Az eredmény elmaradt a Portfolio.hu elemzői által várt 776 millió dolláros szinttől. A társaság közleménye idézi Hernádi Zsoltot, a vállalat elnök-vezérigazgatóját, aki szerint a társaság integrált, válságálló üzleti modellje jól vizsgázott és a kihívásokkal teli időszakban a szabályozási környezet negatív hatásai ellenére is sikeres maradt. "Upstream üzletágunk (kutatás-termelés) növelte a hazai kitermelési szintet, saját kőolajat hoztunk Azerbajdzsánból Európába, és folytattuk azokat beruházásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a tengertől elzárt finomítóink különböző forrásokból származó kőolajhoz jussanak. A Fogyasztói Szolgáltatások pedig megerősödve került ki a tavalyi válságból, és megkezdte lengyelországi tevékenységét" - értékelte a negyedéves eredményeket Hernádi. Jelezte: az ukrajnai háború gazdasági hatásai "még jó ideig velünk maradnak és megváltoztatják az európai energiaszektor kilátásait."
A kutatás-termelés szegmens első negyedévi "tiszta" EBITDA-ja 102,9 milliárd forintra (283 millió dollár) esett az előző évi 163,1 milliárd forintról (504 millió dollár) a csökkenő olaj- és gázárak, a magyarországi termelésre kivetett bányajáradék és a horvát gázárszabályozás miatt. A kiemelkedő mezőfejlesztési erőfeszítéseknek köszönhetően Magyarországon és az iraki Kurdisztánban is egyaránt nőtt a termelési szint, amely a negyedévben csoportszinten - a termelési előrejelzést meghaladva - napi 95 ezer hordó fölé emelkedett.
Az üzletág az első három hónapban 74,2 milliárd forint (205 millió dollár) egyszerűsített szabad pénzáramot termelt. Az első negyedévben folytatódott Magyarországon a sekélygázprogram, amelynek keretében három kutat is sikeresen teszteltek. A program 2019-es kezdete óta 21 újsekélygáz kutat fúrtak, amelyből 19 lett sikeres.
A feldolgozás és kereskedelem (downstream) újrabeszerzési árakkal becsült "tiszta" EBITDA-ja 108,7 milliárd forint (299 millió dollár) volt, a tavalyi 85 milliárd forint (254 millió dollár) után. A petrolkémia árrésnyomás alatt maradt, a szegmens finomítói és kereskedelmi teljesítménye a Magyarországon kivetett extraprofitadó ellenére is ellensúlyozta a negatív hatásokat.
Az üzemanyag-értékesítés az első negyedévben 16 százalékkal növekedett a tavalyi első negyedévhez képest. Az üzemanyagkereslet Szlovákiában 3 százalékkal, Horvátországban 1 százalékkal nőtt, Magyarországon viszont 14 százalékkal csökkent az ársapka decemberi kivezetése miatt. Márciusban a Mol által is tulajdonolt azerbajdzsáni ACG mezőről Azeri Light típusú kőolajat szállítottak a pozsonyi Slovnaft finomítóba, amely jelentősen növeli a vállalatcsoport kőolajbeszerzési rugalmasságát.
A fogyasztói szolgáltatások üzletágának EBITDA-ja 97 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a javuló keretszabályozásoknak, valamint a nem-üzemanyag típusú termékekre vonatkozó árrés növekedésének köszönhetően. Az értékesítési szint 16 százalékkal emelkedett a tavalyi első negyedévi adatokhoz képest, melybe beleértendő a lengyelországi Lotos felvásárlásból fakadóan eladott plusz 200 millió liter is. A Fresh Corner boltok száma az első negyedév végére 1172-re nőtt a tavaly első negyedévi 1081-ről.
A gáz üzletág EBITDA-ja 28,7 milliárd forintra (79 millió dollár) emelkedett az előző évi 15,5 milliárd forintról (48 millió dollár) a növekvő exportvolumeneknek köszönhetően. A csökkenő gázárak és a változó szállítmányozási útvonalak pozitív hatással voltak a gázfogyasztási költségekre.
Az egyszerűsített szabad pénzáram 517 millió dollárt ért el az első negyedévben, amely éves összevetésben 2 százalékos emelkedésnek felel meg, de 2 millió dollárral marad el a negyedik negyedéves eredménytől. Az organikus beruházások értéke 196 millió dollárra csökkent az előző évi 323 millió dollárról.
A Mol részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, a papír záróára csütörtökön 2766 forint volt. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama 3042, a legalacsonyabb 2312 forint volt. (MTI)
A japán főtárgyaló nem szeretne nagyobb amerikai rizsbehozatalt. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
