Karel De Gucht, kereskedelmi ügyekben illetékes uniós biztos a Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, megérti azokat, akik az internet szabadságát és az alapvető jogok érvényesülését féltik, ám az ACTA körüli vitának tényeken kell alapulnia, és nem olyan félrevezető információkon, pletykákon és valótlan állításokon, amelyek a szerződés tartalmáról a világhálón terjednek - írja a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület sajtóközleménye. A biztos ismételten kiemelte, hogy az ACTA a szellemitulajdon-védelmi rendszert érintően olyan globális sztenderdeket fogalmaz meg, amelyek Európa számára pozitív változást hoznak.
|
| A MegaUpload címlapja a razzia után |
Hangsúlyozta, az ACTA elfogadása az európai uniós jogrendszerben nem hoz változást, mivel az jelenleg is megfelel a dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak. De Gucht szerint az európai országok számára a változást az jelentené, hogy az eddig gyengébb jogvédelemmel rendelkező harmadik országokban az ACTA elfogadását követően az európai vállalkozások hatékonyabban érvényesíthetik jogaikat. Az európai bírósági eljárás nem befolyásolja az ACTA ratifikációs folyamatát, az Európai Parlament egyetértése és a tagországok ratifikációja mindenképpen szükséges az ACTA hatályba lépéséhez.
A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága március 1-jén tárgyalja. Ez az a parlamenti bizottság, melynek ajánlást kell előterjesztenie az Európai Parlamentnek arról, hogy elfogadásra javasolja-e az ACTÁ-t. A március 1-jén kezdődő és a nyilvánosság előtt zajló vitán az Európai Bizottság is részt vesz. Szintén ezen a napon délután EP képviselők, tudományos szakértők, civil szervezetek képviselői és uniós tisztviselők nyilvános eszmecserén vesznek részt, hogy megtárgyalják az ACTA lehetséges előnyeit és hátrányait. További négy bizottságnak is ki kell fejtenie véleményét a közeljövőben az ACTÁ-val kapcsolatban: az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságnak, a Jogi Bizottságnak, az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottságnak és a Fejlesztési Bizottságnak.
Miután az ACTA végleges szövegét megállapították januárban, az Európai Parlament nem módosíthatja a nemzetközi megállapodás szövegét, tehát vagy megszavazza vagy elveti az EU általi ratifikációt. Az európai parlamenti szavazás körülbelül szeptemberre várható. Az EP képviselők többségének szavazata szükséges ahhoz, hogy a ratifikációs folyamat elkezdődjön. Amennyiben ekkor az ACTA nem kapja meg az európai parlamenti képviselők többségi szavazatait, azaz az Európai Parlament megtagadja a hozzájárulást, a teljes Európai Unió kimarad a nemzetközi egyezményből és az ACTA az Európai Unióban nem lép hatályba.
Amennyiben az Európai Parlament hozzájárulását adja a megállapodás EU általi megkötéséhez, az Európai Unió Tanácsa döntést hoz a megállapodás megkötésére. Ezt megelőzően azonban minden egyes EU tagállamnak külön-külön is ratifikálnia kell a megállapodást ahhoz, hogy az hatályba léphessen az EU területén. A harmadik lehetséges forgatókönyv szerint az Európai Parlament nem reagál. Ez is elképzelhető, hiszen jogilag nincs kötelezően betartandó határideje a hozzájárulás megadásának.
(Az ACTA aláírásáról itt, a szerzői jogok, a fájlcserélés körül az idén kialakult valóságos háborúról itt írtunk.)
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
