Régi polémia, hogy a Facebook-hírfolyamokban az egyszerű tudatlanságból eredő félinformációktól kezdve a kamu híreken át a szándékosan gyártott dezinformációs anyagokig minden ráömlik a felhasználókra. Az is ismert, hogy a vállalat a hatékonyabb hirdetések érdekében profilozza a felhasználókat. Az viszont a 2016-os amerikai elnökválasztás után derült ki széles körben, és a Facebook-botrány (vagy Facebook Cambridge Analytica-botrány) kapcsán szerepelt a sajtóban, hogy az így származtatott felhasználói profiloknál komoly mennyiségű célzott hirdetés jelent meg. Sőt, olyan információk is megjelentek akkor a sajtóban, hogy rengeteg ellenőrizetlen vagy szándékosan meghamisított politikai üzenetet küldtek a felhasználóknak.
Ígéretek ugyan voltak a cég részéről, de a felhasználók által is jól érzékelhető, egyértelmű korlátozó lépések nem jelentek meg. A kívülállók számára úgy tűnhet, hogy Mark Zuckerbergék számára sokkal fontosabb, hogy minél nagyobb profitot érjenek el, mint az, hogy a demokrácia mellett kiálljanak, illetve etikusan viselkedjenek. Abban a vitában persze nem tudunk és nem is akarunk igazságot tenni, hogy egy profitorientált vállalatnak milyen prioritásai kell, hogy legyenek, amikor az etikus és a fenntartható viselkedés áll szemben a profitcélokkal. Az viszont egyértelműen megmutatkozik a nyugati világban, hogy a cégek hajlandóak a fogyasztói akarat előtt fejet hajtani, főleg ha úgy látják, hogy ez anyagilag is megtérül, vagy a „különutas” viselkedés komoly károkkal járhat.
Most viszont úgy tűnik, hogy a Facebook nem tudja elkenni a kérdést, és ha nem lép fel keményebben a gyűlöletkeltés és a szándékosan félrevezető információkkal szemben, azt a bevételei fogják bánni. Az elmúlt napokban ugyanis egyre több vállalat csatlakozott a #StopHateForProfit kampányhoz és azt ígérték, felfüggesztik a Facebook-hirdetéseiket mindaddig, amíg a közösségi médiavállalat nem rendezi megnyugtatóan a vitás kérdéseket.
Rengeteg hirdetője van a Facebooknak
A Facebook számára a hirdetések komoly súlyt képviselnek a bevételeknél, hiszen 2019-ben közel 70 milliárd dollár bevételük származott ebből. Ez az elképesztő összeg persze hatalmas mennyiségű reklámozótól származik, tavaly 8 millió hirdetője volt a vállalatnak. Ezek között sok olyan kis szervezet van, amelyek csak néhány száz dollár értékben költenek, de sok óriáscég súlyos milliókat, és tízmilliókat fizet a Facebooknak. Egy-két hirdető kiesése, még ha nagy cégekről is van szó, nem fogja földhöz vágni a közösségi oldalt.
Vélhetőleg ez is közrejátszott abban, hogy a múlt hét közepén megjelent első bejelentésekre úgy tűnt, nem reagál a Facebook. Akkor olyan társaságok jelezték, hogy bojkottálják a közösségi médiát, mint hirdetési felületet, mint a Patagonia, a REI, a Lending Club és a The North Face. A társaságok egyébként azt kérik a Facebooktól, hogy szigorúbban korlátozza a gyűlöletbeszédet és szabályozza a dezinformáció megjelenését. Azt is szorgalmazzák, hogy a Facebook hozzon létre egy „külön moderációs csatornát” azon felhasználók számára, akik azt állítják, hogy rasszuk vagy vallásuk miatt célozták meg őket. Az is a kérések között szerepel, hogy a Facebook tájékoztassa a hirdetőket, hogy a reklámjaik milyen gyakran jelentek meg olyan tartalom környezetében, amelyet a későbbiekben eltávolítottak, mert kiderült róluk, hogy valótlanok vagy gyűlöletkeltőek voltak. Azt is szeretnék, hogy az ilyen környezetben megjelent hirdetések után térítsék vissza a hirdetési díjakat.
