|
| Illusztráció. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt |
A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
Három-négy évvel ezelőtt jelentek meg Magyarországon is a programozó gyorstalpalók, amelyek az informatikai szektor egyik legnagyobb problémájára, a munkaerőhiányra kínáltak megoldást azzal, hogy pár hónapos intenzív oktatással junior programozókat kezdtek képezni.
Az Informatikai Vállalkozók Országos Szövetségének (IVSZ) 2015-ös felmérése szerint akkoriban 22 ezer informatikus hiányzott a magyar munkaerőpiacról, ennek a kutatásnak a 2018 első félévében megismételt felmérése alapján pedig ez a szám csak tovább nőtt. Tavaly már 30-40 ezer informatikus tudott volna azonnal munkába állni, így a gyorstalpalók szolgáltatásaira a kezdetekhez képest még nőtt is a cége kereslet.
A jelentkezők száma is arra utal, hogy nem csökkent az 1-1,5 milliós tandíjért cserébe elvégezhető gyorstalpalók népszerűsége, ami érthető is az alapján, hogy tavaly már bruttó 400-450 ezres fizetéssel lehetett elhelyezkedni kezdő programozóként.
Az első fecskék indulása után hamar gomba módra kezdtek szaporodni a képzések, mostanra azonban már konszolidálódni látszik a piac: miközben 2017-ben a szereplők többsége még veszteséges volt, tavaly megfordult a trend.
Ez volt az első év, amikor a veszteséges működés már inkább a kivétel, és nem a szabály volt.
A legnagyobb szereplők nemzetközi terjeszkedésbe kezdtek, az elérhető képzések jellegüket tekintve is sokszínűvé váltak, és olyan próbálkozásról is tudni, amely sikertelennek bizonyult. Az ábrán látszik, hogy a piac legnagyobb szereplőjének, a Codecoolnak az árbevétele 2017-ről 2018-ra csaknem megduplázódott, és ez volt a cég első nyereséges éve, a vállalkozás 143 millió forint profitot termelt.
A piac másik nagy szereplője, a Green Fox Academy szintén növelte az árbevételét, azonban minimális veszteséget produkált. Langmár Péter, a cég társalapítója kérdésünkre azonban elmondta, hogy a prágai iskolanyitással együtt járó kiadások nélkül a 2016-os évhez hasonlóan nyereséges lett volna a működés. A iparág üzleti eredményeit összegző ábrán az is látszik, hogy bár minimálisan, de a legtöbb cég árbevétele nőni tudott 2017-hez képest.
Abban egyébként Langmár, valamint Filep Szabolcs, a Progmasters vezetője és Szántó András, a Codecool marketing menedzsere is egyetértett, hogy a piacon lezajlott vagy éppen zajlik a konszolidációs folyamat, ennek része volt például, hogy a Metropolitan Egyetem befejezte a METU Jump névre hallgató képzését.
A konszolidáció mellett a másik jellemző trend az volt az elmúlt években, hogy újabb fajta képzési formák jelentek meg a piacon a szigorú értelemben vett gyorstalpaló forma mellett.
A rövidebb képzéseket nyújtó cégek között ott a 2016 őszén indult Braining Hub, mely hat hónapos esti szoftverfejlesztő képzéseket tart. A kategória képviselői közül viszont sok még annyira új, hogy nincsenek nyilvános üzleti adataik. Ebbe a kategóriába tartozik az A&K Akadémia, melynek képzései hétvégi napokon zajlanak, a Helixlab képzése heti kétszer két órás, a Prooktatás és a Becube pedig esti képzést nyújt. Emellett pedig vannak csak online képzések, például a Codeberry vagy a San Franciscóból Jöttem, illetve olyan gyorstalpaló is, amelynek az oktatási nyelve az angol (Matritel Labs).
Az ábránkon nem szerepel, de jelentős piaci szereplő még a Training 360, amely 2018-ban csaknem 2,5 milliárdos árbevételt és 722 milliós nyereséget produkált. Ennek a bevételnek ugyanakkor nagyjából csak a harmada származik olyan jellegű szakképzésből, amelybe beletartozik a programozásoktatás, alapvetően inkább rövidtávú professzionális, szakirányú informatikai tanfolyamokkal, illetve egyéb üzleti, készségfejlesztő és menedzsment tréningekkel foglalkoznak.
