„Itt az idő, hogy legkésőbb az ősz végéig beindítsuk az állami nagyvállalatok egy részének privatizációját” – szögezte le Denisz Smihal kormányfő a hét elején tartott konzultáció után. A megbeszélést az állami vagyonalap vezetőjével és a gazdasági miniszterrel tartották, erről az Ukrinform számolt be. A miniszterelnök a kisebb, akár csak részben köztulajdonú cégek eladásnak felgyorsítását is sürgette. Smihal az állami cégek legfontosabb mutatóit és ha csak résztulajdonról van szó, akkor a tényleges tulajdonosokat tartalmazó egységes adatbázis felállítását is kérte.
A miniszterelnökség szerint jelenleg mintegy háromezer állami vállalatot tartanak nyilván, ezek közül 109 stratégiai, így azokat biztosan nem fogják eladni. A háromezerből 600 az energetikai, a hadiipari és a szállítási-közlekedési ágazatban működik, ezek a rendkívüli állapot végéig bizonyosan köztulajdonban maradnak. Eddig összesen 1900 objektumot adtak át az állami vagyonkezelő felügyeletébe.
Jön a korporatív modell
"A jövőben bevezetjük az úgynevezett korporatív modellt a kritikus infrastrukturális cégeknél, hogy növeljük a hatékonyságukat és erősítsük a felügyeletüket. Olyan vállalatokról van szó, amelyeket vagy az állam hozott létre vagy résztulajdona van bennük. Ennek a modellnek az elterjesztése az OECD-feltételrendszernek való megfelelés egyik kulcsmozzanata” – mondta Smihal.
Az egyik ilyen kulcsfontosságú vállalat az ukrán atomenergiaipar bástyájának számító Energoatom. Májusban döntötte el a kormány, hogy nyugati mintára átalakítja a cégvezetés szerkezetét és részvénytársaság lesz belőle, megőrizve a 100 százalékos állami tulajdoni arányt.
A fennmaradó nagyvállalatokat egy átlátható, elektronikus árverés keretében fogják értékesíteni. A kormány azt reméli, hogy az új tulajdonosok ráncba szedik a cégeket, új, elsősorban infrastrukturális beruházásokat hajtanak végre, ami új munkahelyek létrejöttét is magával hozza.
Több ukrán jelentés is beszámolt a kormány és a G7-hez tartozó országok képviselőivel folytatott megbeszélésről. Az Ukrinform erről azt közölte, hogy a fejlett nyugati országok a saját üzleti szövetségeiknél fogják ismertetni az ukrajnai privatizációs lehetőségeket, kifejezetten a nagyvállalatokra összpontosítva. A vagyonkezelő alap szerint először az odesszai kikötő melletti hatalmas területet, egy nagy bányavállalatot és a Centrenergo energetikai vállalatot kínálják fel.
Ukrajnában nemrégen fogadták el a részben vagy egészen orosz tulajdonú cégek és azok vagyonelemeinek hasznosításáról és ezen vállalatok vezetésének átalakításáról szóló törvényt. Az állami vagyonalap eladhatja vagy bérbe adhatja a cég vagyonát, vagy privatizálhatja az egész vállalatot.
Minden így befolyt pénzt az ország újjáépítését szolgáló külön alapba kell befizetni. Friss fejlemény, hogy az orosz Mihail Selkov milliárdos üzletember által birtokolt és tőle elkobozott bányavállalatot a közeljövőben meghirdetik. Vlagyimir Jevtusenkov és Oleg Gyeripaszka egy-egy cégének a privatizációja is napirenden van az Interfax Ukraine szerint.
Az alap elnöke ezentúl jogosult lesz leváltani a szankciók által sújtott cégvezetőket, illetve megtiltani nekik, hogy funkciót vállaljanak ukrán cégek felső vezetésében vagy felügyelőbizottságában. Az új igazgatóknak nem kötelező egyeztetni a helyi önkormányzatokkal, minden döntést önállóan hozhatnak meg.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 121,75 pontos, 0,18 százalékos csökkenéssel 68 002,24 ponton zárt pénteken. 