A helyzet fokozódik
Az első bojkottáló vállalatokat a hétvégén újabbak követték, ráadásul van közöttük olyan vállalat is, amely nagyon komoly összegeket költ a Facebooknál. Az utóbbi napokban olyan nagyvállalatok vonták vissza a Facebookos reklámjaikat, mint a Verizon, a Unilever, a Coca-Cola és a Honda. Éppen ezért egyre több kommunikációs szakértő gondolja azt, hogy megindulhat a lavina, és ha a Facebook nem kezeli sürgősen a helyzetet, akkor nagyon komoly károk származnak majd ebből.
Hogy az első vállalatok érzékeny dologra tapintottak rá, azt jelzi, hogy további vállalatok is jelezték bojkottjukat, így a Levi Strauss (a Levi's és a Dockers márkákkal), egy hollywoodi stúdió, a Magnolia Pictures, a Starbucks és a Pepsi is azt közölte, hogy egyelőre nem fognak a Facebookon hirdetni. Az akcióhoz csatlakozó különböző méretű cégek száma a hétvégén átlépte a 100-at. Ez ugyan még mindig csak kis része a hirdetőknek, ám a céget már lépéskényszerbe hozta. A CNBC-hez eljutott az a feljegyzés, amelyet a hirdetők számára írtak, és amit Carolyn Everson, a társaság globális üzleti megoldásokért felelős alelnöke jegyzett. Ebben a vezető azt írta, hogy véleménye szerint nem a bojkott a legjobb megoldás arra, hogy szervezetek együttműködjenek. Ismerve általában a nagyvállalatok működését, mindenképpen érdekesek a levélnek azok a kijelentései, amelyek szerint a Facebook alapelvekre és nem az üzleti érdekre alapozza a döntéseit, ahogy arra a kijelentésre is biztosan voltak, akik felszisszentek, mely szerint a vállalat nem hagyja, hogy anyagilag nyomást gyakoroljanak rá, ezeknek a próbálkozásoknak soha nem engedett.
A Facebook-vezető feljegyzésének hitelességét persze némileg aláássa az a tény, hogy pénteken a cég vezérigazgatója, Mark Zuckerberg egy élő közvetítésen arról beszélt, hogy a társaság megváltoztatja irányelveit és mindent megtesz a jövőben a gyűlöletkeltő fizetett hirdetések és posztok tiltása érdekében. Igaz, Zuckerberg egy szóval sem említette a bojkottot, mint a döntésükre ható tényezőt.
Pesszimisták az elemzők, büntetett a piac
Az elemzők szerint az utóbbi napok fejleményei miatt a Facebook lépéskényszerbe kerülhet. Az első bojkottálókra még legyinthetett a Facebook, és a vezetés nem kényszerült arra, hogy radikális lépéseket hozzon. Látva azonban azt, hogy milyen vállalatok függesztették fel reklámkampányaikat, megváltozott a helyzet. A Verizon, a Unilever, a Coca-Cola és a Pepsi ugyanis azon túl, hogy komoly összegek felett diszponálnak, a szektoriális versenytársak számára is iránymutató a tevékenységük. Ha pedig a távközlési, az FMCG és az élelmiszergyártók tömegesen követik a piacvezető cégek példáját, akkor a Facebook menedzsmentje aligha kapaszkodhat tartósan az általuk hangoztatott elvekbe. A reklámpénzek csökkenésével nyomás alá kerülhet a társaság, és vagy az elveihez ragaszkodik, vagy a bevételekhez, de valahol engedniük kell.
Azon túl, hogy az óriáscégek bojkottja rövid távon is a reklámbevételek csökkenésével jár, vélhetőleg a befektetők a fent említett nyomást és a vállalatvezetés tartózkodását is érzékelve adták a pénteki kereskedésben a Facebook-részvényeit. A vállalat papírjai 8 százalékot estek, amely még a mostani volatilis piacon is soknak mondható.
A kgfb-piac nem ismeri az inflációt. 
