Gigantikus javaslatcsomaggal lepte meg a parlamenti képviselőket ma a kormány, a salátatörvény számos törvény módosítását tartalmazza, melyeket semmi nem köt össze, csak az, hogy a kormány egy közös dokumentumban továbbította azokat az országgyűlés felé.
A 216 paragrafust tartalmazó indítvány egyik pontja újabb, részben állami tulajdonban lévő tőzsdei cég egy részének alapítványi célra történő juttatását írja elő. Az érintett társaság a RÁBA Járműipari Holding Nyrt., melyben az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek 74,34 százalékos tulajdonrésze van jelenleg a tőzsde hivatalos honlapja szerint.
Ebből kerülne át 20 százalék a törvényjavaslat értelmében a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítványhoz. Az egyetem fenntartói jogait tavaly augusztusban vette át az alapítvány, amelynek rá vonatkozó hatályos törvény szerint egy 57 tételből álló, korábban részben vagy egészben állami tulajdonban álló ingatlanportfolió tartozik (köztük Balatonalmádiban, Győrben, Mosonmagyaróváron nyilvántartott ingatlanok).
Ez az információ értékes lehet a tőzsdén kereskedőknek, ha ki tudták bogarászni a halom javaslat közül. A mai kereskedést 1365 forinton kezdte a papír, majd egy lejtmenet után a nap vége felé 1350 forintnál zárt. Nem sokkal öt óra előtt még 1335 forintért is hozzá lehetett jutni a részvényhez, onnan kapaszkodott vissza 1350 forintra a részvény értéke. Ha az elmúlt öt napot nézzük, akkor azt látjuk, hogy május 20-án volt a csúcson a részvény (1420 forint) a mélypont pedig május 18-án, a kereskedés indulásakor volt (1260 forint).
Az egyetem számára egyébként nem ismeretlen a RÁBA, a tanulók a gyakorlati képzéseiket egyebek mellett a tőzsdei cégnél szokták tölteni.
A RÁBA környéként mostanában nagy volt a forgás, tavaly ősszel arról írtunk ebben a cikkben, hogy NER-es hatalomátvétel készül, amely érintette a cégnél évtizedeket lehúzó vezérigazgatót.
A RÁBA mellett az alapítvány a helyi repülőtér egy részét is megkapja, ami a Győr-Pér Repülőtér Kft. 15,25 százalékát jelenti. A hatályos cégnyilvántartás szerint a magyar állam mellett az Audi Hungária Zrt. és Győr városa is tulajdonos a cégben. S bár 2020-as beszámoló még nem áll rendelkezésre, de 2019-ben 552,9 millió forint értékesítési nettó árbevételre 6,7 milliós veszteség jutott - s 2020-ban valószínűleg még zordabb számokkal zárt a reptéri cég.
Ami pedig a RÁBA Nyrt.-t illeti, tavaly a 38,7 milliárd forintos árbevételükre több mint egymilliárd forintos veszteség esett. Ebben bizonyára közrejátszott a koronavírus-járvány miatti átmeneti gépipari válság, bár a második félévben már valamelyest konszolidálódott a piac. Mindenesetre egy évvel korábban még 571,8 milliós volt az adózott eredményük.
De ha csak az előző évet nézzük, akkor a Széchenyi Egyetem mögött álló alapítvány két olyan cég részesedéséhez jut - ha a törvényjavaslatot elfogadják - amelyek ebben a helyzetben nem tudnának érdemben hozzájárulni eredményükből az egyetem működéséhez.
Merthogy ez lenne az alapvető célja az egyetemi alapítványi vagyonjuttatásnak. A kormány eddig a tőzsdei cégek közül a Mol-ból és a Richterből "adományozott" egyetemenként 10-10 százalékos csomagokat (ezt kapta "útravalóul" a Budapesti Corvinus Egyetem és a Mathias Corvinus Egyetem mögötti alapítvány is, de egy kisebb csomag érkezett a magyar állam és a Mol közös alapítványának is). E két csomaggal mai áron mintegy 760 milliárd forint értékű pakettet engedett át az alapítványoknak a kormány. A RÁBA 20 százaléka jelenleg mintegy 3,6 milliárd forintot ér, ezeken felül.
Az anyagiakon túl - de azoktól nem függetlenül - komoly vita alakult ki a hazai közéletben arról, hogy mi lehetett a valódi célja a kormánynak e vagyonjuttatásokkal (amelyek mellett számos, ingatlanokban testet öltő juttatás is történt, illetve történni fog a most benyújtott csomag alapján). Sokan azt a szándékot olvassák ki az intézkedésekből, hogy a kormány így akarja átmenteni hatalmát 2022 utánra, készülve egy vesztes parlamenti választásra. Ebben az esetben a hatalom gyakorlása nem közjogi értelemben történne, hanem informális befolyás útján, melyhez a szükséges anyagi hátteret biztosíthatná a rendelt vagyon. A kormány álláspontja - melyet lapcsoportunknak adott interjújában Lázár János volt miniszter fejtett ki - szerint viszont nincs másról szó, mint a nemzeti vagyon megőrzéséről, amelyet így nem tudna elkótyavetyélni egy másik színezetű kormány.
Az éves áremelkedés pedig az áprilisi 6,9 százalékos szintről 0,2 százalékra mérséklődhet. 