A Training 360 2017-ben fura körülmények között elnyert egy 2,5 milliárdos közbeszerzést is, így a cég a piacon egyedülállóan már államilag támogatott képzéseket is kínál. A közbeszerzés eredményének kihirdetése után egyébként elég nagy volt az ijedtség, hogy egy ekkora mértékű állami támogatás ellehetetleníti majd a kizárólag piaci alapon működő versenytársakat, de az állami támogatás a tapasztalatok alapján végül nem rendezte át érdemben a piaci erőviszonyokat. Megkeresésünkre a Training 360 arról számolt be, hogy az államilag támogatott Informatikai Fejlesztői Karrier Start Program keretében tavaly több mint 1000 fő állt munkába és jelenleg is több száz főt képeznek.
Az adatok alapján feltűnő, hogy a Progmasters a Green Fox és a Codecool mellett a legelső gyorstalpalók között volt, árbevétele mégis elmarad a két nagy céghez képest. Filep Szabolcs azt mondta, ennek az az oka, hogy ők egyrészt csak Budapesten oktatnak, másrészt nem akarnak elmenni a tömegképzés irányába, így a hallgatóik létszáma korlátosabb. Azt, hogy ennek ellenére nyereségesen működnek, Filep azzal magyarázta, hogy 2016 augusztusa, tehát az első csoportjuk végzése óta az összesen 145 hallgatójuk 98 százalékát tudták elhelyezni partnercégeknél, és így a képzési díjak mellett jelentős bevételük volt munkaerő-kölcsönzésből is.
Az indulás óta a képzések időzítése is változott a legnagyobb piaci szereplőknél, nyilván nem függetlenül attól, hogy nagy a kereslet a szolgáltatás iránt.
A Green Fox Academy-ben 2017 óta nagyjából 2,5 havonta (egymással) két hónapos átfedésben indulnak a kb. négy és fél hónapos képzések, a Codecoolban pedig teljesen megváltoztatták az eredeti képzési struktúrát. Ott jelenleg kéthetente lehet becsatlakozni, ugyanis nem osztályok vannak, hanem minden tanulónak négy szobát kell teljesítenie, ami különféle modulokat jelent.
A négy szoba elvégzésére legfeljebb 15 hónap áll rendelkezésre, de aki gyors, akár 9 hónap alatt is végezhet. Szántó András szerint ez egyrészt biztosítja, hogy a megfelelő alapok elsajátítása után kerüljenek ki a hallgatók az iskolából, másrészt a cégeknek is jobb, ha nem egyszerre jelenik meg a piacon az összes végzett, hanem egyenletesebb a végzések idejének eloszlása. A Codecoolban eddig összesen több mint 300 hallgató végzett, és a tervek szerint 2019 végére az öt iskolájukban (Budapest, Miskolc, Krakkó, Varsó és a hamarosan nyíló bukaresti iskola) több mint 550 diák fog tanulni. Langmár is arról számolt be, hogy változtattak a képzésen, azonban a Green Foxnál inkább fokozatos módosításokat tettek, hiszen a a képzés hosszának köszönhetően gyorsan tudják változtatni a képzés tartalmát és módszertanát.
Az elmúlt időszakban a Codecool és Green Fox is a nemzetközi terjeszkedésre fókuszált, amit mindkét cégnél nagyobb tőkeinjekció tesz lehetővé. A Codecool 2019 elején jelentette be, hogy 3,5 millió eurónyi (nagyjából 1,1 milliárd forintnyi) kockázati tőkét fektet a cégbe a Portfolion és a Lead Ventures, a Green Foxba pedig 2018-ban 300 millió forintot fektetett a Baconsult és az Irinyi II. Kockázati Tőkealap.
Szántó arról számolt be, hogy a Codecool bukaresti iskolájába már elindult a jelentkezés, megvannak a helyi kollégák is, és eddig azt tapasztalják, hogy ott is nagy az érdeklődés. A hosszabb távú tervekről azt mondta, szeretnék, ha Kelet-Európában összesen 20-22 kampuszuk lenne. Langmár a Green Fox csehországi terjeszkedéséről azt mondta, Prágában már a második osztály kezdte meg a tanulmányait, jelenleg pedig már az újabb nemzetközi terjeszkedést készítik elő, valamint a hazai piacon is beindítottak egy esti-hétvégi tanfolyamot.
(G7)
Magyar-Kirgiz Stratégiai Tanácsülés. 
