5p
Már csak öt nap van hátra az amerikai elnökválasztásig, ezzel együtt a feszültség is nő a világban. De kivel rúghatják össze a port a mostani jelöltek?
Donald Trump és Hillary Clinton a második elnökjelölti vitán. EPA/JIM LO SCALZO

Az már-már elvitathatatlan, hogy az elnökválasztással nem csak Amerika, de a világ sorsa is eldől újabb négy évre. Az Economist szerint a kereskedelmi egyezmények és a hadászat csupán kettő a számos területből, amelyek befolyásolhatják a politikai színtér alakulását, ráadásul ahogy a gazdaság területén, úgy a külpolitikában is szögesen ellentétes nézeteket vall a két legnépszerűbb jelölt. Újabb háborúkat vagy megbicsakló amerikai gazdaságot akarunk? Bármelyik bejöhet, attól függően, hogy kire voksolnak a lakosok november nyolcadikán.

Letarolni vagy megegyezni – mi lesz Szíriával?

A háborús övezetekkel kapcsolatban nincs megegyezés a demokraták és a republikánusok között: abban egyet értenek, hogy a helyzetet kezelni kell, a módszer azonban élesen eltér. Hillary Clinton például több ízben is felvetette az elnöki vitákon a repüléstilalmi zónák („Iszlám Állam mentes övezetek”) létrehozását Szíriában, valamint szárazföldi csapatok helyett a kurdok felfegyverzésével folytatnák a küzdelmet a terroristák ellen.

Ariha egy légi bombatámadás után 2015 augusztusában. Kép forrása: EPA

A felvetést azonban ő maga ásta alá 2013-ban, egy kiszivárgott felvétel szerint ugyanis ő maga is kétkedik a tilalmi zónák hatékonyságában, mivel itt szír gépeket kellene kilőni – sokszor civilek által lakott övezetek fölött. Trump ennél egy jóval egyszerűbb, de drasztikusabb megoldást szorgalmaz: elmondása szerint a „szart is ki kell bombázni” az Iszlám Államból. Emellett nehezményezte, hogy az Irakban szolgálatot teljesítő katonák nem maradtak hosszabb ideig, és foglalták el az iraki olajmezőket.

Feszültségek Ázsiában, óvatos tapogatózás Oroszországban

A közel-keleti háborús viszony mellett Ázsiában is szárazon tartják a puskaport, elsősorban Észak-Korea sorozatos lázadozása miatt – idén számos sikeres rakétakísérletet hajtottak végre, a következőt pedig a napokban tervezik, ahogy erről korábban itt már írtunk. A rebellis ország megfékezésére szintén más vérmérséklettel reagál a két jelölt: Trump vehemensen támogatja az erőszakos megtorlásokat (például az 1989-es kínai tüntetések véres leverését), a tervek szerint ráadásul újra tárgyalóasztalhoz ülne Iránnal az atomfegyverekkel kapcsolatban, Kínát pedig rákényszerítené, hogy saját maga oldja meg az észak-koreai konfliktust, ráadásul árfolyam-manipulátornak bélyegezné őket a jüan árfolyamának „túlságosan alacsonyan tartásáért”, az importált termékekre szabott külön adókról nem is beszélve.

Vlagyimir Putyin. Kép forrása: EPA

Clinton szerint is agresszívabb fellépésre van szükség Észak-Koreával szemben, ezt azonban nem közvetlen fegyveres fenyegetéssel, hanem a környező országok védelmének megerősítésével érné el – például egy rakétaelhárító vonal (a THAAD "vaskupola") felállításával Japánban és Dél-Koreában. Kína azonban nem örül egy ilyen irányú beavatkozásnak, olyannyira, hogy a kínai vezetés örömmel fogadta, amikor a TTP elbukott – ez ugyanis 11 ázsiai országgal erősítette volna meg Amerika kereskedelmi kapcsolatát, Kínával azonban nem.

Vladimir Putyin hideget és meleget is kap a két jelölttől – míg Trump méltatja őt a „vaskezű uralkodásáért”, Clinton óvatos távolságtartással kezeli Oroszországot. Ennek egyik fő oka, hogy – az amerikai titkosszolgálattal karöltve – orosz hackereket gyanúsít az e-mailek kiszivárogtatásával, valamint az elnökválasztási kampány manipulálásával.

Biztos, ami biztos: rúgjunk bele mindenkibe egyet

Trump mindezek mellett a hazai vizeken is erős tisztogatásba kezdene, elég csak a Kanadával és Mexikóval kötött kereskedelmi egyezmények széttépésére gondolni, a TPP-t pedig „jégre tenné” abban a pillanatban, hogy elnökségre jut. A tervezett külön adók Kínával és Mexikóval szíthatják tovább a feszültséget. A teljes agyrémre a klímapolitikával kapcsolatos hozzáállása teszi fel a pontot: meglátása szerint a globális felmelegedés kacsa, és amennyiben hatalomra jut, megszüntet minden támogatást, amit ennek ellensúlyozására fordítanak.

A demokraták és a republikánusok közötti megoszlás nem csak a politikát, de az országot is megosztja, ráadásul az amerikai lakosok zöme egyik jelölttel sem elégedett. Akármelyikük is nyer, a másik tábor könnyen illegitimnek kiálthatja ki a választás nyertesét, ráadásul Trump túl sok nagy vezetőt sértett vagy fenyegetett meg a kampánya során, hogy emellett szó nélkül elmehessenek. Bár egyik jelölt sem egy szent, egy biztos: amennyiben Donald Trump lesz Amerika új elnöke, úgy néhány elégedetlen amerikai szavazó lesz a világ legkisebb gondja a kibontakozó geopolitikai káoszban.

Nyakunkon az elnökválasztás - miért nem mindegy nekünk, hogy ki kerül a Fehér Házba?

Hamarosan eljön november nyolcadika, amikor végre pont kerül a bizonytalanság végére, és megtudjuk, ki lesz a következő amerikai elnök. A tőzsdék inognak, a szakemberek feszültek, miközben zajlanak a parázs elnöki viták: a politikai tervekről már sokat tudunk, de milyen gazdasági terve van a két legnagyobb jelöltnek? Lássuk, mit nyer – vagy veszít – az amerikai gazdaság Hillaryval vagy Trumppal! >>>

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jön az áfacsökkentés a gluténmentes kenyérre – de nem Magyarországon
Privátbankár.hu | 2025. február 28. 12:41
A spanyol adótörvény a legkedvezményesebb, 4 százalékos áfakörbe sorolja az alapvető élelmiszereket, most ide kerülnek a gluténmentes kenyérfélék is.
Makro / Külgazdaság Ne kapkodjon a slusszkulcsért, jobban jár, ha csak szombaton tankol!
Privátbankár.hu | 2025. február 28. 10:58
Jó hír: március első napján árcsökkenés várható.
Makro / Külgazdaság Nincs több kétség, kedden kitör a vámháború
Privátbankár.hu | 2025. február 28. 10:38
Donald Trump csütörtökön közölte, március 4-én életbe lépnek a vámok Mexikóval és Kanadával szemben.
Makro / Külgazdaság Ennél mindenki jobb adatra számított Berlinből
Privátbankár.hu | 2025. február 28. 09:17
Januárban a vártnál kevésbé nőtt a német kiskereskedelmi forgalom az előző havihoz képest.
Makro / Külgazdaság Jól áll a termék-külkereskedelmünk
Privátbankár.hu | 2025. február 28. 08:59
Januárban 903 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet; a decemberihez képest az export kiigazított volumene 0,4 százalékkal bővült, az importé gyakorlatilag nem változott.
Makro / Külgazdaság Ez vajon mennyire növeli majd az inflációt?
Privátbankár.hu | 2025. február 28. 08:41
Az ipari termelői árak 2025. januárban az egy évvel korábbiakat 9,1, az előző havit 0,4 százalékkal múlták felül.
Makro / Külgazdaság KSH: még kevesebben születtek, még többen hunytak el
Privátbankár.hu | 2025. február 28. 08:30
Az előzetes adatok szerint 2025 januárjában 6367 gyermek született, és 12 855 fő halt meg. Az előző év azonos hónapjához képest a születések száma 4,5, a házasságkötéseké 4,2 százalékkal mérséklődött, a halálozásoké 6,5 százalékkal nőtt.
Makro / Külgazdaság Nyugdíjasok áfa-visszatérítése: ez így nem fog menni
Privátbankár.hu | 2025. február 28. 07:21
A nagy kereskedelmi láncoknál nem lesz gond, de a kis boltoknál a pénztárblokk kevés lesz a kifizetéshez.
Makro / Külgazdaság Már a 2026-os éven jár Orbán Viktorék esze
Privátbankár.hu | 2025. február 27. 11:53
A Nemzetgazdasági Minisztérium megkezdte a 2026. évi költségvetési törvényjavaslat előkészítését.
Makro / Külgazdaság Visszajöhetnek a hatósági árak
Privátbankár.hu | 2025. február 27. 11:33
Ezt jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG