Nem pénzügyi eszközök értékesítésével számol a 2015. évi költségvetés, amely 169 milliárd forint állami vagyon értékesítéséből, illetve hasznosításából származó bevételt tervez jövőre - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztériumnak egy képviselői írásbeli kérdésre adott válaszából. Azt nem mondják el, mit akarnak eladni.
Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára két szocialista képviselő kérdésére adott válaszban hangsúlyozza, hogy e vagyonelemek értékesítése, hasznosítása az uniós módszertan szerint is költségvetési egyenleget javító tétel. E módszertan alapján a költségvetés pozícióját alapvetően az ingatlanok, ingóságok és vagyoni értékű jogok értékesítési és hasznosítási bevétele javítja, vagyis nem pénzügyi eszközök értékesítésével számol a jövő évi költségvetés.
Kifejti, hogy a tervezett bevétel nagyságrendje is jelzi: "komoly, alaposan kidolgozott konstrukció várható az állam részéről a bevétel realizálására. Az ezt megalapozó javaslatok véglegezése és összehangolása folyamatosan zajlik, ezekre építve szerepel a törvényjavaslatban az érintett bevételi összeg."
Azt még nem mondhatják el, mit adnak el
Az államtitkár hozzáteszi, hogy a piacralépés során - a közérdek védelme miatt - a kormánynak ügyelnie kell arra, hogy más piaci szereplők ne juthassanak olyan információkhoz, amelyek magatartásukat befolyásolnák. A költségvetés és az állami vagyon megóvása érdekében a kormány körültekintő időzítés mellett biztosítja majd a megfelelő tájékoztatást.
Van B terv is?
Tállai András arra is felhívja a figyelmet, hogy a Beruházási Alap szabályai megteremtik annak lehetőségét, hogy a vagyonbevételek alacsonyabb teljesülése vagy időbeli elhúzódása esetén se kerüljön veszélybe a költségvetési hiánycél tartása és az államadósság csökkentése. Az államháztartásért felelős miniszter ugyanis mérlegelheti 186,6 milliárd forint összegű beruházásra irányuló kötelezettség vállalását, tekintettel az érintett vagyonbevételek befolyásának alakulására is.
A szakmai szervezetek szerint ez a legkockázatosabb tétel
Korábban az Országgyűlés költségvetési bizottságának több tagja is kifogásolta, hogy keveset tudni arról, hogyan teljesül majd a 169 milliárd forintos bevétel. Felhívták továbbá a figyelmet arra, hogy a Költségvetési Tanács (KT), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is a legkockázatosabb tételek közé sorolta a 169 milliárdos sort, tekintettel arra, hogy nem tudható, miként folyik be ez a bevétel.
