Tíz nap alatt 5085 milliárd forintról 4925 milliárd forintra, azaz 160 milliárd forinttal csökkent a külföldiek kezében levő, forintban kibocsátott állampapírok állománya a Keler adatai alapján. Ez mintegy három százalékos változást jelent, tehát egyelőre nem túl jelentős, ráadásul ha a grafikont megnézzük (zöld terület), csak 2013 elejétől nézve több hasonló időszak is volt már: így 2013 februárban, 2013 júliusban, 2013 novemberében is.
A MAX államkötvényindex például ez idő alatt 2,2 százalékkal csökkent, azaz az állomány mérséklődése elsősorban az árváltozásoknak köszönhető, a tőkekivonás másodlagos tényező lehetett. Pontosan azért nem tudjuk, mert az indexben és a külföldiek állományában szereplő értékpapírok összetétele, hátralevő átlagos futamideje feltehetően különböző, bár úgy becsüljük, hogy nem tér el nagy mértékben.
Másrészt ebből az is következik, hogy a külföldiek állományának hosszabb távú alakulását sem árt megvizsgálni az adatok fényében. A 2013-as év legelejétől az elmúlt napokig – a legfrissebb adatok január 30-ra vonatkoznak – piaci áron minimális mértékben, másfél százalékkal csökkent a külföldiek állománya. De ha figyelembe vesszük az árfolyamváltozást is, akkor más a kép. A MAX index ugyanis 8,8 százalékkal nőtt ez idő alatt. Ha a külföldiek nem vettek volna új forintos állampapírt, és nem is adtak volna el, akkor összességében hasonló mértékben nőtt volna az állományuk. (ismét azt feltételezve, hogy a MAX összetételéhez hasonló a portfóliójuk.)
Ha a piaci árfolyamokkal, pontosabban a MAX index változásával korrigáljuk a külföldiek állampapír-állományát, akkor már 9,4 százalékos csökkenés mutatkozik. Vagyis 2013 januárjától szépen lassan lefelé csorgott a kezükben levő forintos értékpapírok állománya (piros vonal), bár hogy pontosan mennyire, az említett bizonytalanságok miatt nem tudjuk. Ez persze még mindig nem túl jelentős csökkenés. (Másképpen fogalmazva: a piros vonal azt becsüli meg, hogy mennyi lenne a külföldiek állománya, ha 2013 elejétől nem rakódna rá felhalmozódó hozam,)
A kormányzat az utóbbi pár évben jól érzékelhető erőfeszítéseket tesz arra, hogy a devizaadósság felől a forinteszközök felé, a külföldi tulajdon felől a hazai tulajdonlás felé mozdítsa el az államadósság összetételét. (Főleg a lakossági papírok értéke nőtt.) Így ebben a lassú folyamatban nincsen semmi rendkívüli. Kellemetlenné a hirtelen, nagymértékű tőkekivonás válna.
(A Nap grafikonja-sorozat további részeit itt olvashatja.)
A német gazdaság az előzetes jelzéseknél kevésbé nőtt a harmadik negyedévben. 
