|
| Fotó: depositphotos.com |
Úgy tűnik, beigazolódtak a Pékszövetség január közepi jóslatai, mely szerint pár hetet kell csupán várni, és az élelmiszerár-emelkedési hullám eléri a sütőipari termékeket is, a kenyér ára pedig 10-15 százalékkal meg fog nőni.
A Privátbankár most megkereste a Magyar Pékszövetséget. Arra kértük őket, hogy kommentálják a gyakorlatban valóban megtörtént áremelkedést, ugyanakkor azt is meg szerettük volna tőlük tudni, hogy a különféle péktermékek esetében milyen mértékű volt az áremelés. A Pékszövetség telefonos érdeklődésünkre azt a választ adta, hogy a január közepén kiadott közleményében foglaltakhoz képest többet nem tud hozzátenni a leírtakhoz.
Tényleg drágább, tényleg annyival
Szerkesztőségünk havonta tesz nagybevásárlást három kiválasztott hipermarketben, a képzeletbeli kosárba bekerülő 30 termék közül az egyik természetesen a kilós fehér, illetve félbarna kenyér.
Az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy egységét február 10-én járták végig a szerkesztőség munkatársai, ahol is azt tapasztalták, hogy az előző hónaphoz képest 2,3 százalékot emelt átlagosan a három áruház az élelmiszerárakon, egy év alatt pedig 14 százalékkal került nagyobb szám a kenyéren található árcímkére.
A statisztikai hivatal felmérései is visszaigazolják az előzetes várakozásokat, 2020. januárjában a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, az elmúlt egy évben az üzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk mellett pedig elsősorban az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben. Ehhez nagymértékben hozzájárult az időközben alaposan meglóduló infláció is, mely már decemberben 4 százalékos volt az egy évvel korábbihoz képest, valamint az elszaladó forintárfolyam.
Ennyi minden felment
A Magyar Pékszövetség január közepén kiadott közleményében a munkaerőhiánnyal, az emelkedő bérekkel, a részben az elhúzódó forintgyengülésnek köszönhető költség- és alapanyagár-emelkedéssel indokolta az akkor még csak várható áremelkedést, valamint azzal hogy a sütőipari vállalkozások évek óta rendkívül alacsony jövedelmezőséggel működnek.
A munkabérek emelkedése minden év elején a kötelező minimálbér emelkedés hatására megnöveli az előállítási költséget. Ám a minimálbér és a garantált bérminimum kötelező emelése nemcsak folyamatos költségnövekedést eredményez a cégeknél, hanem erőteljes bérfelhajtó hatása a teljes munkaerő-állományra kiterjed. Idén januárban a malmok – mint a legjelentősebb alapanyagbeszállítók – jelezték a liszt árának emelkedését.
A Világgazdaságnak nyilatkozó Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója azt mondta, az emelési kényszer tényezői közül az egyik legfontosabb az alapanyagár. A tavalyi jó átlagos termés minőségét 2010 után ismét nagyban befolyásolta a fuzárium nevű gombafertőzés jelenléte, keresni kell tehát azokat a tételeket, amelyek megfelelnek az egészséges termés követelményeinek. Emiatt már magasabb árat kell fizetni a búzáért.
Pont a korona drágult sokat
Egy másik fontos alapanyag, a csehországi tejpor ára is komoly mértékben emelkedett egy év alatt, amely a múlt év eleji 600 forint után már 950 forintba kerül. Az elhúzódó forintgyengülés kellemetlen mellékhatása, hogy magasabb lett az importtermékek átvételi ára, így drágábbak lettek a sütőipari alapanyagok is.
A Magyar Pékszövetség és a Nemzeti Agrárkamara megrendelésére az Agrárgazdasági Kutató Intézet által elvégzett 2018-as és 2019-es tanulmány szerint ugyanakkor a folyamatos áremelések ellenére a sütőipari termékek jövedelmezősége évek óta rendkívül alacsony: a legalapvetőbb termékköröket veszteséggel, a legtöbbet pedig minimális, de mindenképpen csökkenő árréssel gyártják a hazai sütőipari vállalkozások.
Érd maradt a legdrágább vidéki város az új építésű lakások piacán, miközben Szeged feljött a második helyre az ársorrendben. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
