Tízből nyolc nyugdíjas úgy érzi, már eleget dolgozott életében, és nem tud vagy nem akar semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet folytatni. Ez soknak hangzik, de még így is van több százezer ember, aki szívesen elhelyezkedne a munkaerőhiánnyal küzdő magyar gazdasági szereplőknél - kérdés, hogy sikerül-e megtalálni a számukra kedvező foglalkoztatási formát.
A magyar gazdaság rejtett tartalékai – a nyugdíjasok?
A kormány 2017-től lehetővé tette nyugdíjas szövetkezetek alakítását, egy friss döntés szerint pedig 2019-től nagyon nagy adókedvezménnyel fogja támogatni a nyugdíj melletti foglalkoztatást. (Ez egyben feleslegessé is teszi a létrejött nyugdíjas szövetkezetet.) Az intézkedéssel a cél a magyarországi munkaerőhiány enyhítése.
Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. Arról viszont keveset tudni, hogy ezzel a lehetőséggel mennyire kívánnak élni a nyugdíjasok. Ezért a GKI Zrt. 2018 júniusában 1000 fős, életkorra, nemre, iskolai végzettségre és lakóhelyre reprezentatív lakossági felmérést készített, melyben a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések is szerepeltek. Ennek megfelelően az 1000 fős mintából 250 fő volt valamilyen nyugdíjas. Ez a 250 fős minta csak korlátozottan alkalmas következtetések levonására, a fő tendenciák jelzésére azonban igen.
|
Júliusi adatok szerint több mint 140 nyugdíjas szövetkezetet alapítottak, az eddigi árbevételük 1,5 milliárd forint körül van. Ősszel kerül az Országgyűlés elé egy indítvány, amely szerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteknek a nettó bevétel minimum 85 százalékát ki kellene fizetniük a tagoknak. A nyugdíjas szövetkezetek adóelőnye azonban a GKI által is említett adókedvezmények 2019 januári életbe lépésekor megszűnik: a kormány minden saját jogú nyugdíjas foglalkoztatásánál eltörli a munkáltatói adóterhet, a munkavállalóktól pedig csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le. |
Tízből nyolc nyugdíjasnak esze ágában sincs dolgozni - de így is vannak félmillióan, akik dolgoznának
A felmérés szerint a nyugdíjasok 80%-a egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet. 11%-uk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen, 5%-uk kötetlen munkaidőben, 2%-uk távmunkában, s mindössze 2%-uk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben. Más oldalról viszont mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.
60-70 év közötti a lehetséges nyugdíjas dolgozók többsége
Településtípusonként és nemenként nincs lényegi eltérés a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók arányában (20%). A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 14%-a dolgozna tovább. Így a munkát kereső nyugdíjasok között 12% a felsőfokú végzettségűek, 26% a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek egyaránt egyharmados súlyt képviselnek.
A 60 év alatti nyugdíjasok csaknem kétharmada szeretne dolgozni, viszont az ő nyugdíjasokon belüli részarányuk csekély. Ugyanakkor a 60-69 éveseknek csak 24%-a, a 70 felettieknek pedig 8%-a dolgozna. Végeredményben a potenciális munkavállalók többsége (60%-a) 60 és 70 év közötti.
|
Hol találkozhatunk nyugdíjas dolgozókkal? Szinte bárhol. Alapvetően az irodai, kiskereskedelmi, portás, személy- és vagyonőri, betanított munkák, konyhai kisegítés a jellemzőek, de olyan magasan kvalifikált és szakképzettséget igénylő munkakörbe is közvetítettek már ki nyugdíjas munkavállalót, mint amilyen az építész, a könyvelő, a műszaki ellenőr, az elektroműszerész és az élelmiszermérnök. Korábbi cikkünk: Erzsike néni egy startupnál adminisztrátor >> |
Lenne több százezer nyugdíjas dolgozó, ha a cégek észbe kapnának
A nyugdíjasok munkavállalási hajlandósága az életkor növekedésével természetesen csökken, s összességében is csak mintegy ötödük szeretne valamilyen formában elhelyezkedni.
Ugyanakkor körükből több százezer fővel lenne növelhető a foglalkoztatás, különösen, ha a munkaadóknak sikerül a többségük által elvárt, rugalmas foglalkoztatási formákat is megteremteni - írja a GKI.
Van honnan fejlődni
Nemrég az Mfor.hu mutatta be az OECD egyik grafikonját, amelyen a 60-64 és a 65-69 év közötti munkavállalók foglalkoztatási rátája látható, nemzetközi összehasonlításban. Ez alapján nem teng túl a magyar nyugdíjasokban a munkavállalási szándék. Persze ennek hátterében részben a jogszabályi környezet is áll, hiszen a közszférában a munka és a nyugdíj egyidejűsége nem volt támogatott, az érintett személy döntéshelyzet előtt állt: vagy dolgozik, vagy a nyugdíjára támaszkodik - írta a lap.
Dolgozni márpedig muszáj lesz - ha csak nem teszünk félre elég pénzt
A 18-59 év közötti, nyugdíj előtt álló magyar lakosság egy nemrég napvilágot látott felmérés szerint a jelenleginél érezhetően nehezebb anyagi helyzetre és romló életszínvonalra számít a nyugdíjas éveiben.
A közvetlenül nyugdíj előtt állók csupán 30 százaléka gondolja úgy, hogy megengedhet majd magának például egy wellness hétvégét.
A fiatalok egyébként optimistábbak, ők egyrészt a megtakarításaikra alapozva remélik nyugdíjuk kiegészítését, másrészt a nyugdíjaként végzett munkából, vállalkozásból is várnak jövedelmet. A nyugdíj előtt állók viszont legfeljebb későbbi jövedelmük 10 százalékát várják munkából előteremteni. Erről a felmérésről itt írtunk bővebben >>
Címlapon
A nap befektetési sztorija: havi csúcson az olajár
Ami mögött egyértelműen az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség áll. Ezzel magyarázható, hogy észak-amerikai könnyűolaj (WTI) hordója több mint 3 százalékkal drágulva immár a 60 dolláros szintet közelíti, míg a Brent típusúé 2,6 százalékos szárnyalást követően a 67 dolláros szintet ostromolja. Ezek egy hónapja nem látott magasságok.
- Peking már zsákolja az aranyat: Amerika többé nem menti meg a kínai kommunizmust
- Megfúrnák az EU egyik legdemokratikusabb vívmányát
- Most tankolnál? Lesz majd sírás és fogcsikorgatás
- Fejenként havi 1500 forinton bukott el a magyar klímavállalás?
- Mr. Soft Brexit: az ember, aki megállítaná Boris Johnsont
- Ezért erősödött a forint: mégis csinált egy kisebb szigorítást az MNB
- Nem várt probléma: július 1-jén senki sem tud babaváró hitelt igényelni?
- Már csak egy lépés, és az USA-t is leigázhatja a magyar kutyavitamin
- Kialakul egy új magyar tőzsdei befektetői réteg?
További cikkek
-
Mr. Soft Brexit: az ember, aki megállítaná Boris Johnsont
Az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke Boris Johnson vagy Jeremy Hunt lesz – a jelölteket bemutató sorozatunk második részében Hunttal foglalkozunk. A jelenlegi külügyminiszter Johnsonhoz hasonlóan tapasztalt politikus, ugyanakkor riválisánál enyhébb álláspontot képvisel Brexit-ügyben. Nem zárta ki például a távozás dátumának újbóli kitolását. Tovább
-
Pénteken találkozik Putyin és Trump
A két elnök különtalálkozót tart a G20-csúcson. Tovább
-
Peking már zsákolja az aranyat: Amerika többé nem menti meg a kínai kommunizmust
A Harvard Egyetem professzora szerint Trump már nem hisz abban, hogy bármifajta amerikai érdek fűződne a Kínai Kommunista Párt megmentéséhez. Tovább
-
Lerakódik a parti sziklákra a tengeri műanyag
Az így létrejövő kéreg fenyegetést jelent a sziklákon élő és táplálkozó organizmusokra. Tovább
-
Ezért erősödött a forint: mégis csinált egy kisebb szigorítást az MNB
Az új magyar lakossági állampapírért indult roham hatásainak kezelése közben egy kisebb szigorításnak tűnő intézkedést is megejtettek. Tovább
-
Fejenként havi 1500 forinton bukott el a magyar klímavállalás?
Az EU 2050-re szóló klímavállalását négy ország vétózta meg - néhány extrém magyarázat mellett leginkább azért, mert sokallják a költségeit az energiatermelés karbonsemlegessé tételének. Tovább
-
Továbbra sincs fordulat: kevesebb a gyerek, több a temetés
Nőtt a népesség természetes fogyása az év első négy hónapjában. Tovább
-
San Francisco betiltja az e-cigik árusítását
A piacvezető, és épp a városban székelő Juul szerint a tiltás visszatereli az embereket a sokkal károsabb, hagyományos dohányzás felé, és életre hívja az elektromos cigaretták feketepiacát is. Tovább
-
Mindenki füvezik, de jön föl a heroin is - itt az ENSZ friss drogjelentése
Mely szerint 271 millióan fogyasztottak drogot 2017-ben. Tovább
-
2049-re megduplázódhat az USA amúgy is világelső államadóssága
A GDP 78 százalékáról a 144 százalékára nőhet. Tovább
-
Megfúrnák az EU egyik legdemokratikusabb vívmányát
Az EU azért vezette be a csúcsjelölti rendszert 2014-ben, hogy demokratikusabbá tegye az Európai Bizottság vezetőjének megválasztási folyamatát. Ezt a rendszert rúgná fel most az Európai Tanács egy része. Tovább
-
Átírta a számokat az MNB, megerősödött a forint
A kamatdöntés indoklásában megjelölték azt a 4 tényezőt, amit kiemelten figyelemmel követ a Monetáris Tanács. Tovább
-
Maradt az alapkamat – a forint megmozdult
Most sem nyúltak az alapkamathoz, maradt 0,9 százalékon. A nem-konvencionális eszköztáron sem változtattak Matolcsyék. Tovább
-
Klímaváltozás: akár 58 százalékkal is megugorhat a globális energiaszükséglet 2050-ig
Ördögi kör: a Föld hevül, több légkondi kell, ez fokozott üvegházgáz-kibocsátással járhat, melytől pedig még nehezebb lesz fékezni a klímaváltozást. Tovább
-
Csak légkondis kamion viheti a teheneket külföldre
Túl meleg van, ezért intézkedett az Agrárminisztérium. A korlátozás a nyolc órásnál hosszabb utakra vonatkozik, és elsősorban a Törökországba irányuló élőállat-szállítmányokat érinti. Tovább
-
Orbán retteghet – befut Budapestre az isztambuli gyors
Négy hónap múlva Magyarországon is főpolgármester-választásra kerül sor, és a nagyvárosi polgárság éppen úgy mélyütést vihet be a magyar miniszterelnöknek, ahogyan az a példaképével, Erdogannal történt. Tovább
-
Nagyon kevés fizetést kapnak idehaza a kezdő tanárok
Hiába az elmúlt időszakban végrehajtott béremelés a pedagógusok körében, nemzetközi viszonylatban elkeserítően alacsony a kezdő fizetés. Tovább
-
A nap képe: fontos emberrel találkozott Manfred Weber Brüsszelben
A néppárti csúcsjelölttel ma az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk tárgyalt. Tovább
-
141 százalékkal nőtt a hazai kockázati tőkebefektetések piaca tavaly
191 tranzakcióban 346 millió euró összértékű tőkebefektetést hajtottak végre Magyarországon 2018-ban. Tovább
-
Szerelmi dráma bonyolítja a brit miniszterelnök-választást
A miniszterelnöki posztért folyó verseny esélyese csúnyán összekapott párjával, de továbbra is vele együtt szeretne beköltözni a Downing Street 10-be. Tovább
Ajánlatunk
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
