(Fotó: Pixabay.com)

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) bírálja a reformok ütemét Ausztriában. A nagyobb esélyegyenlőség megteremtése érdekében néhány változtatásra van szükség szerintük. Ez derül ki a szervezet egy új tanulmányából.

Az aktuális trendek, mint a globalizáció, a digitalizáció, az elöregedő társadalmak és a környezet állapotának romlása az OECD szerint egyedi strukturális reformokat igényel. Az elmúlt két évben Ausztriában a reformok gyorsaságát a gazdasági szervezet túl lassúnak tartja.

A szomszédos országról megállapítják, hogy az egyik legnagyobb itt a jövedelemkülönbség a férfiak és a nők között. A nők munkaerő-piaci beilleszkedésének megkönnyítése érdekében azt szorgalmazzák, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak adókedvezményt kapjanak. Élvezzenek előnyt ezen állások a részmunkaidős foglalkoztatással szemben – írják osztrák lapok.

Egész napos gyerekfelügyelet

Annak érdekében, hogy mindkét szülő számára biztosítani lehessen a teljes munkaidős foglalkoztatást, az OECD-jelentés szerint érdemes lenne megfontolni a teljes munkaidős gyermekgondozásra való jog bevezetését. Ez növelhetné a versenyképességet és a termelékenységet.

Az OECD kritizálja a tényleges nyugdíjkorhatárt is. Ez még mindig túl alacsony ugyanis Ausztriában. Itt is főként a nőkről van szó. Az OECD szerint mindkét szülőnek teljes munkaidőben kellene dolgoznia, és a lehető leghosszabb ideig.

Tandíj és ásványolaj-adó

Az OECD szerint a munkabéreket terhelő adókat és társadalom-biztosítási járulékokat csökkenteni kellene. Tanácsolják, hogy a mind a munkavállalók és a munkáltatók egyaránt kevesebbet fizessenek. Ezt ellensúlyozhatja az élelmiszerekre kivetett magasabb ÁFA, vagy a környezetvédelmi adók.

Például csökkenteni kellene a környezetet károsító termékek adókedvezményeit. Az ásványolaj-adót pedig fel lehetne emelni. Az oktatási szektorban az OECD azt javasolja Ausztriának, hogy az egyetemek tandíjat vezessenek be. Ez az oktatás minőségén javíthatna. Mivel azonban sok felsőfokú végzettségű munkaerőre van szükség, egyúttal széleskörű ösztöndíj-rendszerrel is kell rendelkeznie az országnak. A szociálisan gyengébb helyzetben levőknek esélyegyenlőséget kell biztosítsanak.

Felzárkózó magyar bérek

Magyarországon a foglalkoztatás javult, a bérek emelkedtek, így már elérik az OECD-átlag kétharmadát – írta a szervezet. Csökkent a lemaradásunk más országokhoz képest. Az OECD-átlagnál alacsonyabb az országban az egyenlőtlenség, de a szűkebb régiónkban magasnak számít.

Felsőfokú végzettségűek aránya és az alacsony jövedelműek adókulcsa.

Amiben nagyon elöl vagyunk, az a légszennyezettség és az ebből adódó halálozások magas aránya. Említik a szakképzés helyzetét Magyarországon, amit úgy alakítottak át, hogy a piaci, vállalati igényekhez jobban alkalmazkodjon.

Oktatni a romákat, kevesebbet adóztatni a szegényt

De azt is, hogy a képzésen még sokat lehetne javítani. Különösen ami a szegény roma népesség helyzetét illeti. Magyarországon alacsony a diplomások aránya az OECD többi országához képest.

Az OECD szerint csökkenteni kéne az “adóéket” Magyarországon és kevésbé torzító irányba kéne eltolni az adókat. Nem részletezik, hogy ez alatt pontosan mit értenek, de az kiderül, hogy az alacsony jövedelműek adóterhét túl magasnak tartják. Mintegy 45 százalék a fejlett országokban jellemző 33 százalékhoz képest.

A magyar nyugdíjakról megismétlik, amit régen tudunk, hogy a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik, 2022-ben eléri majd a 65 évet. Ez után viszont szerintük a várható életkor emelkedésével kéne igazítani a korhatáron is, a várható életkorhoz kéne kötni a nyugdíjkorhatárt.