Sok cégnél nincs kőbe vésve, hogyan és mivel lehet utazni
A magyar vállalatok közel 40 százaléka nem alkalmaz üzleti utazási szabályzatot – ebben egyébként nagyon hasonlítunk a régiós országok átlagára. Ez a szabályzat tartalmazza egyebek mellett az árakra vonatkozó megkötéseket; azt, hogy a cég milyen kategóriájú szállást, milyen osztályú repülőjegyet biztosít az üzleti utazásokra induló munkavállalóknak; milyen szolgáltatók igénybevételét preferálja az utazástervezésnél. A szabályzat rendelkezhet arról, hogy az üzleti utazás illetve annak megtervezése során a munkavállaló mit fizethet vállalati hitelkártyával és mit egyenlítenek ki központi utalással.
Tartanak a kártyás fizetéstől
Ami a fizetési szokásokat illeti: a magyar cégek szívesebben utalnak, minthogy a vállalati kártyával fizessék a költségeket: az az érdekes, hogy a repülőjegyet, hotelfoglalást is több mint 50 százalékban utalással egyenlítik ki, csak az esetek negyedében-ötödében fizetnek kártyával. Pedig kártyával könnyebben beazonosíthatóak lennének a költségek, a késleltetett fizetés pénzügyi előnyt jelent – sorolta az előnyöket Szula Márk. Attól sem kell félni, hogy a munkavállaló nyakra-főre költésekbe kezd a céges kártyával: jól szabályozhatóak a felelősségi körök, mit milyen feltételekkel fizethet ki a munkavállaló.
Csak kevesen fognak kevesebbet utazni
Örvendetes, hogy a magyar cégek a régiós átlagnál sokkal kisebb arányban terveznek kevesebbet költeni ezen a téren – 70 százalékuk nem készül ezen a területen spórolni, mert élénkül az üzletmenet, a személyes találkozás pedig fontos. Ebben lényegesen jobban teljesít Magyarország a régiós átlagnál. Azok között a cégek között viszont, amelyek faragni akarnak a költségeiken, jóval nagyobb az aránya azoknak, akik az utak számát akarják csökkenteni - pedig nem kevesebbet kell utazni, visszafogni az üzleti tevékenységet, hanem sokkal inkább a fajlagos költségeken kellene faragni – mondta Szula Márk.
Az utazásszervezők élnek és virulnak
Sokszor hallani, hogy az utazási irodák napjai meg vannak számlálva, de ez biztosan nem igaz addig, amíg az üzleti utazások piaca így fejlődik: a vállalatok jelentős része szerint igenis szükség van utazásszervezőkre, 70 százalék tervezi is külső szakértők bevonását üzleti útjai szervezéséhez.
A szolgáltatók ajánlatainak összehasonlíthatósága a leginkább vonzó szempont, de sokan említették a költségoptimalizálást, valamint hogy a szolgáltatások egy helyen elérhetők. A magyar cégek számára az egyszerűség és az átláthatóság is fontos.
A sajtótájékoztatón elhangzott: amellett, hogy az üzleti utak kiszervezése idő- és költségmegtakarítást is jelenthet a cégeknek, a rendszer átláthatósága kulcskérdés: a megfelelő technikai megoldások használata esetén az utazáson részt vevő munkavállalónak nincs lehetősége nem valós adatokat tartalmazó számlát benyújtani az utazás végén, és nincs lehetősége arra, hogy azért válasszon egy adott légitársaságot, hotelt, mert ott gyűjt kedvezményeket.
Az utazás utáni elszámoláshoz szükséges információk egy pillanat alatt átláthatóak és begyűjthetőek - ez a szempont egy családi nyaralás esetében fel sem merül, egy céges út esetében viszont komoly zsebbevágó kérdést jelent a vállalatnak.
Ilyen egy átlagos céges út
Ahogy az üzleti utazások száma növekszik, a kínálat egyre bővül, és egyre összetettebbé válik a piac.
Ami a hazai üzleti utazások piacát illeti: a magyar cégek 10 éve még többet költöttek céges utakra, mivel jóval kisebb volt a szolgáltatók közti verseny, magasabbak voltak az árak. Ma már sokkal több a piaci szereplő, és a fapados légitársaságok megjelenése lenyomta az árakat – mondta Szula Márk. A tipikus üzleti út egy magyar üzletember számára 2-4 napos, valamelyik európai nagyvárosba irányul. Repülőjegy, szállodai szoba és reptéri transzfer/taxi szerepe l az igénybe vett alapszolgáltatások között
|
A felmérésről Az Amadeus az utazási iparág vezető technológiai szolgáltatója, több mint 190 országban van jelen. 2016-ban 1,4 milliárd utazást szerveztek rendszereiken keresztül, a Dow Jones Fenntarthatósági Index (DJSI) tagja. Csehországban, Magyarországon, Lettországaban, Litvániában, Lengyelországban és Romániában kérdeztek meg a Kantar TNS közvéleménykutató segítségével 1002 vállalatot. Olyan cégek vehettek részt a felmérésben, amelyeknek legalább 50 alkalmazottja van, és évente legalább 50 000 eurót költenek üzleti utakra vagy 250 üzleti utat szerveznek évente. |
