést kötött a szíriai kormánnyal a szíriai olajmezők védelméről, cserébe a mezőkről származó olaj- és gáztermelés 25 százalékos részesedéséért. Az ügyet jól ismerő közel-keleti forrás hétfőn azt mondta a Reutersnek, hogy az Ebla-mezők továbbra is orosz katonai ellenőrzés alatt állnak. Az Evro Polist Jevgenyij Prigozsin, a Szíriában és az ukrajnai háborúban tevékenykedő orosz Wagner-zsoldoscsoport néhai vezetője irányította. A forrás szerint az orosz hadsereg vette át a mezők irányítását Wagner szíriai kivonulása után.
Fotó: Mees
Az INA mezői
Ami számunkra érdekesebb lehet, hogy a Mol horvátországi érdekeltségének, az INA-nak korábban kiterjedt mezői voltak Szíriában. Ezeknek a mezőknek az újra birtokba vétele. és a termelés valamint az abból fakadó haszon az Aszad-rendszer bukásával ismét a felszínre került, amelyet a horvát sajtó is taglalt a napokban.
Az INA szíriai mezőinek teljes területe körülbelül 4500 négyzetkilométeren terül el Szíria középső részének sivatagos vidékén, körülbelül 250 kilométerre Damaszkusztól. Az INA által kezelt Hajan blokk hat olaj- és gázmezőt foglal magában. Teljes infrastruktúrát építettek ki – csővezetékeket, olaj- és gázállomásokat, valamint minden szükséges létesítményt a termeléshez. Emellett próbaüzemre bocsátották a Jihar központi gáztisztító állomást is, amelyhez egy cseppfolyósított kőolajgáz-üzem (LPG-üzem) is tartozik — írja a horvát Tportal.
Az 1990-es években a Mol és az amerikai olajcégek eredménytelenül kerestek olajat ezeken a területeken, de az INA szakértői 1998-ban sikereket értek el – írja a Novi list.
Az első olaj-gáz-kondenzátum mezőt, a Jazalt 2006-ban fedezték fel, ahol a termelést egy évvel később indították el, míg a hasonló tulajdonságokkal rendelkező Mazrur mezőt 2008-ban fedezték fel. Az INA naponta mintegy 350 ezer hordó olajat szivattyúzott a szíriai mezőkről, és 2009-ben a gáztermelés is megkezdődött – teszi hozzá a Tportal.
A szíriai polgárháború elindulása után az INA 2012. február 27-én vis maiort hirdetett és kilépett az országból, de ennek ellenére helyi partnere folytatja a termelést, „amit illegálisnak tartunk” – mondta erről Tatai József, a Mol nemzetközi vállalkozásokért felelős vezetője 2012. szeptember 10-én Genfben — írta akkor a Mees olajipari portál.
A szíriai termelésből származó bevétel az üzleti tevékenység megszakítása előtt havi 65 millió dollárt, azaz évente körülbelül 780 millió dollárt tett ki.
„Ez egy gazdag lelőhely, különösen kondenzátumokban, mint például a nagyon könnyű olaj, amelyet gyakorlatilag közvetlenül a lelőhelyről lehetett gépekbe, sőt akár tankokba is tölteni – amit néhány katonai erő valóban használt is. Sajnos ma nem tudjuk, milyen állapotban van ez a komplexum” – mondja most Davor Štern, az INA korábbi vezérigazgatója a Tportalnak.
Az INA kivonulása után a létesítményeket a szíriai hadsereg vette át, 2016-ban pedig az Iszlám Állam lázadói.
Fotó: Facebook/Davor Štern
„Az INA felügyelőbizottságának elnökeként elleneztem a szíriai gyors kivonulást. Úgy véltem, hogy a háború kitörése miatt természetesen ki kell vonni azt az ötven körüli munkást a terepről, de a mezőket akkoriban ideiglenesen át lehetett volna adni az oroszok, a kínaiak vagy egy harmadik fél kezelésére. Ráadásul Horvátország kizárólag az Európai Unió ajánlása alapján hagyta el Szíriát, még azelőtt, hogy hivatalos szankciókat szavaztak volna meg – abban az időben azonban az uniós tagságért folytatott sorban állás részeként egyértelműen jó színben akartunk feltűnni, és nem akartuk felborítani a rendet” — teszi most hozzá Štern a Tportalnak.
„Ma jó lenne, ha a horvát diplomácia figyelmeztetné Izraelt, hogy kímélje meg az INA szíriai olajmezőit, amikor fő katonai célpontokat jelöl ki, mert olyan lelőhelyekről van szó, amelyekbe a horvát olajcég rengeteg pénzt fektetett be, és szándékai szerint ismét használni szeretné” – mondta Štern, utalva a jó horvát-izraeli kapcsolatokra.
Most az INA azt állítja, hogy nincs tudomásuk a 13 éve nem kezelt olaj- és gázmezők állapotáról, de úgy vélik, hogy „a nyilvánosan elérhető adatokból kitűnik, a kutak és a termelő létesítmények a háború alatt megsérültek. Ezenkívül a szír nemzeti vállalat idővel részben kimerítette a készleteket”. Az INA létesítményeit először a szíriai hadsereg, majd 2016-ban az Iszlám Állam lázadói szállták meg.
Vitatható lenne a tulajdonjog?
Štern elmondta, hogy noha a Mol tudott a szíriai mezőkről, amikor bevásárolt az INA-ba, de ezek értékét nem vették figyelembe a 2003-as részvényvásárlás során — írta a Balkan Insight még 2017 januárjában.
Ma, véleménye szerint, a mezők visszaszerzésére vonatkozó követelések előterjesztésének abszolút nemzeti prioritásnak kell lennie, és vissza kell térni, amint Szíriában helyreáll egy olyan normális kormányzati struktúra, amely garantálja a munkavállalók biztonságát. Előtte azonban – ismétli Štern – az állami ügyészségnek sürgősen tisztáznia kell a tulajdonjog kérdését.
Štern a Novi listnek adott interjújában emlékeztetett arra, hogy a mezők tulajdonjoga továbbra sincs tisztázva, mivel ezek a mezők úgy tűnik, nem a horvát állam, hanem az INA tulajdonában vannak. Emellett rámutatott, hogy az értéküket nem becsülték fel, amikor az INA-t eladták a Molnak, bár a lelőhelyek szerepeltek az INA mérlegében. Ezért felszólítja az állami ügyészséget, hogy állapítsa meg a szíriai mezők tényleges tulajdonjogát.
Mit mondanak az INA-nál?
Az INA-nál a jelek szerint vitathatatlannak tartják a szíriai mezők feletti tulajdonjogukat. „Amíg a szankciók érvényben vannak, a vállalat semmilyen módon nem végezhet üzleti tevékenységet és nem kezelheti szíriai vagyonát. Az INA évek óta aktívan figyeli a helyzetet, és készen áll reagálni, ha a körülmények megváltoznak” – tették hozzá.
Kezd kibontakozni a piaci pánik. 
