"Nem lesz gázáremelés" - mennyire drága valójában a magyaroknak a gáz?

Eidenpenz József, 2012. november 30., 14:27

Úgy tűnik, nem lesz gázáremelés a közeljövőben, ami jó hír a lakosságnak. Az itteni árak a statisztikák szerint nagyjából megfelelnek az európai átlagnak, vannak nálunk jóval alacsonyabbak és magasabbak is - más a helyzet azonban a bérekhez viszonyítva. Akkor egyből az élvonalba, a drágább országok közé kerülünk - van, ahol csak a fizetésnek csak negyedakkora részét kell gázra vagy áramra fordítani, mint nálunk.

Itt van a tél, itt van újra – és ez, legalábbis január 1-től, általában hatósági áremelésekkel szokott együtt járni, amik közül az egyik leginkább húsba vágó a fűtési szezonban az energiaárak emelése szokott lenni. Egyelőre úgy látszik, Magyarország lakossága megúszhatja a gázárak emelését, legalábbis Orbán Viktor miniszterelnök kimondta: „nem lesz gázáremelés”.

Abszolút árszintben a középmezőnyben

De mennyire is drága nálunk a gáz és az elektromos áram? Vajon más országokban is annyira felszisszennek a polgárok, amikor készhez kapják a számlát, és hasonlóan hónapról hónapra ezrével nő a számláit fizetni nem tudó polgárok száma? A statisztikai adatok választ adnak a kérdésre.

Az EU statisztikai szervezete, az Eurostat adatai szerint tavaly év végén egy kilowattóra áram 11,97 centbe, egy kilowattórának megfelelő mennyiségű gáz pedig 4,56 centbe került Magyarországon. (ÁFA nélkül, 2500-5000 kWh, illetve 20-200 GJ közötti fogyasztású kisfogyasztók esetében.) Mi persze még nem kilowattórában számoljuk a gázt, de az országok közötti összehasonlításból kiderül, hogy ezzel az ország nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el: gázárban az EU 23 országa, plusz Törökország és Horvátország közül a 16. helyen állunk, elektromos áram terén pedig 27 országból a 14-en.

Fizethetnek a svédek

A gázért egyébként Svédország, Portugália és Szlovénia fizeti a legtöbbet, a mieink mintegy másfélszeresét, 6,0-6,5 centet kilowattóránként, a legolcsóbbak, Horvátország, Törökország és Románia, csak 1,5-3,0 centet, felét-harmadát az itteninek. Az elektromos áram Írországban, Nagy-Britanniában és Belgiumban a miénknek mintegy másfélszerese, Románia, Észtország és Bulgária polgárai viszont csak 7-8 centet fizettek a mi 12 centünkkel szemben tavaly év végén.

Mindez szép, szép, csak hát itt a fizetések – sóhajtanak fel sokan, amikor ilyen téma szóba kerül. Ezért megnéztük azt is, mi történik, ha az árakat a bérekhez viszonyítjuk. Elosztva 100 kWh áram és 100 kWh energiatartalmú gáz árát a havi nettó átlagbérrel, megkapjuk, hogy az átlagbér hány százalékát kell arra fordítanunk, hogy 100 kWh enerigát kifizessünk. (A béradatok is az Eurostat adatai, euróban, a magyar érték, 503 euró – az alkalmazott devizaárfolyamtól függően - nagyjából megfelel a KSH által közzétett 141 200 forintos havi nettó átlagbérnek.)

 

A fizetésekhez képest elöl vagyunk

 

Ennek alapján a gázból 100 kWh nálunk 0,91 százaléka az átlagbérnek, az áramból ugyanennyi pedig 2,38 százalék. Hogy sok-e ez vagy kevés, megint a nemzetközi összehasonlítás ad rá választ, ezt látni grafikonjainkon. Ennek alapján földgáz tekintetében a negyedik helyen vagyunk Európában, Bulgária és Litvánia komolyabban, Lengyelország csak alig mérhetően, egy paraszthajszállal előz meg bennünket. A román polgárok is az itteninek csak alig több, mint a felét, a bérük 0,48 százalékát fordítják 100 kWh gázra, olyan fejlett nyugati országok, mint Németország, Ausztria vagy Belgium, csak a magyar szint negyedét-harmadát, azaz 0,22-0,28 százalékát a fizetésüknek.

 

Áram terén is hasonló, de kicsit jobb a helyzet, ott hetedikek vagyunk a névsorban, előttünk csupa közép-kelet-európai ország Bulgáriától Lengyelországig. Nálunk az átlagbér 2,38 százalékába került a 100 kWh áram, a sor végén álló fejlett országokban ennek csak kevesebb, mint a negyedébe,a bér mintegy fél százalékába.

