3p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Nem pártok mellett, hanem pártok ellen voksolhatnak az európaiak a május végi európai parlamenti (EP) választásokon, derül ki egy 12 uniós tagállamra – a többi közt Magyarországra – kiterjedő felmérésből. Ez az EU-szkeptikus, populista erőknek kedvezhet, amelyek ráadásul mindkét oldalon jobban tudják mozgósítani szavazóikat a centrumpártoknál. A választást a részvételi arány döntheti el.
Jól mozgósítanak. Marine Le Pen, a bevándorlás-ellenes Nemzeti Gyűlés vezetője egy prágai választási rendezvényen. EPA/MARTIN DIVISEK

A német Bertelsmann Alapítvány számára készült közvélemény-kutatás szerint százból mindössze hat választó azonosul egy párttal, idézte a felmérés eredményét a Die Welt.

Sok a protesztszavazó

Minden második szavazó viszont „negatív pártidentitással” bír – ez azt jelenti, hogy teljes egészében elvet egy vagy több pártot.

„Sok polgár már nem egy konkrét párt mellett szavaz, hanem azon pártok ellen, amelyeket leginkább elutasít”

- jelentette ki Robert Vehrkamp, a tanulmány egyik készítője. Ebből az úgynevezett EU-kritikus és szélsőséges politikai erők profitálhatnak. A felmérés szerint a választók tizede már eldöntötte, hogy rájuk fog szavazni, ráadásul ezek a pártok nagy arányban képesek mobilizálni választóikat.

„A populista pártok relatív rövid idő alatt stabil törzsszavazói bázist tudtak felépíteni”

- tette hozzá Vehrkamp. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy az extrém és populista pártok elutasítottsága a legnagyobb (52 százalék).

A részvételi arány dönthet

Mivel a radikálisok jobb- és baloldalon is nagyobb számban képesek mozgósítani szavazóikat, mint a centrumpártok, a választási végeredmény és Európa jövője szempontjából döntő jelentőségű lehet a részvételi arány, állítja a kutatás.

A reprezentatív felmérés során összesen több mint 23 ezer választópolgárt kérdeztek meg Magyarországon, Németországban, Franciaországban, Görögországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Hollandiában, Ausztriában, Lengyelországban, Svédországban, Dániában és Spanyolországban.

A Friedrich Ebert Alapítvány tegnap közölt felméréséből pedig az derült ki, hogy minden ötödik német polgár egyértelműen jobboldali-populista nézeteket képvisel, ötből kettő választónál pedig ilyen tendencia figyelhető meg.

Polarizálódik a társadalom

Hasonló trend rajzolódik ki az Európai Parlament utolsó mandátumbecsléséből is: az Európai Néppárt és a szocialisták megroggyanhatnak, a nacionalisták és a zöldek viszont előretörhetnek EP-választáson. A centrumpártok szavazóinak egy része ugyanis a tőlük jobbra és balra álló kisebb pártokhoz vándorol át a jelek szerint.

Összességében egyszerre erősödik az úgynevezett populista-nacionalista, valamint a zöld-újbaloldali-liberális tábor, ami tovább növelheti a társadalmi megosztottságot.

(Kapcsolódó cikk: EP-választás: bukhatnak a nagy pártok, szárnyalhatnak a nacionalisták és a zöldek.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Megvan a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő új vezetője
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 20:19
Balázs Zoltán sok területen évtizedes tapasztalattal rendelkezik, Kármán András a piaci gondolkodását, hatékonysági szemléletét és szervezetépítő készségét tartja elengedhetetlennek.
Makro / Külgazdaság A választás óta nem volt ennyire drága az euró, mint kedd este
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 19:33
Elhagyta a 367-es szintet is kedden az euró-forint árfolyam, a dollár-forint 317-nél jár.
Makro / Külgazdaság Trafóháznál robbant pokolgép a német-lengyel határnál
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 17:15
Az elkövetőknek egyelőre nyoma sincs.
Makro / Külgazdaság Rekordösszegűre nőhetnek a kórházi tartozások idén
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 15:46
A legfrissebb adatok szerint már 59 milliárd forint a kórházak összesített adóssága, az egyetemi klinikák is tetemes összeggel tartoznak. 
Makro / Külgazdaság Összeomló beruházások, szárnyaló ipar: ilyen volt a kormányváltás utáni gazdasági átmenet
Imre Lőrinc | 2026. szeptember 1. 12:12
Végleg maga mögött hagyta a három és fél évig tartó stagnálás időszakát a magyar gazdaság, ettől függetlenül nem lehet felhőtlen az öröm a második negyedéves adatok láttán. A beruházások összeomlottak, a mezőgazdaságot pedig a történelmi aszály vetette vissza. A mérleg másik serpenyőjében viszont nagyon rég nem látott szárnyalást mutatott be az ipar.
Makro / Külgazdaság Húsbavágó: áttört egy határt a benzin átlagára
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 11:39
Határozott mértékű az árváltozás, legalábbis a 95-ös benzinnél.
Makro / Külgazdaság Befékezett a feldolgozóipar – így értékelték augusztust a menedzserek
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 11:06
Megérkeztek az értékek a múlt hónap kapcsán.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter új fejezetet nyitna az INA-ügyben?
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 09:09
A Hernádi Zsoltot érintő kérdésre ugyanakkor nem válaszolt, miután horvát kollégájával egyeztetett.
Makro / Külgazdaság Meglepetéssel indul a nap: gyorsabban nőtt a magyar gazdaság a korábban vártnál
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 08:30
Enyhén felfelé javította második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a második negyedéves, az áprilistól június végéig tartó időszakot felölelő GDP-adatot.
Makro / Külgazdaság Komoly tartalékot talált a költségvetésben a GKI
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 08:11
Gazdasági ügyekre, államadóssági kamatokra, valamint kultúrára, sportra és vallási célokra is GDP-arányosan többet költ Magyarország az uniós vagy régiós átlagnál a GKI szerint. A gazdaságkutató számításai alapján a kiadások mérséklésével összesen a GDP 4,7 százalékának megfelelő forrás válhatna átcsoportosíthatóvá.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG