BUX
36 591.83
-0.45%
-165.00
OTP
11 070.00
-0.27%
-30.00
MOL
1 770.00
-0.84%
-15.00
RICHTER
7 200.00
-0.41%
-30.00
MTELEKOM
383.00
-0.26%
-1.00
 
TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2020. június 29. 19:44

Jó ideje folyik a vita arról, hogy a Facebook mennyire felelős akár jogi, akár erkölcsi értelemben az oldalakon megjelenő véleményekért. A cég eddig ezeket a kritikákat sikeresen szerelte le, és érzékelhetően nem sokat tett ezek szűrésére vagy elrejtésére. Most viszont komoly nyomás alá kerülhet a közösségi oldal.

Régi polémia, hogy a Facebook-hírfolyamokban az egyszerű tudatlanságból eredő félinformációktól kezdve a kamu híreken át a szándékosan gyártott dezinformációs anyagokig minden ráömlik a felhasználókra. Az is ismert, hogy a vállalat a hatékonyabb hirdetések érdekében profilozza a felhasználókat. Az viszont a 2016-os amerikai elnökválasztás után derült ki széles körben, és a Facebook-botrány (vagy Facebook Cambridge Analytica-botrány) kapcsán szerepelt a sajtóban, hogy az így származtatott felhasználói profiloknál komoly mennyiségű célzott hirdetés jelent meg. Sőt, olyan információk is megjelentek akkor a sajtóban, hogy rengeteg ellenőrizetlen vagy szándékosan meghamisított politikai üzenetet küldtek a felhasználóknak.

Ígéretek ugyan voltak a cég részéről, de a felhasználók által is jól érzékelhető, egyértelmű korlátozó lépések nem jelentek meg. A kívülállók számára úgy tűnhet, hogy Mark Zuckerbergék számára sokkal fontosabb, hogy minél nagyobb profitot érjenek el, mint az, hogy a demokrácia mellett kiálljanak, illetve etikusan viselkedjenek. Abban a vitában persze nem tudunk és nem is akarunk igazságot tenni, hogy egy profitorientált vállalatnak milyen prioritásai kell, hogy legyenek, amikor az etikus és a fenntartható viselkedés áll szemben a profitcélokkal. Az viszont egyértelműen megmutatkozik a nyugati világban, hogy a cégek hajlandóak a fogyasztói akarat előtt fejet hajtani, főleg ha úgy látják, hogy ez anyagilag is megtérül, vagy a „különutas” viselkedés komoly károkkal járhat.

Most viszont úgy tűnik, hogy a Facebook nem tudja elkenni a kérdést, és ha nem lép fel keményebben a gyűlöletkeltés és a szándékosan félrevezető információkkal szemben, azt a bevételei fogják bánni. Az elmúlt napokban ugyanis egyre több vállalat csatlakozott a #StopHateForProfit kampányhoz és azt ígérték, felfüggesztik a Facebook-hirdetéseiket mindaddig, amíg a közösségi médiavállalat nem rendezi megnyugtatóan a vitás kérdéseket.

Rengeteg hirdetője van a Facebooknak

A Facebook számára a hirdetések komoly súlyt képviselnek a bevételeknél, hiszen 2019-ben közel 70 milliárd dollár bevételük származott ebből. Ez az elképesztő összeg persze hatalmas mennyiségű reklámozótól származik, tavaly 8 millió hirdetője volt a vállalatnak. Ezek között sok olyan kis szervezet van, amelyek csak néhány száz dollár értékben költenek, de sok óriáscég súlyos milliókat, és tízmilliókat fizet a Facebooknak. Egy-két hirdető kiesése, még ha nagy cégekről is van szó, nem fogja földhöz vágni a közösségi oldalt.

Nagy veszteséget kell lenyelni a bojkott miatt Nagy veszteséget kell lenyelni a bojkott miatt

Vélhetőleg ez is közrejátszott abban, hogy a múlt hét közepén megjelent első bejelentésekre úgy tűnt, nem reagál a Facebook. Akkor olyan társaságok jelezték, hogy bojkottálják a közösségi médiát, mint hirdetési felületet, mint a Patagonia, a REI, a Lending Club és a The North Face. A társaságok egyébként azt kérik a Facebooktól, hogy szigorúbban korlátozza a gyűlöletbeszédet és szabályozza a dezinformáció megjelenését. Azt is szorgalmazzák, hogy a Facebook hozzon létre egy „külön moderációs csatornát” azon felhasználók számára, akik azt állítják, hogy rasszuk vagy vallásuk miatt célozták meg őket. Az is a kérések között szerepel, hogy a Facebook tájékoztassa a hirdetőket, hogy a reklámjaik milyen gyakran jelentek meg olyan tartalom környezetében, amelyet a későbbiekben eltávolítottak, mert kiderült róluk, hogy valótlanok vagy gyűlöletkeltőek voltak. Azt is szeretnék, hogy az ilyen környezetben megjelent hirdetések után térítsék vissza a hirdetési díjakat.

A helyzet fokozódik

Az első bojkottáló vállalatokat a hétvégén újabbak követték, ráadásul van közöttük olyan vállalat is, amely nagyon komoly összegeket költ a Facebooknál. Az utóbbi napokban olyan nagyvállalatok vonták vissza a Facebookos reklámjaikat, mint a Verizon, a Unilever, a Coca-Cola és a Honda. Éppen ezért egyre több kommunikációs szakértő gondolja azt, hogy megindulhat a lavina, és ha a Facebook nem kezeli sürgősen a helyzetet, akkor nagyon komoly károk származnak majd ebből.

Hogy az első vállalatok érzékeny dologra tapintottak rá, azt jelzi, hogy további vállalatok is jelezték bojkottjukat, így a Levi Strauss (a Levi's és a Dockers márkákkal), egy hollywoodi stúdió, a Magnolia Pictures, a Starbucks és a Pepsi is azt közölte, hogy egyelőre nem fognak a Facebookon hirdetni. Az akcióhoz csatlakozó különböző méretű cégek száma a hétvégén átlépte a 100-at. Ez ugyan még mindig csak kis része a hirdetőknek, ám a céget már lépéskényszerbe hozta. A CNBC-hez eljutott az a feljegyzés, amelyet a hirdetők számára írtak, és amit Carolyn Everson, a társaság globális üzleti megoldásokért felelős alelnöke jegyzett. Ebben a vezető azt írta, hogy véleménye szerint nem a bojkott a legjobb megoldás arra, hogy szervezetek együttműködjenek. Ismerve általában a nagyvállalatok működését, mindenképpen érdekesek a levélnek azok a kijelentései, amelyek szerint a Facebook alapelvekre és nem az üzleti érdekre alapozza a döntéseit, ahogy arra a kijelentésre is biztosan voltak, akik felszisszentek, mely szerint a vállalat nem hagyja, hogy anyagilag nyomást gyakoroljanak rá, ezeknek a próbálkozásoknak soha nem engedett.

A Facebook-vezető feljegyzésének hitelességét persze némileg aláássa az a tény, hogy pénteken a cég vezérigazgatója, Mark Zuckerberg egy élő közvetítésen arról beszélt, hogy a társaság megváltoztatja irányelveit és mindent megtesz a jövőben a gyűlöletkeltő fizetett hirdetések és posztok tiltása érdekében. Igaz, Zuckerberg egy szóval sem említette a bojkottot, mint a döntésükre ható tényezőt.

Pesszimisták az elemzők, büntetett a piac

Az elemzők szerint az utóbbi napok fejleményei miatt a Facebook lépéskényszerbe kerülhet. Az első bojkottálókra még legyinthetett a Facebook, és a vezetés nem kényszerült arra, hogy radikális lépéseket hozzon. Látva azonban azt, hogy milyen vállalatok függesztették fel reklámkampányaikat, megváltozott a helyzet. A Verizon, a Unilever, a Coca-Cola és a Pepsi ugyanis azon túl, hogy komoly összegek felett diszponálnak, a szektoriális versenytársak számára is iránymutató a tevékenységük. Ha pedig a távközlési, az FMCG és az élelmiszergyártók tömegesen követik a piacvezető cégek példáját, akkor a Facebook menedzsmentje aligha kapaszkodhat tartósan az általuk hangoztatott elvekbe. A reklámpénzek csökkenésével nyomás alá kerülhet a társaság, és vagy az elveihez ragaszkodik, vagy a bevételekhez, de valahol engedniük kell.

