Itt van a tél, itt van újra – és ez, legalábbis január 1-től, általában hatósági áremelésekkel szokott együtt járni, amik közül az egyik leginkább húsba vágó a fűtési szezonban az energiaárak emelése szokott lenni. Egyelőre úgy látszik, Magyarország lakossága megúszhatja a gázárak emelését, legalábbis Orbán Viktor miniszterelnök kimondta: „nem lesz gázáremelés”.

Abszolút árszintben a középmezőnyben

De mennyire is drága nálunk a gáz és az elektromos áram? Vajon más országokban is annyira felszisszennek a polgárok, amikor készhez kapják a számlát, és hasonlóan hónapról hónapra ezrével nő a számláit fizetni nem tudó polgárok száma? A statisztikai adatok választ adnak a kérdésre.

Az EU statisztikai szervezete, az Eurostat adatai szerint tavaly év végén egy kilowattóra áram 11,97 centbe, egy kilowattórának megfelelő mennyiségű gáz pedig 4,56 centbe került Magyarországon. (ÁFA nélkül, 2500-5000 kWh, illetve 20-200 GJ közötti fogyasztású kisfogyasztók esetében.) Mi persze még nem kilowattórában számoljuk a gázt, de az országok közötti összehasonlításból kiderül, hogy ezzel az ország nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el: gázárban az EU 23 országa, plusz Törökország és Horvátország közül a 16. helyen állunk, elektromos áram terén pedig 27 országból a 14-en.

Fizethetnek a svédek

A gázért egyébként Svédország, Portugália és Szlovénia fizeti a legtöbbet, a mieink mintegy másfélszeresét, 6,0-6,5 centet kilowattóránként, a legolcsóbbak, Horvátország, Törökország és Románia, csak 1,5-3,0 centet, felét-harmadát az itteninek. Az elektromos áram Írországban, Nagy-Britanniában és Belgiumban a miénknek mintegy másfélszerese, Románia, Észtország és Bulgária polgárai viszont csak 7-8 centet fizettek a mi 12 centünkkel szemben tavaly év végén.

Mindez szép, szép, csak hát itt a fizetések – sóhajtanak fel sokan, amikor ilyen téma szóba kerül. Ezért megnéztük azt is, mi történik, ha az árakat a bérekhez viszonyítjuk. Elosztva 100 kWh áram és 100 kWh energiatartalmú gáz árát a havi nettó átlagbérrel, megkapjuk, hogy az átlagbér hány százalékát kell arra fordítanunk, hogy 100 kWh enerigát kifizessünk. (A béradatok is az Eurostat adatai, euróban, a magyar érték, 503 euró – az alkalmazott devizaárfolyamtól függően - nagyjából megfelel a KSH által közzétett 141 200 forintos havi nettó átlagbérnek.)

 

A fizetésekhez képest elöl vagyunk

 

Ennek alapján a gázból 100 kWh nálunk 0,91 százaléka az átlagbérnek, az áramból ugyanennyi pedig 2,38 százalék. Hogy sok-e ez vagy kevés, megint a nemzetközi összehasonlítás ad rá választ, ezt látni grafikonjainkon. Ennek alapján földgáz tekintetében a negyedik helyen vagyunk Európában, Bulgária és Litvánia komolyabban, Lengyelország csak alig mérhetően, egy paraszthajszállal előz meg bennünket. A román polgárok is az itteninek csak alig több, mint a felét, a bérük 0,48 százalékát fordítják 100 kWh gázra, olyan fejlett nyugati országok, mint Németország, Ausztria vagy Belgium, csak a magyar szint negyedét-harmadát, azaz 0,22-0,28 százalékát a fizetésüknek.

 

Áram terén is hasonló, de kicsit jobb a helyzet, ott hetedikek vagyunk a névsorban, előttünk csupa közép-kelet-európai ország Bulgáriától Lengyelországig. Nálunk az átlagbér 2,38 százalékába került a 100 kWh áram, a sor végén álló fejlett országokban ennek csak kevesebb, mint a negyedébe,a bér mintegy fél százalékába.

