Kié egy meztelenkedő kép az interneten? Nem érdemes tartalmat lopni

Az online közölt tartalmak szerzői jogait érintő kérdés a mai napig problémát jelent a szabályozásban. Az Európai Bíróság például fontolgatja annak a lehetőségét, hogy jelszó használatára kötelezze a nyilvános wifit szolgáltató boltokat, mivel ezeken keresztül könnyűszerrel tölthetnek le emberek jogvédett tartalmakat. Most egy újabb kérdés merült fel a modern internethasználat szabályozásának kapcsán – vagyis, hogy felelőssé tehető-e egy weblap üzemeltetője, ha védett tartalomra mutató linket oszt meg a weblapján.

Ami felvetette a kérdést: egy meztelen kép

A probléma annak kapcsán merült fel, hogy a GS Media által üzemeltetett GeenStijl.nl holland weblap megosztott képeket egy holland modellről, Britt Geertruida Dekkerről, ezt közölte a Sár és Társa Ügyvédi Iroda a Privátbankár.hu-val. A probléma csupán csak annyi, hogy a képek tulajdonosa a Playboy magazin és az azt kiadó Sanoma volt, a képeket pedig még azelőtt közölték, hogy azok megjelentek volna a következő számban. A bulvároldal linkeket helyezett el a saját oldalán, amik a képekre mutattak, ezáltal ezek megtekinthetőek és letölthetőek lettek.

A sértettek ezután persze jogorvoslathoz fordultak, és eltávolíttatták a képeket az oldalakról, valamint felszólították a GS Mediát, hogy törölje az ezekre mutató linkeket. Ahogy azonban más oldalak átvették a képeket, a GS Media folyamatosan frissítette a linket, így nyomon követhető és letölthető maradt a tartalom. Így került végül bíróság elé az ügy, ami végül az Európai Bíróság asztalán landolt, felvetve a „nyilvánossághoz közvetítés” jogkörét.

Kié a felelősség?

Az Európai Bíróság előtt nem volt ismeretlen a linkek megítélése, hiszen több korábbi ítéletében (például a C-466/12 Svensson és társai; C-348/13 BestWater International) is állást foglalt a hiperhivatkozások megosztásának kérdésben, korábbi ügyek kapcsán azonban nehéz szabályozást hozni. Abban az esetben ugyanis, ha a szerző előzetesen hozzájárult, hogy az általa készített tartalom nyilvánosan elérhető legyen, abban az esetben a linkek megosztása nem minősül „nyilvánossághoz közvetítésnek”, magyarázta dr. Szilágyi Zita, az ügyvédi iroda IP joggal foglalkozó jogásza.

A Playboy esetében azonban nem ez történt, hiszen ezek a képek még szerzői oltalom alatt álltak, általános szabályozást azonban rendkívül nehéz lenne hozni. A Bíróság így amellett foglalt állást, hogy amennyiben a hivatkozást elhelyező fél nem tudta vagy nem kellett tudnia, hogy a link védett tartalomra mutat, nem vonható felelősségre, mivel így nem is beszélhetünk „nyilvánossághoz közvetítésről”.

Kivétel erősíti a szabályt

Egyetlen kivételt jelent a szabály alól, ha az illető haszonszerzési célból helyezte el a hiperhivatkozást a honlapján, mivel ebben az esetben a Bíróság vélelmezi, hogy az illető tisztában van az irányított tartalom mivoltával. „Lényegében tehát az olyan hiperhivatkozások megítélése során, amelyek szerzői engedély nélküli tartalomra mutatnak, először is azt a körülményt kell a Bíróság szerint mérlegelni, hogy a hiperhivatkozást tartalmazó honlap üzemeltetője haszonszerzési céllal helyezte-e el az adott linket”, fűzte hozzá Szilágyi Zita. Amennyiben viszont a haszonszerzési cél megállapítható, akkor a tudomást vélelmezni kell.