Drága lehet a húsvéti bevásárlás, ha tovább gyengül a forint, a kemény télutó ugyanis több primőr árunál késlelteti az érést, így a magyar árualapot importtal kell pótolni – írja a NAPI Gazdaság. A jelenlegi euró−forint árfolyam 5−8 százalékkal rosszabb, mint tavaly ilyenkor, ez pedig beépülhet a fogyasztói árakba − kérdés, miként alakul a regionális árualap. Néhány esetben, például a húsnál vagy a csokoládénál 5−10 százalékos növekedés sem kizárt.
Az egész éves élelmiszer-drágulás kapcsán Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta, nem várható, hogy az meghaladná a hét százalékos tavalyi mértéket. Szerinte azonban jelenleg nehéz messzemenő jóslatokba bocsátkozni, mivel az élelmiszer-inflációt a mezőgazdasági alapanyagok árváltozása generálja, a várható termésátlagokra pedig még becslések sem nagyon születtek.
A tavalyi bázis azonban magas, a 2011-es élelmiszer-infláció 200 milliárd forintjába került a fogyasztóknak (ez is erősen rontotta a tavalyi forgalmi volumenindexet). A kemény tél miatt a palánták később fordulnak termőre, emellett a márciusi fagyok is késleltethetik a primőr beindulását, a magyar belpiaci árak azonban sokkal inkább a nemzetközi áraktól függnek, amelyek nem alakulnak jobban, mint tavaly ilyenkor. Az élelmiszer-inflációt utóbbi tarthatja kordában, azonban meghatározó lehet a regionális árualap alakulása is.
Az ipar költségszintje idén összességében nem nőtt drasztikusan, a feldolgozóipar így kénytelen a kereslethez igazodva alacsony beszállítói árakkal dolgozni, vagyis az élelmiszerárak ezen a területen sem nőnek drasztikusan. Idén 4,5−5 százalék közötti inflációt prognosztizálnak, ennek jelentős része az áfaemelkedésből származik. Az élelmiszerárakra hathat a kereslet esetleges növekedése, illetve az energiaárak alakulása is. Az üzemanyagok drasztikus drágulása pedig a jelenlegi feszített beszállítói költségszerkezet miatt gyorsan és maradéktalanul épülhet be a fogyasztói árakba.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
