|
| Az élet megy tovább: Kungstradgarden, Stockholm, 2020. március 22. EPA/Jessica Gow |
- Azt mondtad korábban, hogy Svédországban lelassult, de nem állt meg az élet a koronavírus miatt. Ez mit jelent a gyakorlatban?
- Továbbra is csak az 500 fő feletti összejövetelek vannak betiltva, az általános iskolák és az óvodák nyitva vannak. Svédországban nincs külön bölcsőde, 1-től 6 éves korig ovisok a gyerekek. (A svéd kormány az interjú készülte után, ma délután jelentette be, hogy az 50 fősnél nagyobb rendezvényeket is betiltja vasárnapi hatállyal - a szerk.)
A gimnáziumok, egyetemek és a felnőttoktatási intézmények viszont bezártak és online oktatásra álltak át. Az az indoklás emögött, hogy a nagyobb gyerekek, felnőttek inkább tömegközlekedéssel utaznak az iskolába, a kicsik viszont nem.
Az általános sulikban az anyanyelv oktatás (a nem svéd anyanyelvű gyerekek anyanyelvi oktatása) szintén nagyrészt online történik – bár ez a tanáron és a diákokon múlik. A legkisebb megfázásos tünet esetén is hazaküldik a gyerekeket az iskolából, óvodából, de például ha a tesó egészséges, neki nem kell otthon maradni.
Sokan – akik tehetik – otthonról dolgoznak, akik nem, azok továbbra is bejárnak dolgozni. Elmaradnak nagyobb kulturális és sportrendezvények, de az éttermek nyitva vannak.
Sigtunában, ahol én dolgozom, egyes üzletek és éttermek kiköltöztek az utcára. Van olyan nagy edzőteremlánc, ami két hétre bezárt, de most újra kinyitott szigorításokkal (kevesebb maximális résztvevő az órákon, szabadtéri edzések, gyakoribb takarítás).
Tehát kisebb-nagyobb változásokkal ugyan, de egyelőre zajlik az élet.
Ugyanakkor a kormány fel van készülve egy esetleges iskola- és óvodabezárásra, a parlament kialakította az ehhez szükséges jogszabályi hátteret. A bevezetését egyelőre nem tartják indokoltnak.
Hírekben, véleménycikkekben nagyon gyakran téma az egészségügyi vészhelyzet mellett a gazdasági vészhelyzet. Hogy mennyire fontos, hogy ne szűnjenek meg a munkahelyek, hogy a hosszú évek munkájával létrehozott kis cégek is túléljenek. Ehhez gazdasági mentőcsomagokat dolgoz ki a kormány.
- Óvodában dolgozol. Milyen tapasztalataid vannak? Hozzák a szülők a gyerekeiket?
- Hozzák, sokan olyanok is, akik egyébként otthon vannak kistesóval.
Kevesebb gyerekünk van mint általában (felére csökkent a csoport), de ez részben a már előbb említett szigorítás miatt van, miszerint a legenyhébb megfázásos tünet esetén is otthon kell maradni.
Van persze olyan család is, amely aggódik a vírus miatt, ezért tartja otthon a gyerekét.
Közben az iskolákban, óvodákban nyilatkozni kellett, hogy melyik szülő dolgozik társadalmilag fontos munkahelyen. A listán rajta vannak például az egészségügyben, tömegközlekedésben és óvodában dolgozók, a tanárok, valamint az energia-ellátásban, pénzügyi szolgáltatásban, élelmiszeriparban, katonai védelemben foglalkoztatottak.
Az ő gyerekeik számára akkor is biztosítani kell majd az iskolát, óvodát, ha egyébként bezárják a közoktatás minden intézményét.
- A te mindennapjaid mennyire változtak meg?
|
- Egyelőre nincs sok változás. Dolgozom, mint eddig, a gyerekek járnak oviba, iskolába. Az apjuk már online tartja a magyar órákat, a másik munkahelyére, a repülőtérre is bejár, de kisebb óraszámban.
Munka mellett Montessori-pedagógusnak tanulok, ez egy kétéves suli Stockholmban. Májusban vizsgáztunk volna, de a legutóbbi óránkat lemondták, és egyelőre nem tudni, mikor folytatjuk – ez a legnagyobb változás eddig. Illetve a fiam hokimeccsei is elmaradtak.
És nem nagyon járunk össze most senkivel, akivel nem muszáj.
- A svéd kormány más megközelítést választott, mint a többi ország: nem akar mindenkit izolálni, csak a betegeket és az időseket. Mennyire vált be ez a módszer eddig a gyakorlatban?
- Majd meglátjuk. Ha az a kérdés, hogy az idősek otthon maradnak-e, erre csak szubjektív válaszom van: van, aki igen, van, aki nem. A kormány csak ajánlja az idősek és betegek számára a karantént, de nem kötelez.
Van olyan, egyébként aktív és egészséges idős ismerősöm, aki a családja szigorú kérésére otthon van. De látok öregeket a boltban, az utcán.
- A svéd társadalom melyik megoldást pártolja inkább: a svéd kormányét vagy amit a többi ország csinál?
- Egy friss közvélemény-kutatás szerint a svédek 56 százaléka úgy véli, hogy Svédország elég jól vagy nagyon jól kezeli a helyzetet.
Éri persze kritika is a kormányt és a népegészségügyi hivatalt, jelennek meg nyílt levelek professzorok tollából arról, hogy alábecsülik a veszélyt. (Svédországban csütörtökig 2806 koronavírusos fertőzöttet regisztráltak, a halálos áldozatok száma 66 – a szerk.)
- Ha jól tudom, a svéd megközelítés abban is más, hogy az egészségügyi szervek kevesebb tesztet csinálnak: nem próbálnak minden vírus-fertőzöttet azonosítani, csak azokat, akiknek súlyosabb az állapota. A többieknek azt mondják, ha bármilyen gyanús tünetük van, maradjanak otthon, és ha nem lesznek rosszabbul, várják meg, amíg meggyógyulnak. Ennek köszönhetően nem fertőznek, és nem is jelennek meg a statisztikában. Így alacsonyan marad a fertőzöttek hivatalos száma, nem lesz pánik, nem kell annyi korlátozás. Ez valóban így van?
- Igen. A rizikócsoportba tartozókat – tünet esetén –, illetve a súlyos eseteket tesztelik. Enyhébb tünetek esetén azt kérik, maradjon mindenki otthon.
Ehhez ösztönzés az a kormányzati javaslat, miszerint betegszabadság esetén már nem csak a második, hanem az első naptól járna táppénz a koronavírus miatt.
Kapcsolódó anyagok:
- Belerokkan-e a világ a koronavírus elleni harcba? A hét videója
- Itt valószínűleg mindenki fertőzött – interjú egy tiroli völgyben ragadt magyarral
- Válogatni kell a fertőzöttek között – interjú egy római kórház orvosával
- Olasz road movie – így lépett meg egy magyar család a vörös zónából
A szakszervezet örül, de nem könnyebbült meg. 