 

Az áfa tovább rontja a helyzetet

Ez azonban még mindig nem minden, hiszen amint jeleztük, az árak áfa nélkül értendők. Márpedig nálunk, mint tudjuk, Európa legmagasabb áfáját nyögjük 27 százalékkal, és ugyanez vonatkozik a gáz- és áramárakra is. Adatok híján az adóval növelt árakat nem tudjuk összehasonlítani, de az adóteherrel együtt Magyarország biztosan előrébb lép valamennyit a sorban.

A gázár terén biztosan feljebb kerülünk a – fizetéshez mérten – legdrágább országok sorában a negyedikről a harmadik helyre (megelőzve Lengyelországot), de az áramár terén is valószínűleg előrelépnénk így a hetedikről pár helyezést. (Ráadásul Szlovéniában, Lettországban, Litvániában és Bulgáriában frissebb adatok híján a 2010-es béreket vettük alapul, ami szinte biztosan hátrányosabb képet fest a helyzetükről, mint a 2011-es.)

Rosszabbul élünk, mint öt éve?

Az sem mellékes, hogyan változtak az árak az utóbbi időben. Az Eurostat adatai 2007 végéig mennek vissza, ami öt éves időszakot ölel fel. Ez idő alatt euróban számolva a földgáz ára Magyarországon 45 százalékkal, az elektromos áramé 25 százalékkal emelkedett. Az emelkedések egyszerű számtani átlaga az EU-ban 29, illetve 20 százalék volt, tehát nálunk mindkettő átlagon felül drágult.

Csakhogy közben fizetőeszközünk is is gyengült, így forintban szomorúbb a kép. A KSH adatai szerint a vezetékes gáz fogyasztói ára ebben az időszakban 68, az áramé 22, az olcsóbb éjszakai áramé viszont már 32 százalékkal emelkedett.

 

Amott jut is, marad is

Amint láttuk tehát, nem elsősorban az a baj nálunk, hogy az árak nagyon magasak lennének, azok az európai átlagba illenek, inkább a bérek nagyon alacsonyak. A másik oldalról pedig, a fejlett nyugati országoknak nemcsak az a hatalmas előnye, hogy az átlagbérek színvonala magasabb, sokszor az itteninek négy-hatszorosa is. Hanem az is, hogy az árak, ha magasabbak is, nem annyival vannak feljebb, mint a bérek. Az energiaárak legalábbis ezt mutatják. Nyugaton a létfontosságú megélhetési költségek kifizetése után sokkal több marad tartós cikkekbe való beruházásra, megtakarításra, szórakozásra.

Bár a lakosság terheinek csökkentése vagy legalább a növekedés elmaradása örvendetes, azt azért érdemes megjegyezni, hogy a közszolgáltatók megadóztatása, áremeléseik betiltása hosszú távon visszaüthet az egész országra. Közgazdászok újra és újra emlékeztetnek arra, hogy ha a szolgáltatók nem tudnak profitot termelni, akkor a felújítások, karbantartások elmaradása várható. Ebből következően pedig hosszú távon üzemzavarok, például áramkimaradások jöhetnek, romolhat a szolgáltatások, ügyfélszolgálatok színvonala, aminek már vannak is jelei.

Lehet más az adókulcs

Van, aki már odáig megy, hogy javasolja áramtermelő aggregátor beszerzését a közeljövőben annak, aki teheti. A mindenkinek legjobb megoldást a problémára nyilván egy tartós, a reálbéreket erősen megemelő gazdasági növekedés lehetne, illetve az adók csökkentése.

Rövid távon az állam tehetne legtöbbet az alacsonyabb árakért, nem szocialista típusú árszabályozással, bonyolult árképzéssel és a szolgáltatók, a lakosság agyonadóztatásával, hanem azzal, ha csökkentené a világbajnok áfát. Ez nyilván jelentős terhet rakna a költségvetésre, de komolyan tehermentesítené a lakosságot, főleg az alacsony jövedelműeket.

Hasonló összehasonlító cikkeink voltak:

Rosszabbul élünk, mint négy éve? Nagyon rezeg a léc

Itt vannak a számok: a bérünkhöz képest piszok drága a budapesti és a miskolci bérlet


Földgáz (EUR/kWh)
Lakossági elektromos áram (EUR/kWh) Bérek/hó Gáz/bér Áram/Bér

2007 2011 2011/2007 2007 2011 2011/2007 (2011, EUR) (100 kWh) (100 kWh)
Belgium 0,0401 0,0586 0,4613 0,1286 0,1590 0,2364 2212 0,26% 0,72%
Bulgaria 0,0269 0,0393 0,4610 0,0603 0,0706 0,1708 190 2,07% 3,72%
Czech Republic 0,0304 0,0496 0,6316 0,0895 0,1235 0,3799 660 0,75% 1,87%
Denmark 0,0587 0,0538 -0,0835 0,1027 0,1314 0,2795 2141 0,25% 0,61%
Germany 0,0456 0,0478 0,0482 0,1279 0,1441 0,1267 2188 0,22% 0,66%
Estonia 0,0222 0,0342 0,5405 0,0652 0,0771 0,1825 555 0,62% 1,39%
Ireland 0,0534 0,0517 -0,0318 0,1690 0,1845 0,0917 1485 0,35% 1,24%
Greece - - - 0,0900 0,1065 0,1833 843 - 1,26%
Spain 0,0501 0,0458 -0,0858 0,1152 0,1469 0,2752 1365 0,34% 1,08%
France 0,0439 0,0538 0,2255 0,0924 0,0986 0,0671 1827 0,29% 0,54%
Italy 0,0401 0,0562 0,4015 - 0,1485 - 1598 0,35% 0,93%
Latvia 0,0264 0,0357 0,3523 0,0695 0,1138 0,6374 425 0,84% 2,68%
Lithuania 0,0199 0,0446 1,2412 0,0737 0,1042 0,4138 370 1,21% 2,82%
Luxembourg 0,0314 0,0524 0,6688 0,1442 0,1468 0,0180 2335 0,22% 0,63%
Hungary 0,0319 0,0456 0,4295 0,0957 0,1197 0,2508 503 0,91% 2,38%
Netherlands 0,0437 0,0486 0,1121 0,1289 0,1317 0,0217 2081 0,23% 0,63%
Austria 0,0446 0,0534 0,1973 0,1255 0,1433 0,1418 2112 0,25% 0,68%
Poland 0,0329 0,0407 0,2371 0,1069 0,1106 0,0346 448 0,91% 2,47%
Portugal 0,0622 0,0643 0,0338 0,1206 0,1105 -0,0837 907 0,71% 1,22%
Romania 0,0227 0,0144 -0,3656 0,0954 0,0795 -0,1667 297 0,48% 2,67%
Slovenia 0,0396 0,0616 0,5556 0,0861 0,1193 0,3856 826 0,75% 1,44%
Slovakia 0,0348 0,0427 0,2270 0,1152 0,1400 0,2153 508 0,84% 2,76%
Finland - - - 0,0868 0,1089 0,2546 2115 - 0,51%
Sweden 0,0518 0,0649 0,2529 0,1013 0,1312 0,2952 2277 0,29% 0,58%
United Kingdom 0,0340 0,0498 0,4647 0,1411 0,1603 0,1361 1780 0,28% 0,90%
Croatia 0,0213 0,0302 0,4178 0,0793 0,0965 0,2169 - - -
Turkey 0,0268 0,0240 -0,1045 0,0706 0,1050 0,4873 470 0,51% 2,23%
Átlag:

0,2915
0,2020


500 000 forint, ha átmeneti segítségre van szükség

Ne csússz el a pénzügyeiddel! Ha hirtelen kiadások merültek fel és nem tudsz hova fordulni, megoldást jelenthet egy villámgyorsan felvehető kölcsön. A legjobbat gyorskölcsön kalkulátorunk segítségével találhatod meg! Ezek a legkedvezőbb ajánlatok a törlesztőrészlet nagysága alapján, ha 500 000 forintra van szükséged 36 hónapos futamidővel: a Raiffeisen Banknál 16 595 forint a törlesztőrészlet, a THM pedig 13,86 százalék, míg  a Cetelem Saját Ritmus személyi kölcsönénél 16 823 forint a havi törlesztőrészlet, a THM pedig 14,49 százalék. Pár forinttal tér el a K&H Bank személyi kölcsöne: 16 845 forintos törlesztőrészlettel és 13,79 százalékos THM-mel igényelhetjük, de kedvező ajánlat még az Erste Bank Most személyi kölcsöne is, a törlesztőrészlet 17 330 forint, a THM pedig 16,88 százalék. További ajánlatok érdekelnek, esetleg nagyobb hitelösszeg? Használd ezt a hitelkalkulátort!

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

A nap befektetési sztorija: havi csúcson az olajár

A nap befektetési sztorija: havi csúcson az olajár

Ami mögött egyértelműen az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség áll. Ezzel magyarázható, hogy észak-amerikai könnyűolaj (WTI) hordója több mint 3 százalékkal drágulva immár a 60 dolláros szintet közelíti, míg a Brent típusúé 2,6 százalékos szárnyalást követően a 67 dolláros szintet ostromolja. Ezek egy hónapja nem látott magasságok.

További cikkek

Utánajártunk

Videók

Privátbankár Árkosár

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX40064.92+0.01%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • március 4
    KSH: Külkereskedelmi mérleg
    március 5
    KSH: Kiskereskedelmi forgalom
    Szolgáltatóipari BMI
    Szolgáltatóipari BMI
    GDP
    Kiskereskedelmi forgalom
    ISM szolgáltatóipari index
    március 6
    Bézs könyv
    március 7
    KSH: Ipari termelés
    Deutsche Post (2018 Q4)
    GDP
    EKB kamatdöntés
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    március 8
    KSH: Fogyasztói árindex
    Államháztartási egyenleg
    Munkanélküliségi ráta

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?