Orbán Viktor miniszterelnök és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök (j2) kétoldalú tárgyalásukon Pekingben 2019. április 25-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Ma kezdődik és szombatig tart Pekingben a második Új Selyemút (BRI) Fórum, amelyen 40 ország vezetői vesznek részt, köztük az orosz elnök és a magyar miniszterelnök is. A gigantikus infrastrukturális és geopolitikai projektet Peking olyan nagy becsben tartja, hogy 2017-ben a kommunista párt a BRI iránti elkötelezettségét belefoglalta a párt alapokmányába. De az elmúlt másfél évben a BRI egyre inkább Washington és a nyugati szövetségesek kritikájának célkeresztjébe került, „adósságcsapdának” nevezve azt. Az IMF és a Világbank pedig nagyobb átláthatóságot követelt a hitel egyezményekkkel kapcsolatban.

Washington célkeresztjében

Egy tavaly tavasszal elkészült tanulmány szerint a BRI 23 országban okozhat túlzott eladósodást. Ebben a csoportban Pakisztánt és Montenegrót is a „magas rizikójú” kategóriába sorolták. Ha pedig képtelenek törleszteni az adósságot, Kína ráteheti a kezét az infrastruktúra érintett elemeire, ahogy az már Sri Lankán és Pápua Új-Guineában megtörtént. Valóban, Montenegró esetében az államadósság egyből a GDP 70 százaléka fölé ugrott, miután a kis balkáni állam egy kínai banktól 800 milliós eurós hitelt vett föl egy hegyi sztráda építésére.

Washingtonban a kongresszusi képviselők két hete levélben fordultak a pénzügy- és a külügyminiszterhez, hogy aggodalmukat fejezzék ki Pakisztán miatt, amely IMF hitelt akar fölvenni, hogy abból törlessze gigantikus adósságállományát – igen ám, teszik hozzá a képviselők, de az adósság nagy része a „kínai rabló infrastrukturális projektek” miatt halmozódott fel. Washington kritikájának egyik be nem vallott oka, hogy míg az oroszok által vezetett Eurázsiát nem tekintik igazi konkurrenciának, a Kína által vezetettet már komoly kihívásnak tekintik az atlanti szövetség számára. A mega-projekt egy esetleges katonai konfliktus során Pekingnek egyben szárazföldi kiutat és összeköttetést is garantálna egy amerikai-japán-indiai katonai tengeri bekerítő művelet és blokád esetén.

A Budapest-Belgrád vasúti pénznyelő

Káncz Csaba

Azt 10 napja jelentette be Orbán Szabadkán, hogy a Belgrádba vezető déli vasút fejlesztését Lázár János volt kancelláriaminiszter felügyelheti. A tavaly júniusban véglegesített és a független pénzügyi elemzők szerint soha meg nem térülő Budapest-Belgrád vasútvonal esetében már két éve megírtuk, hogy a tucatnyi sebből vérző, közbeszerzés nélküli, több száz milliárd forintos projektet vizsgálva úgy tűnik, mintha a magyar kormány valójában a kínai érdekeket képviselné. Budapest már eddig is nagy politikai szívességeket tett Pekingnek a nyugati szövetségben (például a Dél-kínai-tengerrel összefüggő EU-s elítélő álláspont megtorpedózásával), miközben a kínaiak nincsenek még az első 10 külföldi befektető között sem Magyarországon – noha a térségben azért hazánk vonzotta a kínai befektetések felét, mintegy 4.3 milliárd dollár értékben.

A magyarországi Kína-kutatók becsületére legyen mondva, hogy a túlárazott és gazdaságtalan vasúti projekt tervéről ketten is kendőzetlenül nyilatkoztak a minap az Asia Times-nak. Szunomár Ágnes szerint a kínaiak nem befektetnek, hanem hitelt adnak – amit majd nekünk kell visszafizetni -, miközben hazánk csak egy tranzitországa lesz a kínai áruknak Nyugat-Európa felé. Vörös Zoltán pedig kiemelte, hogy a kínai áruk nem fognak egyszerűen eljutni Budapestig, mivel a görög Pireusz kikötőjét üzemeltető kínai COSCO nem tervezi a kikötő és a Belgrád közötti vasút modernizálását, márpedig jelenleg napokig is eltart ez az út.