 

Az áfa tovább rontja a helyzetet

Ez azonban még mindig nem minden, hiszen amint jeleztük, az árak áfa nélkül értendők. Márpedig nálunk, mint tudjuk, Európa legmagasabb áfáját nyögjük 27 százalékkal, és ugyanez vonatkozik a gáz- és áramárakra is. Adatok híján az adóval növelt árakat nem tudjuk összehasonlítani, de az adóteherrel együtt Magyarország biztosan előrébb lép valamennyit a sorban.

A gázár terén biztosan feljebb kerülünk a – fizetéshez mérten – legdrágább országok sorában a negyedikről a harmadik helyre (megelőzve Lengyelországot), de az áramár terén is valószínűleg előrelépnénk így a hetedikről pár helyezést. (Ráadásul Szlovéniában, Lettországban, Litvániában és Bulgáriában frissebb adatok híján a 2010-es béreket vettük alapul, ami szinte biztosan hátrányosabb képet fest a helyzetükről, mint a 2011-es.)

Rosszabbul élünk, mint öt éve?

Az sem mellékes, hogyan változtak az árak az utóbbi időben. Az Eurostat adatai 2007 végéig mennek vissza, ami öt éves időszakot ölel fel. Ez idő alatt euróban számolva a földgáz ára Magyarországon 45 százalékkal, az elektromos áramé 25 százalékkal emelkedett. Az emelkedések egyszerű számtani átlaga az EU-ban 29, illetve 20 százalék volt, tehát nálunk mindkettő átlagon felül drágult.

Csakhogy közben fizetőeszközünk is is gyengült, így forintban szomorúbb a kép. A KSH adatai szerint a vezetékes gáz fogyasztói ára ebben az időszakban 68, az áramé 22, az olcsóbb éjszakai áramé viszont már 32 százalékkal emelkedett.

 

Amott jut is, marad is

Amint láttuk tehát, nem elsősorban az a baj nálunk, hogy az árak nagyon magasak lennének, azok az európai átlagba illenek, inkább a bérek nagyon alacsonyak. A másik oldalról pedig, a fejlett nyugati országoknak nemcsak az a hatalmas előnye, hogy az átlagbérek színvonala magasabb, sokszor az itteninek négy-hatszorosa is. Hanem az is, hogy az árak, ha magasabbak is, nem annyival vannak feljebb, mint a bérek. Az energiaárak legalábbis ezt mutatják. Nyugaton a létfontosságú megélhetési költségek kifizetése után sokkal több marad tartós cikkekbe való beruházásra, megtakarításra, szórakozásra.

Bár a lakosság terheinek csökkentése vagy legalább a növekedés elmaradása örvendetes, azt azért érdemes megjegyezni, hogy a közszolgáltatók megadóztatása, áremeléseik betiltása hosszú távon visszaüthet az egész országra. Közgazdászok újra és újra emlékeztetnek arra, hogy ha a szolgáltatók nem tudnak profitot termelni, akkor a felújítások, karbantartások elmaradása várható. Ebből következően pedig hosszú távon üzemzavarok, például áramkimaradások jöhetnek, romolhat a szolgáltatások, ügyfélszolgálatok színvonala, aminek már vannak is jelei.

Lehet más az adókulcs

Van, aki már odáig megy, hogy javasolja áramtermelő aggregátor beszerzését a közeljövőben annak, aki teheti. A mindenkinek legjobb megoldást a problémára nyilván egy tartós, a reálbéreket erősen megemelő gazdasági növekedés lehetne, illetve az adók csökkentése.

Rövid távon az állam tehetne legtöbbet az alacsonyabb árakért, nem szocialista típusú árszabályozással, bonyolult árképzéssel és a szolgáltatók, a lakosság agyonadóztatásával, hanem azzal, ha csökkentené a világbajnok áfát. Ez nyilván jelentős terhet rakna a költségvetésre, de komolyan tehermentesítené a lakosságot, főleg az alacsony jövedelműeket.

