Az USA és Mexikó határának egy szakasza (Wikimedia Commons)

Ahogy az USA tagállamai egymás után legalizálják a marihuána termesztését, árusítását és kereskedelmét, a mexikói drogkartellek által az országba csempészett kábítószer mennyisége drasztikusan visszaesik, ezt határőrizeti adatok is alátámasztják – írja a Zerohedge és az Antimedia. Tött mint tíz éve nem foglaltak le ilyen kevés, „csak” 1,5 millió fontnyi (mintegy 680 ezer kilónyi) marihuánát a határon, a 2009-es eddig csúcson négymillió font volt ez az érték.

Nemcsak egyszerűen a legalizálás, hanem az azóta bekövetkezett meredek áresés is szerepel az okok között, „az árak esnek, a minőség javul, az erőszak zsugorodik”, idéznek egy ismert legalizáció-hívő televíziós személyiséget. A legalizálásban élen járó Colorado állam gazdasága viszont virágzik, az állam bevételei csúcson vannak. (A cannabis-adóbevételek már meghaladják az alkoholét). Szerinte a legalizációval csak a kartellek járnak rosszul –a legalizációt ellenzők, köztük politikusok, orvosok, addiktológusok és mások persze ezt másképp gondolják.

Egy mexikói marihuána-termesztő szerint pár éve még 60-90 dollárt fizettek nekik a fő kilójáért, ma ez csak 30-40 dollár, félő, hogy sokan tönkremennek. A mexikói cannabis szinte eltűnt azokból az államokból, ahol legalizálták a füvet, és helyét helyi áru vette át.

Tágabb összefüggésbe helyezve 1971-ben Nixon elnök hirdetett háborút a kábítószer-kereskedelem ellen, ami becslések szerint 2010-ig több mint ezer milliárd dollárba, más számok szerint évi 51 milliárdba került. Mexikóban csak 2011-ben 27 ezer ember halt bele az erőszakba, több, mint az USA 15 éves afganisztáni háborújának teljes civil embervesztesége, nem véletlen, hogy a mexikóiak többsége is örül a legalizációs hullámnak.

A liberalizáció-hívők értékelése szerint a drog elleni háború kudarcot vallott, hiszen a mérhetetlen költség és emberáldozat ellenére nem csökkentette a fogyasztók számát, csak kriminalizálta őket és megtöltötte a börtönöket, nem-bűnözőket küldött börtönbe.