Az államháztartás központi alrendszerének 2013. április havi hiánya 35 milliárd forint volt. Ezen belül a központi költségvetés 79,4 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 8,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 35,9 milliárd forintos szufficittel zártak - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Az államháztartás központi alrendszerének 2013. április végi hiánya így 528,6 milliárd forintra teljesült (összehasonlításul: az Eurostat friss adatai szerint tavaly egész évben volt 531 milliárd). A 2012. évben az államháztartás központi alrendszerének I-IV. havi hiánya 228,2 milliárd forintot tett ki.
| Az államháztartási gyorsjelentéseknél a megfelelő viszonyítási alap a tervezett hiány várható havi lefutása lenne. Mivel ilyen prognózist már nem publikál a kormány, így minden más pálya (például korábbi évek alakulása) csak pótmegoldás, mely komoly hibákat okozhat a szám értelmezésében. A korábbi évekkel történő összevetésben a kiadási oldal különösen problémás. Bár ezen kiadások egy része (nyugdíjak, egyéb támogatások, a közigazgatásban dolgozók bérkifizetései) évről évre akár azonos ütemben is alakulhatna, a szabályrendszer gyakori változása jelentősen módosítja a szezonalitást. Ráadásul a kiadások legalább harmada olyan tételekből (beruházások, közösségi fogyasztás, kamatfizetés) származik, melyek hektikus alakulásukból adódóan még kevésbé teszik lehetővé, hogy a kiadások éven belüli lefutását a korábbi évekkel vessük össze. A bevételi oldalon kedvezőbbnek tűnik a helyzet, hiszen az adóbevételek alakulása általában hasonló – ha nem tör ki év közben gazdasági válság. Ezen túlmenően azonban még két tétel itt is csökkenti a historikus összehasonlítások információtartalmát: a gyakori jogszabályváltozások (új adók, új adókulcsok - idén: kiva, kata, tranzakciós illeték, stb.) és az egyszeri bevételek. A gazdasági tárca először mindig egy gyorsjelentést tesz közzé, majd két hét múlva egy részletesebb jelentést is, amiben szerepelnek már az egyes tételek részletesen is, itt már lehetőség van arra, hogy azt vizsgáljuk, hogyan is alakul a költségvetés bevételi és kiadási oldala. |
A 2012. és a 2013. év költségvetésének teljesülése tekintetében fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az egyes adónemeket érintő változások következtében (néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, illetve módosultak, másrészt új adónemek kerültek bevezetésre) a két időszak összehasonlítása mindezen tényezők torzító hatásának kiszűrése nélkül nem lehetséges - hívja fel rá a figyelmet az NGM.
Ezen kívül a szervezeti változások következtében a költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak idei évi alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől, valamint a 2013. január 1-jétől átvett önkormányzati intézmények.
Központi költségvetés
Bevételek
A központi költségvetés április végi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 58 milliárd forinttal nagyobb összegben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – például a személyi jövedelemadó előző évet meghaladó befizetései, valamint az idén bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak.
Kiadások
A központi költségvetés április végi kiadásai mintegy 455 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak az intézményi struktúraváltással összefüggő idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. (2013. évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye.) Ezen kívül az egyedi és normatív támogatások is nagyobb összegben alakultak, mint az elmúlt év azonos időszakában, mely a közlekedési cégeknek juttatott támogatások eltérő ütemű kifizetéseinek tulajdonítható.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2013. április végén 447,6 milliárd forintot tettek ki, 29,8 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 29,7 milliárd forintos szintet értek el, 7,7 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (417,9 milliárd forint) így összességében 22,1 milliárd forinttal kedvezőbb az előző év azonos időszakához képest.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2013. április végi 98,5 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 56,8 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 41,7 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. április végén az Alapok együttes hiánya 11,6 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok április végi 41,0 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok összes bevételei 8,2 milliárd forinttal alacsonyabban, kiadásai pedig 5,3 milliárd forinttal magasabban teljesültek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bevételek közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulás bevételéből folyt be kevesebb, ezen felül az Alap a szociális hozzájárulási adóból az idén már nem részesül. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram teljesítése - az előirányzatnak megfelelően - alakult magasabb összegben.