Azon túl, hogy az óriáscégek bojkottja rövid távon is a reklámbevételek csökkenésével jár, vélhetőleg a befektetők a fent említett nyomást és a vállalatvezetés tartózkodását is érzékelve adták a pénteki kereskedésben a Facebook-részvényeit. A vállalat papírjai 8 százalékot estek, amely még a mostani volatilis piacon is soknak mondható.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi törlesztőrészletekre számíthatsz, ha másfél millió forintra van szükséged:

Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 221 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. A THM-plafon miatt ezt az összeget 2021. januártól kell fizetni, év végéig 28 410 forint a havi törlesztőrészlet. Az Erste Banknál az induló törlesztőrészlet 28 721 Ft, majd 2021. januártól 32 292 forint, míg a Cetelemnél 28 721 forint a kezdő törlesztőrészlet, később pedig 32 623 forint. Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Vállalat Mészáros Lőrincék kormányozzák tovább a CIG hajóját
Csabai Károly | 2020. augusztus 14. 15:22
A hatalomátvétel ténye nem újdonság, mivel a nemzet gázszerelőjének nyomulását látva az igazgatóság és a felügyelőbizottság több tagja is már önként lemondott. Így a mai rendkívüli közgyűlésnek csak a közel 25 százalékos tulajdonával is legnagyobb CIG-részvényes Opus Global embereinek megválasztására kellett az áldását adnia. Ami pedig meg is történt.
Vállalat Beszáll a kormány a hévízi repteret működtető cégbe
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 13. 07:21
A szintén a Magyar Közlönyben megjelent határozatot a vásárlásról a miniszterelnök jegyzi.
Vállalat A legnagyobbak is megszenvedték a pandémiát
MTI | 2020. augusztus 12. 17:35
Az Allianz csoport csökkenő működési és adózott eredményről jelentett.
Vállalat Paks II: ismét vásárolna az orosz fővállalkozó
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 12. 15:55
Augusztus 10-ig jelentkezhettek az érdeklődő cégek a még július 29-én kiírt tenderre.
Vállalat Újabb tendert írt ki az orosz fővállalkozó Pakson - ezt vásárolnának most
Kollár Dóra | 2020. augusztus 12. 15:42
Viszonylag rövid határidővel írt ki újabb tendert az orosz fővállalkozó Pakson, a cégek augusztus 18-ig jelentkezhetnek. Mindeközben az Országos Atomenergiai Hivatal zöld utat adott két újabb felvonulási épületnek is.
Vállalat Rontotta éves előrejelzését az E.ON
MTI | 2020. augusztus 12. 11:22
Most 200 millió euróval kevesebb nyereségre számítanak, mint korábban.
Vállalat Új vezérigazgató a Keler élén
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 11. 14:41
Az igazgatóság július 31-ével Demkó-Szekeres Zsoltot nevezte ki a pozícióra. 
Vállalat Égető szüksége van az egészségügynek a mesterséges intelligenciára: a magyar fejlesztésekben nagy a potenciál
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 10. 13:34
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az emberiség élethossznövekedése miatt 2030-ra akár 40 millió új egészségügyi munkahelyre is szükség lehet, addigra azonban 9,9 millió orvos, ápoló és szülésznő fog hiányozni a szakmából. Az EIT Health és a McKinsey&Company tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia (AI) forradalmasíthatja az egészségügyi ellátást, segítségével jobb és hatékonyabb ápolási eredmények érhetőek el és javulhat a betegek tapasztalata az egészségügyi rendszerekkel kapcsolatban is. A magyar startupok ígéretesnek tűnnek ebben a szegmensben.
Vállalat Mészáros Lőrincék kiszálltak az üzletből, amit most jóváhagyott a GVH
Baka F. Zoltán | 2020. augusztus 10. 12:15
Az Audax megveheti az EKER-t.
Vállalat A döccenő után: mi lesz az autóipar sorsa?
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 8. 16:29
A magyar járműgyártás az utóbbi években komoly sikertörténet volt. A járvány miatt viszont előbb a gyártósorok álltak le, majd a vevők is eltűntek, így az értékesítés is lenullázódott. Rövid távon ez óriási problémákat okoz, a helyzet viszont talán nem olyan tragikus, mint amilyennek tűnik.
Friss
hírlevél