Környezetterhelés szempontjából a közlekedést rendre a főbűnösök közé sorolják. Annak érdekében, hogy a globálisan mind több forgalomba lévő jármű ne okozzon még több problémát, a nyugati világban időről-időre szigorítják a károsanyag-kibocsátási normákat. Illetve mind több gyártó mozdul el a hibrid és a tisztán elektromos hajtás felé.
Ha beindul a tömegtermelés, akkor is drága lesz
Jelen tudásunk szerint utóbbi jelentheti a megoldást a karbonsemleges európai célok elérése érdekében. Ehhez pedig a gyártók is igyekeznek alkalmazkodni, mind több bejelentés születik arról, hogy milyen ütemben tervezik az átállást a hagyományos meghajtású járművekről az elektromos kocsikra. Nehézséget okozhat ugyanakkor a gyártók számára, hogy a szakértők szerint még a tömegtermelés felfutása után is drágább lesz az elektromos modellek előállítása, mint a hagyományos hajtással rendelkező járműveké.
Az Oliver Wyman iparági elemzőcég szakértői szerint 2030-ban, amikor az új járművek esetében az elektromos hajtás már jórészt kiszorítja a benzin és dízel üzemű járműveket, egy jármű átlagos előállítási költsége 16 ezer euró lesz majd. A Financial Times közölt egy elemzést, mely szerint ez 20 százalékos csökkenést jelent a mostani költségszinthez képest, ugyanakkor még mindig közel 10 százalékkal drágább lesz egy-egy autó gyártása, mint most.
Mindez azt jelenti, hogy az autógyártók profitmarzsa szűkülni fog, még abban az esetben is, ha az elektromos járművekhez használt akkumulátorok árai – az előrejelzéseknek megfelelően – a mostaniak felére esnek. Ez pedig olyan nagyvállalatokat is érzékenyen érinthet, mint a piacvezető Volkswagen, vagy az európai piac másik nagyágyúja, a francia PSA (a Peugeot és a Citroen közös cége).
50 százalékos is lehet a különbség
Ma Magyarországon még egyértelműen státuszszimbólumnak számít, ha valaki a hagyományos hajtás helyett elektromos autót vezet. Ez nem csak a Nyugaton vagy az USA-ban szupertrendinek számító Tesla autóira igaz, de azokra a modellekre is, amelyekből a gyártók többféle meghajtásban kínálnak autót. Természetesen minden szempontból azonos modellek nincsenek, de beszédes a listaárak összehasonlítása. A teljesítményben viszonylag minimális különbséget mutató Volkswagen Golfnál például a benzines modell ára nagyságrendileg 8 millió forint körül alakul, míg ugyanez a modell villanyautóban 12 millió körül kóstál. (A kormány által hirdetett támogatási program miatt a VW készített olyan konfogurációt, amit be tudtak nyomni a pályázat szempontjából kulcsfontosságú 11 milliós határ alá.) Picivel még nagyobb százalékos árkülönbözetet láthatunk egy másik márka, a Hyundai esetén, amelynél a Kona hagyományos hajtással 7 millió forint körüli áron vihető haza, míg a teljesítményében ehhez mérhető elektromos Kona kedvezményes ára most 11 millió forint.
A koronavírus megtépázta a szektort
A borús jövő már csak azért is aggasztó, mert a vállalatok jelenje sem megnyugtató, hiszen az autóipar a koronavírus-járvány egyik áldozata, világszerte erőteljesen visszaesett a kereslet. A helyzetet pedig az is súlyosbította, hogy a globálisan szétszórt beszállítói hálózatokban is komoly fennakadások voltak, miután az idei év során számos országban voltak drasztikus korlátozások. Más kérdés, hogy a tradicionális cégek - úgy tűnik - igyekeznek felvenni a kesztyűt legalább abból a szempontból, hogy a kínálatukban egyre több elektromos autó található. Az idei évben is tucatnyi új modellt mutattak be.
Tehát az autógyártók is az elektromos hajtásra szavaztak - vélik a szakértők -, és ebből próbálnak pénzt csinálni. Most azonban úgy tűnik, hogy ez korántsem lesz sétagalopp. Általános nézet, hogy kulcskérdés lesz az akkumulátorok fejlesztése. Ez gyártási oldalról is fontos, hiszen az egyik legfontosabb költségtényezőnek számít, de a vásárlók miatt is fontos sarokpont.
Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy milyen az akkuk teljesítménye, mekkora lesz a kocsik hatótávja, és mennyi idő alatt lehet azokat újratölteni. Számos fejlesztésről lehet hallani, amelyek áttörést ígérnek: ha ezek valóban realizálódnak, az több szempontból átformálhatja a piacot. Ha sikerül az akkumulátorok árát úgy csökkenteni, hogy közben jelentősen nő a hatékonyságuk és a teljesítményük (az informatikában erre a chipek jó példát szolgáltatnak), akkor a vásárlókkal vélhetőleg egy magasabb árat is könnyeb lesz elfogadtatni. Ez pedig a gyártók számára az árrés növelését és a "túlélést" szolgálná.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,36 pontos nyitás után emelkedett szerda kora délutánig.