Hasonló összehasonlító cikkeink voltak:

Rosszabbul élünk, mint négy éve? Nagyon rezeg a léc

Itt vannak a számok: a bérünkhöz képest piszok drága a budapesti és a miskolci bérlet

	Földgáz (EUR/kWh)			Lakossági elektromos áram (EUR/kWh)			Bérek/hó	Gáz/bér	Áram/Bér
	2007	2011	2011/2007	2007	2011	2011/2007	(2011, EUR)	(100 kWh)	(100 kWh)
Belgium	0,0401	0,0586	0,4613	0,1286	0,1590	0,2364	2212	0,26%	0,72%
Bulgaria	0,0269	0,0393	0,4610	0,0603	0,0706	0,1708	190	2,07%	3,72%
Czech Republic	0,0304	0,0496	0,6316	0,0895	0,1235	0,3799	660	0,75%	1,87%
Denmark	0,0587	0,0538	-0,0835	0,1027	0,1314	0,2795	2141	0,25%	0,61%
Germany	0,0456	0,0478	0,0482	0,1279	0,1441	0,1267	2188	0,22%	0,66%
Estonia	0,0222	0,0342	0,5405	0,0652	0,0771	0,1825	555	0,62%	1,39%
Ireland	0,0534	0,0517	-0,0318	0,1690	0,1845	0,0917	1485	0,35%	1,24%
Greece	-	-	-	0,0900	0,1065	0,1833	843	-	1,26%
Spain	0,0501	0,0458	-0,0858	0,1152	0,1469	0,2752	1365	0,34%	1,08%
France	0,0439	0,0538	0,2255	0,0924	0,0986	0,0671	1827	0,29%	0,54%
Italy	0,0401	0,0562	0,4015	-	0,1485	-	1598	0,35%	0,93%
Latvia	0,0264	0,0357	0,3523	0,0695	0,1138	0,6374	425	0,84%	2,68%
Lithuania	0,0199	0,0446	1,2412	0,0737	0,1042	0,4138	370	1,21%	2,82%
Luxembourg	0,0314	0,0524	0,6688	0,1442	0,1468	0,0180	2335	0,22%	0,63%
Hungary	0,0319	0,0456	0,4295	0,0957	0,1197	0,2508	503	0,91%	2,38%
Netherlands	0,0437	0,0486	0,1121	0,1289	0,1317	0,0217	2081	0,23%	0,63%
Austria	0,0446	0,0534	0,1973	0,1255	0,1433	0,1418	2112	0,25%	0,68%
Poland	0,0329	0,0407	0,2371	0,1069	0,1106	0,0346	448	0,91%	2,47%
Portugal	0,0622	0,0643	0,0338	0,1206	0,1105	-0,0837	907	0,71%	1,22%
Romania	0,0227	0,0144	-0,3656	0,0954	0,0795	-0,1667	297	0,48%	2,67%
Slovenia	0,0396	0,0616	0,5556	0,0861	0,1193	0,3856	826	0,75%	1,44%
Slovakia	0,0348	0,0427	0,2270	0,1152	0,1400	0,2153	508	0,84%	2,76%
Finland	-	-	-	0,0868	0,1089	0,2546	2115	-	0,51%
Sweden	0,0518	0,0649	0,2529	0,1013	0,1312	0,2952	2277	0,29%	0,58%
United Kingdom	0,0340	0,0498	0,4647	0,1411	0,1603	0,1361	1780	0,28%	0,90%
Croatia	0,0213	0,0302	0,4178	0,0793	0,0965	0,2169	-	-	-
Turkey	0,0268	0,0240	-0,1045	0,0706	0,1050	0,4873	470	0,51%	2,23%
Átlag:			0,2915			0,2020