Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
4p

Miért állhatott be a Tisza és a Fidesz közötti különbség?
Ki nyerhet az adók körüli politikai viharon?
Mi lesz az átláthatósági törvényből?

Online Klasszis Klub élőben Somogyi Zoltánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves szociológust!

2025. szeptember 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Több európai digitális vállalat is szembeszállt azzal a javaslattal, hogy adót vessenek ki a nagyobb forgalmat lebonyolító techcégekre.

Többek között a zenei szolgáltatást nyújtó Spotify, a szálláskereső Booking.com valamint a Angry Bird játékot alkotó Rovio uniós pénzügy miniszterekhez eljuttatott közös levelében hívja fel a figyelmet a javaslat negatív hatásaira – írja a Financial Times.

Idén az Európai Bizottság javaslata szerint 3 százalékos adót vetnének ki a jelentősebb technológiai vállalkozások – például a Google, az Amazon vagy Facebook – bevételeire. A vállalatok közös levele szerint egy ilyen adóztatási rendszer a legnagyobb bevételt elérő cégeket veszi alapul, a kisebb európai cégeket azonban aránytalanul nagy teher érné ezzel, ami torzíthatja a piaci versenyt.  A vezető vállalatóriásoknak nem okozna érezhető kiesést a szabályozás, sok új vállalkozás és startup viszont a bevételekből alapozza meg későbbi növekedését, egy ilyen megszorítás pont a növekedéshez szükséges hátteret rombolná.

Az Európai Bizottság márciusban bejelentett javaslata lehetővé tenné, hogy megadóztassák az információtechnológiai nagyvállalatokat, a tervezetet várhatóan a jövő héten mutatják majd be. Korábban már az Apple és a Google kapcsán is felmerült egy új adótörvény életbe léptetése, a két céget ugyanis rendszeresen érte vád, hogy elcsalják az adót, ám ezt az amerikai vállalatok rendszeresen tagadják.

Hosszú távú megoldás kell

A mostani tervezet szerint a cégeknek az éves forgalmuk 3 százalékát kellene befizetniük adóként, ezt azonban csak a világszinten 750 millió eurós, az Európai Unióban pedig legalább 50 millió eurós bevételt elérő vállalatokra vetnék ki. Az EB becslése szerint 3 százalékos adó esetén évente mintegy ötmilliárd euró adóbevétel keletkezne az EU-ban. Az adót a felhasználók tartózkodási helye szerinti uniós tagállam szedné be.

A digitális adó bevezetését Emmanuel Macron francia elnök is támogatja, akinek kampányígéretei között van a nagyvállalati technológiai szféra megadóztatása. A jogszabály ideiglenes jellegű lenne, amíg nem sikerül átfogó megoldást találni arra, hogy a digitális cégek ott adózzanak, ahol a nyereségük keletkezik, ne csak ott, ahol a központjuk van.

Hosszú távú megoldásként megreformálnák a digitális tevékenységekre vonatkozó társasági adóval kapcsolatos szabályokat, hogy a tagországok megadóztassák a területükön képződő nyereséget, még akkor is, ha a vállalkozás ott fizikailag nincs jelen. Ennek elfogadásához a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és G20-ak együttes döntésére van szükség.

A britek lehetnek az elsők

A tagállamok azonban aggodalmukat fejezték ki az új adózással kapcsolatban: bár a francia kormány már az év végétől életbe léptetné a javaslatot, több uniós tagállam szerint egy csak EU-ra vonatkozó adórendszer bevezetése ellentmondana a nem EU-s államokkal kötött kétoldalú adómegállapodásokkal. Több kormánynak ráadásul problémát okoz meghatározni, miként is lehet meghatározni egy cég digitális jelenlétét a bevételek alapján a nyereség helyett.

Az adózásról szóló módosításokat minden tagországnak egyhangúan kell megszavaznia, ez azonban hosszú folyamat lehet. Spanyolország korábban már kifejtette, hogy nemzet szintű stratégiával szállnának szembe a problémával, az Egyesült Királyság pedig világon elsőként adót vetnek ki a nagy techcégekre, így a Facebookra, a Google-re és az Amazonra is.

