|
| (EPA/JUSTIN LANE) |
A Bloomberg Intelligence légiközlekedési elemzője, George Ferguson úgy becsüli, hogy eddig legalább 100 millió dollárjába került a Boeingnek a mostani ügy, és ahogy csúsznak az elkészült 737 MAX-ok kiszállításai, ez az összeg havonta körülbelül 12 millióval nő.
Világszerte több mint 350 darab 737 MAX nem tud felszállni, és egyszerűen nincsen annyi használaton kívüli repülő, ami ezeket mind pótolni tudná, így egyáltalán nem meglepő, hogy a légitársaságok a gyártón akarják behajtani az így kieső járatok költségeit. A szakértő arra számít, hogy minden érintett légitársaság előbb-utóbb benyújtja a Boeingnek a számlát.
A Norwegian Air az EASA (az Európai Uniói légügyi hatósága) minden tagállamra kötelező érvényű tiltása után jelezte, hogy biztosan kártérítést követel majd a Boeingtől a kieső bevételek miatt – a norvég légitársaságnak egyébként 18 darab olyan 737 MAX gépe van, ami jelenleg nem tud felszállni. A texasi Southwest Airlines, a 737 MAX-ok legnagyobb megrendelője, egyelőre nem jelezte, hogy kártérítést akar kicsikarni a gyártótól.
Madas László igazságügyi légiközlekedési szakértő (Aeroexpert.hu) korábban a Privátbankár.hu megkeresésére elmondta, hogy a Norwegian követelése lavinát indíthat el az érintett légitársaságok körében, mivel a kialakult helyzetnek nagyon komoly szavatosságból eredő jogkövetkezményei lehetnek. A társaságok akár kártérítést követelhetnek, akár további repülőgépek szállításakor kaphatnak komoly árengedményt, vagy elállhatnak a további megrendelésektől, és átpártolnak az Airbushoz, ami óriási veszteséget jelenthet a Boeingnek.
Jön a csúcsidő - ketyeg az óra
Az, hogy a légitársaságoknak mennyire fájhat a 737 MAX gépek leállítása, nagyban múlhat azon is, hogy milyen hosszúra nyúlik a kényszerpihenő, hiszen közeledik a nyári időszak, amikor egyre többen indulnának nyaralni, és a légitársaságok forgalma is hagyományosan megnő. Ha azonban a tiltás sokáig húzódik, és a modifikációk végrehajtása időigényes és költséges lesz, az már komolyabb anyagi gondokat okozhat minden érintettnek, nemcsak a gyártónak.
Kínos ügyek az FAA-nél
A Boeing kommunikációja a két katasztrófa fényében anélkül, hogy túlságosan erősen fogalmaznánk, is hagyott némi kívánnivalót maga után. Az MCAS-rendszer problémája már a Lion Air gépének lezuhanása után kiderült, de a gyártó, miközben bőszen elkezdett dolgozni a javításon, ugyanúgy engedte tovább repülni a 737 MAX-okat, és hangoztatta, hogy a típussal nincsen semmi probléma – írja a Plane&Pilot szaklap.
Az FAA-nak pedig kötelessége elismerni, hogy tisztában volt azzal a folyamattal, miszerint a Boeing egy több mint 50 éves dizájnt alakított egy modern nagyhajtóműves géppé, és hogy komoly problémák vannak a típusok és az altípusok rendszerével (itt elég csak arra gondolni, hogy a besorolási sajátosságok miatt a pilótákat egy óra alatt, egy iPaden képezték ki az MCAS-rendszer használatára). Az elmúlt hetek eseményei miatt az egész világ bizalma megingott az amerikai hatóságban és a Boeingben is, hiszen a katasztrófára adott késlekedő választ nem nehéz úgy érteni, hogy a céges érdekeket védték.
Az FAA gyakorlatilag utolsóként adott ki légialkamassági-direktívát az Ethiopian Airlines gépének lezuhanása utána a 737 MAX-okra, sokak rosszallását kiváltva ezzel. Jelzésértékű volt, hogy az etióp hatóságok a gépek fekete dobozát nem az Egyesült Államokba, hanem Franciaországba küldték vizsgálatra.
Nem sokkal ezután Trump közlekedési minisztériuma vizsgálatot indított az FAA-nél azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán hogy kaphatott a 737 MAX típusalkalmassági-bizonyítványt. Ennek a vizsgálatnak az elindítása részben azzal magyarázható, hogy egyre több hasonlóságot találnak az indonéz Lion Air októberi és az etióp repülő katasztrófája közt.
A Boeing ellenőrizte a saját rendszerét?
Mindeközben kikerült egy egészen elképesztő ügy, az AirPortal.hu cikke szerint az FAA az elmúlt évek alatt egyre nagyobb mértékben hagyta a Boeingre saját gépei repülésbiztonsági rendszereinek véleményezését, így tett az MCAS-rendszerrel is.
A humán- és anyagi erőforrás hiány mellett a Seattle Times-nak nyilatkozó, korábban az FAA-nél dolgozó mérnökök azt mondták, időhiány is közre játszott a lépésben, hiszen a Boeing kilenc hónapos csúszásban volt a MAX-ok tervezésével az Airbus A320neókhoz képest, így mindent megtettek, hogy felgyorsítsák az engedélyezési folyamatokat.
A 737 MAX engedélyeztetésének korai fázisában az FAA biztonsági mérnökei szétválasztották a műszaki értékelést, amelyet aztán a Boeinghez delegáltak, a komolyabb rendszerek ellenőrzése és jóváhagyása pedig az FAA-nél maradt. Ebben a környezetben a Lion Air balesetben szerepet játszó MCAS rendszer áttekintése és véleményezése éppen a Boeingnél landolt.
Egyszerűsítettek, hogy ne kelljen átképezni a pilótákat
A rendszerrel kapcsolatban a Seattle Times azt írta, a nagyobb és nehezebb hajtóművek a 737NG-khez képest előbbre kerültek a szárnyakon, ezzel megváltozott a gép súlypontja és repülési tulajdonságai bizonyos repülési helyzetekben (pl. magas sebesség mellett történő átesés közeli helyzetekben). A Boeingen nyomás volt amiatt is, hogy az új változat az NG-kkel azonos típusvizsgával repülhessen, hogy az üzemeltetőknek ne okozzon többletköltségeket a pilóták átképzése.
A Boeing megalkotta az MCAS rendszert, amely átesés közeli helyzetben a vízszintes vezérsíkok állásszögét változtatva (trim) segít a pilótáknak a gép orrának lefelé irányításában, hogy elkerülhető legyen az átesés, emellett így a repülési tulajdonságok az eltérő konstrukció ellenére sem voltak akkorák, amelyek újabb típusvizsgát igényelnének.
Mindeközben a konkurenciánál
Az iho.hu cikke szerint az Ethiopian Airlines fontolgatja teljes flottája lecserélését Airbusokra, amely 108 nem túl koros gépet jelentene (kilenc A350-es kivételével), ez a lap iparági forrásai szerint nehezen kivitelezhető ilyen rapid és radikális módon.
Ugyanakkor a hírek szerint Emmanuel Macron francia elnök már tárgyalt az etióp légitársasággal az Airbusok beszerzéséről, sőt, most esedékes megbeszélésein a kínai miniszterelnökkel szintén téma az ország légitársaságainak rendelési listája, és azon a Boeingok helyére az európai típusok belépése.
A Gazeta.ru orosz lap szerint maga Vlagyimir Putyin emlékeztette az orosz társaságokat arra a korábban meghirdetett irányelvre, miszerint a nyugati gyártású repülőgép-állományt hazaival kell lecserélni, és ezügyben Putyin ismét a partnerek figyelmébe ajánlotta a fejlesztés alatt álló MC-21-est, az Aeroflot pedig már jelezte is, hogy egyetért a koncepcióval. Az első társaság, amely lefújná a 737-es rendeléseit, az Aeroflot-csoporthoz tartozó Pobeda lenne.
Szerencsés „véletlen”, hogy az új orosz konstrukció harmadik példánya épp szombaton teljesítette első felszállását, hogy csatlakozzon a berepülési programhoz, a tesztekhez szükséges műszerek mellett már légitársaságoknak ajánlott kabinbelsővel is. Az első két példánnyal ellentétben ez a harmadik gép a gyártó fotóinak tanúsága szerint festés nélkül szállt fel először, mintegy jelezve, hogy van a MAX-oknak orosz alternatívája is, igaz, ez egyelőre még amerikai hajtóművekkel repül.
A 30 százalék hangzatos, de ennyit nem spórolnak. 
