Mi az oka a drágulásnak?
Február 9-én ismét elmentünk a három kiskereskedelmi lánc egy-egy hipermarketébe megnézni, hogy hogyan alakultak az árak. Szokásunkhoz hűen, most is az Auchanban, a Tescóban és az Intersparban jártunk. A több, mint hét éve tartó vizsgálatnak most különös aktualitást ad a kormányzat és a kereskedelmi láncok viszonya.
A kormány idén több intézkedést is bevezet, amelyek rosszul érintik a hipermarketeket. A jogszabályváltozások alapján például a két egymást követő évben veszteséges, legalább 50 milliárd fölötti árbevételű cég nem forgalmazhat napi fogyasztási cikket. Emellett drasztikusan emelkedik az árbevétel-arányos élelmiszer-ipari felügyeleti díjat és vasárnap ki sem nyithatnak a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek. Ezek súlyos milliárdokba kerülnek a cégeknek, akik válaszul elhalasztják beruházásaikat, üzleteket zárnak be, elbocsátják dolgozóikat. És az is biztos, hogy az új terhek előbb-utóbb a fogyasztói árakban is meglátszódnak majd. A kérdés csak az, hogy a mostani drágulás már ennek a jele, vagy ez csak a bázishatásnak köszönhető, tehát most csak azért emelkednek az árak, mert tavaly jóval olcsóbbak lettek hipermarketek.
Mennyivel drágultak a hipermarketek?
Februárban két hipermarket-lánc emelt árain az előző hónaphoz képest. Ha éves távlatban nézzük a számokat, ugyanezt látjuk: az Auchanban 5, az Interspar 2 százalékkal lett drágább, igaz a Tesco árai stagnáltak.
|
| Az árak változása az előző év azonos időszakához képest, azaz a Privátbankár.hu éves árindexe |
A legkevesebbet persze akkor kellene fizetni, ha mindent ott vennénk, ahol az a legolcsóbb: 1 646 forintot spórolhatnánk így az átlagárhoz képest. Ez azonban tripla utazgatással vagy tripla létszámú bevásárlócsapattal járna.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
|
A KSH holnap (szerdán) közli az infláció januári alakulásáról szóló adatait. |
Régen láttunk olyat, hogy havi alapon semmi nem lett olcsóbb, ez most megtörtént. Drágább lett viszont a kávé, a tea, a sajt, a májas és majdnem harminc százalékkal drágult az alma is egy hónap alatt.
Tavaly februárhoz képest a tejföl és a szeszes ital drágult a legnagyobb mértékben (közel harmadával). Jóval drágább lett a banán és az alma is, de 10 százalékot meghaladó éves áremelkedést mértünk a teánál és a joghurtnál is. Jó hír azonban a vásárlóknak, hogy nagyot esett a krumpli ára: majdnem negyven százalékkal lett olcsóbb tavalyhoz képest. Olcsóbb lett a tej, a rizs, a sajt, a cukor és egyes felvágottak is.
Havi legolcsóbbak
| Hogyan számoltunk?Kosaras módszertan >> |
A hónap egyik nagy kérdése, hogy mennyiből jön ki egy jó farsangi fánk. Megnéztük, hogy melyik hipermarketben melyik a legolcsóbb liszt, olaj és baracklekvár.
A legolcsóbb lisztet az Auchanban találtuk, már 95 forintért hazavihetjük a Tuti Tipp márkájú terméket. Nem sokkal marad le a Tesco Value és a Spar Budget sem: mindkét termék ára 98 forint. Az Interspar két olcsó olajat is kínál: a szlovák Sunol és magyar Nap kincse is 289 forintért kapható. A Tesco Value olaj csak 10 forinttal kerül többe ennél, az Auchan legolcsóbb olaja pedig 319 forint, szintén Tuti Tipp termékről van szó.
A baracklekvárból is a lehető legolcsóbbakat választottuk ki, de azt is megnéztük, hogy mennyi barackot tartalmaznak az egyes termékek, ebben nagyobb eltérések vannak, mint az árban. A legolcsóbb az Auchan Tuti Tipp lekvárja 591 forintért, ebben van azonban a legkevesebb barack: csupán 35 gramm 100 grammonként. A Tesco és az Interspar legolcsóbb lekvárjai egyaránt 60-60 gramm gyümölcsöt tartalmaznak. A Tesco 598 forintért ad egy kilót az Óceán Prémium lekvárból, míg a Spar Budget lekvárja 613 forint.
2026 első felében a magyar kereskedelmi ingatlanbefektetési volumen elérte a 610 millió eurót. 
