Anélkül, hogy óriási flamewart generálnánk a kommentszekciónkban, nézzük azt, amit már tudunk. Hollandiában évtizedek óta, míg több amerikai államban pár éve legális a fű.
Oregonban, Alaskában, illetve az amerikai fővárosban, Washingtonban bármikor nyugodtan tekerhetünk egy jointot, nem fognak megbüntetni, de ezeken kívül több államban is megtűrt, például New Yorkban, ha nem az utcán szívod, senkit nem fog érdekelni.
A számok a legalizációért beszélnek
Az Egyesült Államokban továbbra is elképesztően nagy az ellenzők tábora, a számok ellenük beszélnek egyre inkább. A coloradói fővárost, Denvert, az ország egyik legveszélyesebb helyeként tartják számon, de a marihuána bevezetése óta átlagosan 5 százalékkal esett a bűnözési ráta.
Mivel a füveseket többé már nem üldözik, sokkal hatékonyabban tud fellépni a rendőrség más, ténylegesen súlyos mellékhatású drogokkal szemben, legyen itt szó designerdrogokról, vagy akár heroinról és kokainról.
A középnyugati állam egy szolid 45 milliárd dolláros összeget kaszált az idei év első nyolc hónapjában a fű megadóztatásával. Az új üzletek nyitása és az ültetvények kialakítása rengeteg új munkahelyet teremtett, a legoptimistább becslések szerint akár 10 ezer állástalan talált így feladatra.
Az európai „füvesország” lemaradt
Mindenképpen meglepő, hogy jelentősen lazábbak az államokbeli legalizációs törvények a drogturista országnak titulált hollandiaiaknál, itt ugyanis személyes fogyasztásra hat palánta ültethető fejenként, míg a mélyföldi országban háztartásonként maximum öt.
|
Hollandiában óriási sértésnek számít bárkit megvádolni azzal, hogy az engedélyezettnél többet termeszt. Ha bebizonyosodik, hogy hamis a felvetés, akár büntetőjogi következményei is lehetnek. |
Ráadásul egy pár évvel ezelőtti parlamenti döntés értelmében az egyes holland városok hatóságai dönthetnek úgy, hogy kitiltják a külföldieket a coffeeshop-okból, viszont helyi forrásaink szerint ez a határozat nem működik túl sikeresen, mivel minden sarkon lehet találni illegálisan füvet, sokszor olcsóbban is, mint a boltokban.
Azok, akik itthon küzdenek a törvények enyhítéséért is azzal érvelnek, hogy így meg lehetne adóztatni az eddig a feketepiacon futó kereskedelmet.
Azért nem minden szép és jó
Bár az eredmények elvitathatatlanok, azért több probléma is akad. Más országokhoz hasonlóan Amerikában sem sikerült teljesen elnyomni a feketepiacot, a szegényebb réteg továbbra is itt szerzi be az adagját. A rejtett ültetvényeken dolgozó munkások természetesen papírok és biztosítás nélkül, sokszor embertelen helyeken élik mindennapjaikat.
Miért érné meg itthon a legalizáció?
Elsősorban azért, mert a feketepiac és a drogcsempészet jelentősen csökkenne, ráadásul az államnak is elég komoly bevételt hozna, ha megtudnák adóztatni a kereskedelmet.
Másrészt pedig itthon egyre jobban terjednek az életveszélyes dizájnerdrogok, mint a kati vagy a zene, és az egyéb bevizsgálatlan, félig illegális anyagok, mint a herbál. Ez utóbbi olyanannyira, hogy a legutóbbi nemzetközi drogfelmérésen (GDS) ötven ország közül a második helyen végeztünk a herbál népszerűségében. A legalizációval az ellenőrzött marihuána könnyebben beszerezhetővé válna, és kijjebb tudná szorítani a káros anyagokat a piacról.
Iránnak korlátozott idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy megállapodást kössön az Egyesült Államokkal. 
