|
| Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnök és Orbán Viktor miniszterelnök a Keresztényszociális Unió (CSU) CSU parlamenti képviselői tanácskozásának második napján tartott sajtótájékoztatón a bajorországi Seeon kolostor udvarán 2018. január 5-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán |
Az október 14-i, vasárnapi bajor választások egyesek számára népszavazásnak számít Merkel hanyatló kancellárságáról, sokaknak pedig egy esély arra, hogy kifejezzék az utóbbi évtizedekben állampártként viselkedő keresztény-konzervatív CSU elleni tiltakozásukat – ebben a pillanatban csupán a bajor polgárok 47 százaléka elégedett a CSU-kormányzásával. A Fidesz szövetségesére a közvélemény-kutatások szerint a bajorok 33-35 százaléka szavazna – holott 2013-ban még abszolút többséget szerzett a párt. A vasárnapi történelmi léptékű pofon – a CSU az 1950-es évek óta soha nem szerzett 40 százaléknál kevesebbet - olyan átütő erejű lesz, hogy a CSU vezetése már az elmúlt órákban megkezdte az egymásra mutogatást a vereségért.
Mi vezetett idáig?
De hogyan jutottak ilyen mélyre, miközben az általuk kormányzott tartományban 2.9 százalékon áll a munkanélküliség és a pénzügyi fegyelem miatt 2030-ra a tartomány adósságmentes lesz? Nos, a CSU teljesen átaludta az AfD felemelkedését és túl későn kezdett megoldásokat kínálni az új párt által tematizált problémákra. Ehelyett a CSU vezérek Merkelbe kötöttek bele, de mint kiderült, ezt a választók nem fogadták el megoldásnak. A párt különösen nagy veszteségeket könyvelhetett el a női és az idősebb szavazóknál.
|
| Káncz Csaba |
De még az sem biztos, hogy a CSU egyáltalán kormányban maradhat, hiszen egy 33 százalékos leszereplés esetén a Zöldek, az SPD, a Szabad Választól és a Szabaddemokraták matematikailag önálló koalíciót alkothatnak a maguk 46 százalékos összesített támogatottságával. A 2013-as választások óta különösen a Zöldek szárnyalása elképesztő: míg öt éve 8.6 százalékot kaptak, jelenleg 18 százalékon áll a friss arcok által vezetett formáció.
Az SPD támogatottsága ugyanezen időszak alatt gyakorlatilag lefeleződött és most 11 százalékon bukdácsolnak. Valóban, amely pártok jelenleg részt vesznek Merkel düledező nagykoalíciójában, azok egyre több német választó szemében egyre nagyobb nagy ívben kerülendők.
A CSU stratégái is felismerték ezt, ezért Merkelt szigorúan eltanácsolták attól, hogy a választásokat megelőző két hétben betegye a lábát Bajorországba.
Októberben Hesse tartományban is választások lesznek és a CDU-Zöldek koalíciója a várakozások szerint nem folytathatja tevékenységét. Ha mind Bajoroszágban, mind Hesse tartományban súlyosan leszerepelnek a nagykoalíció pártjai, akkor a CDU vezetőinek háttérinformációi szerint újra kell szabni a teljes berlini politikai felállást. Ebben az esetben Merkelt nem választják újra a decemberi CDU pártkonferencián, a CSU-s Seehofer pedig idő előtt befejezi dicstelen belügyminiszteri pályafutását. Sőt azt sem lehet kizárni, hogy a CSU és a Hesse CDU összeáll az eurószkeptikus AfD-vel a tartomány kormányzására. Az AfD vezetője, Alexander Gauland ugyanis eredetileg Hesse tartományból származik, ahol 40 éven keresztül a CDU-nál tevékenykedett.
Fidesz-CSU és a százmilliárdok
A Fidesznek az utóbbi években nem akármilyen mélypontról kellett visszakapaszkodni a CSU-s kapcsolatokban. 2013-ban a müncheni hivatalos látogatáson lévő házelnök, Kövér László találkozott volna Barbara Stamm-mal, a bajor parlament CSU-s elnökével, de Stamm egy nappal korábban lemondta a találkozót, az akkor frissen megszavazott alkotmánymódosításra és a magyar jogállamiság helyzetére hivatkozva.
A Fidesz ezután padlógázt nyomott. 2013 október 20-a alkalmából a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozott a bajor Hanns-Seidel Alapítvány elnökének, 2015 augusztus 20-án pedig az Alapítvány budapesti irodavezetője részesült a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben.
A hazai adófizetők eközben súlyos százmilliárdokat buktak 2014 végén azon, hogy a magyar állam átvette a bajor állami tulajdonú Bayern LB-től a csontvázakkal teletömött MKB Bankot. Ezért bontott pezsgőt Markus Söder akkori bajor tartományi pénzügyminiszter, amikor sikerült mindössze 67 milliárd forintos ráfizetéssel megszabadulniuk az MKB-tól. Hiszen a bajor elemzők számításai szerint 160 milliárd forintot nyertek azzal, hogy ennyiért megszabadultak a legalább 220-250 milliárd forintért rendbe hozható banktól. Idén augusztusban jött aztán a hír, hogy a magyar miniszterelnök egyik strómanja gyakorlatilag átvette az MKB Bank feletti tulajdonosi jogosítványokat.
Káncz Csaba jegyzete
