Az MKB Bank Nyrt. és az MKB Pannónia Alapkezelő Zrt. közös irányítása alatt álló Solus Capital Zrt. által kezelt Solus I Kockázati Tőkealap és az MFB Csoportba tartozó Hiventures Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. által kezelt KFI Növekedési Tőkealap karácsony előtt egy héttel jelentették be a Gazdasági Versenyhivatalnak, hogy a Pressenger Kft. nevű startup vállalkozás tulajdonosaival és magával a kft-vel befektetési és szindikátusi megállapodást kötöttek, amely alapján közvetlen és együttes irányítást kívánnak szerezni a Pressengerben.
A szóban forgó kft. 2014 novemberében jött létre, fő tevékenységeként a számítógépes programozást jelölte meg. A tíz alapító egyike volt az a Conor Seed Capital Kockázati Tőkealap, amely többek között a 24.hu-t és a Nők Lapját is megjelentető, illetve kiadó Central Médiacsoportot tulajdonló Varga Zoltán közvetett érdekeltsége, s amely magát „Magyarország első magvető fókusszal rendelkező tőkealapjainak egyike”-ként aposztrofálta. A Conor Seed mellett két másik cég, valamint hét magánszemély adta össze a kft 4,2 millió forintos törzstőkéjét.
A neki juttatott tőkéből „a Pressenger egy olyan applikációt fejlesztett ki, amely a hagyományos GSM-hívásokkal egy időben egy olyan képes üzenetet (úgynevezett Presage-t) küld, amivel előre jelezhető a hívás szándéka. Az interaktív tulajdonságokkal is rendelkező szolgáltatás kombinálja az üzenetküldést a telefonhívással” – jellemezte befektetése tárgyát a Conor Seed a honlapján.
A kft éveken nem volt egy sikertörténet, amit azonban piaci szakértők nem találnak problémásnak, lévén, hogy az egy startup. Márpedig számos induló vállalkozással előfordul, hogy csak évek múlva fordul termőre a beléjük fektetett tőke, s a kezdeti, akár több évig tartó időszak jobbára csak viszi a pénzt. Ennek megfelelően a Pressenger árbevétele a hivatalos cégadatok alapján az első két teljes üzleti évében, 2015-ben és 2016-ban szabad szemmel alig látható volt, 379 ezer, illetve 152 ezer forint, ezzel szemben az eredménye hatalmas, közel 25,6 milliós, illetve csaknem 36,6 milliós veszteséget mutatott. Ezek a tőkéjét is felemésztették, az 2016 végére jelentősen negatív lett, -17,7 millió lett.
2017-ben aztán elkezdett nőni a cég forgalma, a Pressenger Business Mobil alkalmazás értékesítéséből származó árbevétel abban az évben megközelítette a 3,5 milliót, ám a veszteség megmaradt, mindössze annyi történt, hogy annak mértéke 26,7 millióra csökkent.
A társaság a 2017. évi beszámolójában azt írta, hogy a „jövedelmezőségi mutatói kedvezőtlenek, tekintettel arra, hogy a Pressenger Applikáció bevezetése a piacon még folyamatban van, ahhoz kapcsolódóan magasak a marketing és egyéb üzemeltetési költségek”. Egyúttal a hivatalos dokumentumból arra is fény derült, hogy „a társaság likviditási helyzete jó, jelentősen javult az előző évi mutatókhoz képest. A javulást az új befektető által rendelkezésre bocsátott tőke eredményezte.”
Ez a bizonyos új befektető az állami tulajdonú Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. által menedzselt Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap – amely 2017 novemberében szállt be a Conor mellé. Az állami tőkefröccs következtében a Pressenger pénzeszközeinek értéke 2016-ról 2017-re 11,2 millióról több mint tízszeresére, 158,6 millióra ugrott, miközben a saját tőkéje ismét pozitívba váltott, az 2017 végén 125,55 milliót tett ki.
Honlapján a Hiventures úgy jellemzi a Pressengert, mint amely technológiája „a hagyományos, szövegalapú push-értesítésekkel ellentétben egy animált, figyelemfelkeltő „buborék” formájában képes eljuttatni a legfontosabb értesítéseket”.
A cégnek 2018-ban sikerült megháromszoroznia az árbevételét, 9,76 millióra, igaz, ennek ára volt: a vesztesége még ennél is nagyobb mértékben nőtt, 26,7 millióról 115,7 millióra. Nem csoda, hogy az azévi beszámolóban a kedvezőtlen jövedelmezőségi mutatók magyarázataként szóról szóra ugyanaz szerepelt, mint a 2017-esben. De 2019-re sem javult a helyzet, a képlet ugyanaz maradt: míg az eladások enyhén nőttek, amelyekből immár 10,6 millió folyt be a társasághoz, addig a veszteség ennél jobban ugrott meg: 125,7 millióra, s a kísérő szöveg sem változott.
Ilyen előzmények után érkezett 2020 novemberében a Solus I. Kockázati Tőkealap, pont akkor, amikor a Conor Seed kiszállt. Az új tulajdonost a Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. menedzseli, amely cég az MKB Bank-csoport tagja, két tulajdonosa közül messze az MKB Pannónia Alapkezelő Zrt. a fő részvényes, ő rendelkezik a papírok 99 százalékával, míg az MKB részesedése 1 százalékos.
„Úgy ítéljük meg, hogy sikerül újra növekedési pályára állítani a Pressengert, a csapat jó, a technológia innovatív, az üzleti kilátások bíztatóak, a cégnek több külföldi focicsapattal és ügynökséggel is van szerződése” – indokolta lapunk érdeklődésére a Solus általános vezérigazgató-helyettese, Katona Zsolt (aki egykoron a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója is volt) a beszállásukat és azt, hogy miért tettek friss tőkét is az új szerzeményükbe. A Pressenger honlapján szereplő képből arra lehet következtetni, hogy a cég egyik leszerződött partnere a Bundesliga egyik topcsapata, a Bajnokok Ligáját 1997-ben megnyert Borussia Dortmund.
Ilyen két nagy piaci szereplő, mint a Solus és a Hiventures összeállása esetén magától értetődően ki kell kérni a GVH állásfoglalását arról, együttes szerepvállalásuk tekinthető-e versenyt korlátozó összefonódásnak. Erre a Versenyhivatal válasza egyértelműen nem volt, a GVH még arra sem látott okot, hogy vizsgálódjon.
Márkus Attila, a Pressenger Kft. ügyvezetője korábban konferenciánkon is tartott előadást arról, hogyan legyen sikeres egy startup.
Szlovákia továbbra is elutasítja az Oroszországgal szembeni újabb uniós szankciós csomagot. 
A fiatalok szeretik, ha nem egy vonatra ültetik fel őket és zakatoltatják a piacokkal
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
