Négynapos menetelés a Selyemúton: mit adtak nekünk a kínaiak?

Li Ko-csiang kínai kormányfő és Orbán Viktor az Országházban (Fotó forrása: MTI Fotó, Kovács Tamás)

Vasárnaptól szerdáig Magyarországon volt Li Ko-csiang kínai miniszterelnök és delegációja. A komoly lezárásokkal és budapesti dugókkal kísért többnapos itt tartózkodásuk alatt számtalan egyeztetés, tárgyalás és megállapodás volt. Orbán és a kínai miniszterelnök kétoldalú, hivatalos államközi tárgyalás tartott, és volt több egyeztetés is a többi térségbeli országok kormányfőjivel is. A találkozó eredményeként több nagyvolumenű beruházás indulhat el, és szorosabbá válhat a gazdasági kapcsolat a két ország között.

Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó

Hétfőn Li Ko-csiang vezetésével tartották meg Kína és 16 közép- és kelet-európai ország csúcstalálkozóját. A fórumon beszélt a kínai és a magyar miniszterelnök is.

Orbán szerint azért van nagy szükségünk a kínaiakra, mert a térségben hatalmas fejlődési potenciál van, de ahhoz, hogy a térség fejlődni tudjon, külső technológiai és pénzügyi forrásokra is szükség van, az európai források önmagukban már nem elegendőek. "A világgazdaságban most a Kelet csillaga áll magasan, Ázsia és benne Kína felemelkedésének korszakát éljük, most az az időszak következik, amikor Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technikai és pénzügyi részvételére" – mondta Orbán. További részletek >>>>

Li Ko-csiang úgy látja, a kelet-közép-európai térség az Európai Unió leggyorsabban fejlődő, legjobban teljesítő régiója, amely átlagosan 3 százalékos GDP-bővülést mutatott fel. Ezt a jövőben a Kínával való együttműködés még jobban segítheti, mivel Kínában az idén az első háromnegyedévben 6,9 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye.

A Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása

A fórumon jelentette be Orbán, hogy megjelent a Budapest-Belgrád-vasútvonal kínai finanszírozással történő felújítására vonatkozó közbeszerzési felhívás. A Soroksár és Kelebia közötti, 152 kilométer hosszú vasútvonalra újjáépítéséről és finanszírozásáról a magyar és a kínai kormány 2015-ben, Szucsouban kötött egyezményt.

Szijjártó Péter szerint ha Magyarországon keresztül jutnak el ezek a kínai áruk a célországokba, akkor az új befektetéseket, munkalehetőségeket és logisztikai központokat jelent, ráadásul létrehoz egy olyan vasútvonalat, amelynek nemcsak gazdasági, de regionális jelentősége is van.

Li Ko-csiang kínai és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó gazdasági és kereskedelmi fóruma után tartott sajtótájékoztatón (Fotó forrása: MTI Fotó, Koszticsák Szilárd)

Megkötött megállapodások

A Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó egyik elemeként aláírták a Kínai-Közép-Kelet-Európai Bankközi Szövetség megalapításáról szóló megállapodást. A Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában álló MFB Invest Zrt. és a kínai tulajdonban álló Chi Fu Investments képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá egy közös magántőkealap létrehozásáról.

Aláírták a magyar kukoricára és a mézre vonatkozó exportengedélyeket. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter egyébként a Kínai Minőségellenőrzési és Karantén Hivatal vezetőjével írta alá a magyar kukorica kivitelét lehetővé tevő dokumentumot. A kínaiak pedig átadták a cseresznye-export engedélyezéséhez szükséges kérdéssort is, és ígéretet tettek a madárinfluenzával kapcsolatos értékelési folyamat felgyorsítására.

Li Ko-csiang kínai miniszterelnök felszólal a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján (Forrás: MTI Fotó, Kovács Tamás)

Mindezek után Fazakes Sándor egyébként nem kevesebbett állított, mint "a következő években Kína a minőségi magyar agrártermékek egyik legfontosabb exportpiaca lehet, a magyar borexportban már a 4. legfontosabb célország". Hogy miért nem igaz a miniszter állítása, arról itt írtunk >>>>

Hétfőn elindult az első két exportvonat Kínába, a szerelvények egyike Ukrajnán, Oroszországon és Kazahsztánon át visz árut a távol-keleti államba, a másik vonat konténereit a görögországi Pireusz kikötőjéből hajón szállítják tovább.

Csatlakoztunk a SINO-CEE Fund tőkebefektetési alaphoz. Ehhez Urbán Zoltán, az EXIM vezérigazgatója és Csiang Csien-csing, a SINO CEE alap elnöke írta alá a csatlakozásáról szóló megállapodást.

Együttműködési megállapodás jött létre a Magyar Bankszövetség az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség között is.

Orbán mondta el, hogy a magyar Eximbank 500 millió dolláros hitelkerethez jut, amelyet kihelyezhet a magyar gazdaságba.

A kínai Eximbank egy 217 millió eurós hitelkeretet hoz létre a BorsodChemnek a további fejlesztésekhez

A kínai fejlesztési bank egy 20 millió eurós hitelkeretet ad a komáromi elektromos buszokat gyártó  BYD-nek a vállalat további fejlesztéséhez.

Orbán említett még egy sárvári és egy szegedi érintettségű magánmegállapodást is: egy nagy termálprojektet és egy 40 millió dolláros textiláru-értékesítést.

Együttműködési megállapodást kötött a CIG Pannónia és a China Re.

Megállapodtak abban is, hogy 2019-től a kínai Fudan Egyetem és a Neumann János Egyetem közös MBA programot indít.

Jó a hangulat. Orbán Viktor és Li Ko-csiang a Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó gálaestjén a Bálnában (Fotó forrása: MTI Fotó, Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)

Ezért éri meg velük üzletelni

A külgazdasági és külügyminiszter szerint nagyon megéri most Kínával üzletelnünk. A régióban a Kína felé irányuló magyar export a legnagyobb, a magyar kivitel tavaly 2,25 milliárd dollárnyi exportja volt Kínába, ami körülbelül 600 milliárd forintot jelent.

A magyar-kínai kereskedelmi forgalom alakulása (2001-2016, forrás: KSH, MTI)

Ezt a pénzt a magyar vállalatok munkahelyek létrehozására, béremelésre vagy fejlesztésekre tudták fordítani. Eközben mintegy 4,2 milliárd dollárnyi kínai befektetés jelent meg Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a legmagasabb technológiai színvonalon termelő és szolgáltató vállalatok érkeztek, amelyek magyarnak adnak munkát – mondta a miniszter. További részletek >>>