A bejelentés szerint a digitális adó a legalább 500 millió fontos globális, éves bevétellel rendelkező cégóriásokat sújtaná. A vállalatoknak a Nagy-Britanniában keletkezett bevételeik 2 százalékát kellene befizetniük az államnak, mely így Philip Hammond brit pénzügyminiszter becslése szerint összesen évi 400 millió fontot is kereshetne az új teherrel. A digitális adó a keresőmotorokat, a közösségi oldalakat és az online piactereket sújtaná, de a digitális zene és -filmszolgáltatókat nem érintené. Az adón még dolgoznak, kivetésével 2020-at célozzák meg. Erről itt olvashatsz részletesebben >>>

A rovat támogatója:
A rovat támogatója az MVM

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vállalat Micsoda időzítés: Izrael új gázvezetéket épít
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 19:19
A Chevron megállapodást írt alá az állami tulajdonú Israel Natural Gas Lines gázvezeték-üzemeltetővel a Nitzana gázvezeték építésének megkezdéséről.
Vállalat Gáza kérdése szétrobbantja az amerikai fagylatgyártót
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 17:30
Ben Jerry nélkül, mivel a fagylaltcég társalapítója kilép az Unileverrel folytatott gázai konfliktus miatti viszálya után.
Vállalat Óriásfúzió készülődik a sportszergyártó-piacon?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 12:49
Az Adidas és a Puma egyesüléséről pletykálnak.
Vállalat Egy multiból magyar cég lett
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 11:22
A Budapesti Értéktőzsdén szereplő UBM Csoport felvásárolta a világ egyik legnagyobb takarmánygyártójának hazai leányvállalatát.
Vállalat Bérlői stabilitás és új fejlesztés a magyar bevásárlóparkok piacán
Natív tartalom | 2025. szeptember 17. 07:14
A hazai ingatlanbefektetési piacon még a bizonytalan gazdasági környezet ellenére is vannak jól teljesítő szegmensek. A CPI Hungary, amely a magyar retail piacon meghatározó szereplő, az idei első két negyedévben növelni tudta a bérlőktől származó bérleti díjbevételeit nyitott bevásárlóközpontjaiban – például a STOP SHOP-okban. Ez azért is figyelemre méltó, mert miközben a gazdasági környezet inflációs nyomás alatt áll, a vásárlói költések még csak lassan élénkülnek.
Vállalat Több, mint egy jelentés: így működik az ESG egy nagyvállalatnál
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 15:35
Az elmúlt években a vállalatok életében is fontossá vált a fenntarthatósági szemlélet, ami egyfelől organikusan, az éghajlatváltozásra adott természetes válaszként, másfelől pedig a jogalkotók hatására, felülről irányítottan is terjed a hazai céges világban. Európai Uniós irányelvek, a Magyar Nemzeti Bank zöld ajánlásai, az ESG-törvény: az a vállalat, amely csak legyint ezekre, hosszabb távon nagyon gyorsan kieshet a versenyből.
Vállalat A Google hatalmas befektetést jelentett be ide, épp Donald Trump látogatása előtt
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 13:58
A Google kedden bejelentette, hogy 5 milliárd font (6,80 milliárd dollár) értékű új befektetést hajt végre Nagy-Britanniában Donald Trump amerikai elnök állami látogatása előtt.
Vállalat A Ford itt rúg ki ezer főt
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 13:35
A Ford akár ezer munkahelyet is megszüntethet az elektromos autók gyártásában a németországi Köln városában a gyenge kereslet miatt – közölte az amerikai autógyártó kedden.
Vállalat Elon Musk 1 milliárd dollárért vett Tesla-részvényeket
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 19:21
A milliárdos Elon Musk nagyjából 1 milliárd dollár értékű Tesla-részvényt vásárolt, amivel bizalmat szavazott az elektromos autógyártónak.
Vállalat Elképesztő összeget költött fél év alatt az állam rezsicsökkentésre
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 16:31
Az év első felében 484 milliárd forintjába került az államnak, hogy a magyar lakossági átlagfogyasztók támogatott és nem piaci áron jutnak hozzá a háztartási energiához.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG