Ahogy az várható volt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa továbbra sem nyúlt az alapkamat 0,9 százalékos szintjéhez. Az alapkamat mértéke így tavaly május óta nem változott.
Az alapkamat maradt
Az egy hónappal ezelőtti döntésen is változatlan maradt az alapkamat, de akkor az eddigi mínusz 0,05 százalékról mínusz 0,15 százalékra csökkentették az egynapos betét kamatát. Most ilyen nem történt.
Az előző kamatdöntés után az MNB jegyzőkönyvéből kiderült, a tanácstagok úgy látják, hogy az elmúlt hónapokban a monetáris kondíciók összességében szigorúbb irányba mozdultak el. Ezek következtében az inflációs cél fenntartható elérésének időpontja a szeptemberi inflációs jelentés előrejelzése alapján egy negyedévvel későbbre került.
A tanács szerint a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz. Az inflációs cél fenntartható eléréséhez a tanács szükségesnek látja mind az alapkamat, mind a laza monetáris kondíciók tartós fenntartását.
Meddig nem nyúlnak az alapkamathoz?
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke néhány nappal ezelőtt azt mondta, a jegybanki alapkamat 2020-ig, de lehet, hogy még tovább is 0,9 százalék marad. Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, hogy az országban most lefelé mutató inflációs kockázatok vannak. A korábbi várakozásokkal ellentétben az infláció a legutóbbi adatok szerint, 2,5 százalék lett, holott a piac 2,6-2,8 százalékot várt.
Nagy Márton szerint az infláció 2017 végéig 2 százalék közelébe csökken, 2018-ban fokozatosan emelkedik és 2019 közepén érheti el a 3 százalékos célszámot.
A CIB Bank korábbi elemzésében azt jósolta, hogy a laza monetáris környezet 2018 végéig, de akár 2019 első félévében is fennmaradhat, még akkor is, ha az MNB ebben az időszakban emelkedő inflációra és 3 százalék fölötti gazdasági növekedésre számít.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
