Fűtési rendszerekkel foglalkozó cikksorozatunk első részében a kazánok típusait mutattuk be a hőenergia előállításához használt energiaforrás szerint - kiegészítve a legmodernebb megoldásokkal. Nem meglepő, hogy a legkorszerűbb megoldásokkal épülhetnek fel a legtakarékosabban működtethető rendszerek - a hőszivattyús rendszerek a talaj, a talajvíz, illetve a levegő energiáját hasznosítva működnek, akár zéró károsanyag-kibocsátás mellett is.
A számos vonzó tulajdonság mellett természetesen nem reális elvárás, hogy mindenki álljon át hőszivattyús megoldások használatára - még akkor sem, ha egyébként akár milliós nagyságrendben is működhetnek az országban évtizedekkel ezelőtt beüzemelt, alacsony hatékonysággal működő, drágán vagy egyáltalán nem javítható berendezések. (Ezeket nem lehet bármilyen korszerűtlen fűtőberendezésre lecserélni - a kazánok cseréjének kérdésköréről korábbi cikkünkben bővebben is írtunk.)
Egyrészt bár a hőszivattyús megoldás optimális esetben a legalacsonyabb fenntartási költséget jelenti, a beruházás sokak számára túl magas összeget jelenthet - persze ilyenkor is meg kell vizsgálni, milyen támogatási lehetőségek állnak rendelkezésünkre a beruházás finanszírozásához.
Másrészt a hőszivattyús megoldások hatékonysága függ a környezeti tényezőktől is. A legegyszerűbben és legolcsóbban kiépíthető rendszer levegő-víz hőszivattyúval működik, tehát a levegőből nyerhető hőenergiát hasznosítja. A rendszer természetesen jóval összetettebb annál, hogy csak akkor tudjon az otthonunkban meleget csinálni, ha a kinti levegő is meleg (ennek ráadásul értelme sem lenne sok), de az igaz, hogy ha a kinti hőmérséklet túlságosan alacsony, akkor romlik a rendszer hatékonysága.
Ezt kiküszöbölni egyrészt úgy lehet, ha fúrt kutas, víz-víz hőszivattyús vagy talajszondás, talaj-víz hőszivattyús rendszert építünk ki. Ez azonban nem mindenhol oldható meg és a kezdeti beruházási költség is magasabb.
Másrészt viszont lehetőség van úgynevezett hibrid rendszer kiépítésére is. Ez - csakúgy, mint az autók esetében - azt jelenti, hogy többféle "erőforrást" használunk a rendszer üzemeltetéséhez. A hőszivattyús rendszerek ugyanis kiválóan csatlakoztathatóak más fűtési megoldásokkal: ha nagyobb fűtési teljesítményre van szükség, digitális vezérlésüknek köszönhetően képesek automatikusan bekapcsolni a rendszerbe valamilyen "hagyományos" rásegítést - akár egy kisebb teljesítményű elektromos fűtőpatron, akár egy gázkazán formájában. Ez a gázkazán lehet a meglévő, működő, eddig használt berendezésünk is; ha megbízhatóan működik, rendszeresen karban tartjuk és természetesen nem jelent semmilyen egészségi kockázatot, akkor a hőszivattyú telepítése után hibrid rendszerünknek továbbra is része lehet.
Új beruházás, építkezés esetén pedig választhatjuk azokat a "kombó"-rendszereket, amelyeket eleve hibrid megoldásnak szánnak a gyártók, és hőszivattyút valamint kondenzációs kazánt is tartalmaznak.
A legmodernebb rendszerek kulcsa a moduláris felépítés és az intelligens vezérlés. Előbbi azt jelenti, hogy az egyes elemek szabadon variálhatók és összekapcsolhatók - nem csak azt dönthetjük el, hogy a hőszivattyús rendszer mellé kiegészítésképp gáz vagy elektromos fűtési megoldást választunk, hanem akár napelemekkel is kiegészíthetjük a rendszert. Ebben az esetben a napenergiát használhatjuk a hőszivattyúk működtetéséhez szükséges villamos áram előállításához - így valósulhat meg a teljes egészében károsanyag-kibocsátás mentes fűtési rendszer és a legalacsonyabb működtetési költség. A legtöbb esetben mindehhez nem szükséges a meglévő csöveket, radiátorokat sem lecserélni.
Az intelligens vezérlés pedig azt jelenti, hogy a rendszer a külső hőmérséklet és a hőigény alapján mindig maga dönti el, hogy a rendelkezésre álló rendszerelemek közül melyiket milyen mértékben használja - ha adott esetben a hőszivattyús megoldás nem optimális hatékonysággal tudná biztosítani a szükséges fűtést, a rendszer automatikusan bekapcsolja például a kondenzációs kazánt. A hibrid fűtési rendszerek jelentős megtakarítást hozhatnak a családok számára, miközben a fűtési szezonban megugró, az egészségünkre is veszélyt jelentő környezeti terhelés szintjét is érdemben tudják mérsékelni.
Az, hogy a lakásokat, házakat egyik napról a másikra AA++ energetikai minősítésűvé alakítsák át a családok, nem várható el - viszont a meglévő rendszerek fejlesztésére, javítására a korszerű megoldások alkalmazásával számos lehetőség kínálkozik, amelyek között a hibrid rendszerek alkalmazása kiemelt helyet foglal el.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
