|
| Orbán Viktor a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. MTI/Koszticsák Szilárd |
Hosszú írást közölt a Süddeutsche Zeitung a többi közt arról, mit jelenthet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke az EU-val konfliktusban álló országok, elsősorban Magyarország és Lengyelország számára.
A szerző, az amerikai Princetoni Egyetemen tanító Jan-Werner Müller kiemeli: az EU-ban hiányzik a politikai akarat az olyan kormányokkal szembeni fellépésre, amelyek károsítják országuk demokráciáját, és ez Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnökének megválasztásánál is megmutatkozott.
Senki sem tökéletes
Müller utal arra, hogy Ursula von der Leyen „laza-toleráns álláspontot” képvisel uniós ügyekben. Múlt héten például a jogállamisággal kapcsolatos problémákra egy lapinterjúban azt mondta: a cél a jog uralma, de „senki sem tökéletes”, és főleg a magukat olykor mellőzöttnek érző kelet-európai népek iránt kellene megértést tanúsítani.
A szerző emlékeztet: a Fidesz és a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság egyaránt azzal büszkélkedik, hogy ők segítették hozzá von der Leyent a megválasztásához szükséges vékonyka többséghez. Ezek után az új elnök minden döntésénél felmerül majd a gyanú, hogy túlzottan is megértő ezekkel az államokkal szemben.
Hallgat a Néppárt
A politikai akarat hiányával kapcsolatban Müller megjegyzi azt is: bár Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) korábbi csúcsjelöltje a "Macron-Orbán tengely" áldozataként állította be magát – Webert nem kis részben azért nem választották meg az Európai Bizottság elnökének, mert a francia elnök és a magyar miniszterelnök is ellene fordult –, valójában évekig elnéző volt Orbán Viktorral szemben, és ezzel döntő mértékben hozzájárult ahhoz, hogy „Budapesten egy puha autokráciát lehetett felépíteni.”
Az elmúlt hónapokban pedig az EPP szó nélkül hagyta – írja Müller –, hogy „Orbán lerombolta a birodalmában még megmaradt néhány független intézmény egyikét, a Magyar Tudományos Akadémiát.”
Súlyos konfliktusok
A szerző végül figyelmeztet: az EU nem hagyhatja, hogy szisztematikus módon megpróbálják lerombolni az igazságszolgáltatás függetlenségét, manipulálni próbálják a választást, és gyengíteni próbálják a médiapluralizmust:
Itt nem provinciális problémácskákról vagy az alulfejlettség jeleiről van szó (...), hanem alapvető politikai konfliktusokról, amelyek előidézői az EU lényegét veszik célba.
Demokrácia igen, liberalizmus nem
A magyar kormányfő hétvégi beszéde Tusványoson ugyanakkor nem vert nagy hullámokat a német sajtóban – nem találtunk olyan jelentős lapot, amely online kiadásában beszámolt volna az eseményről.
A DPA német hírügynökség tudósításában azt emelte ki, hogy a magyar miniszterelnök ismét visszautasította a liberalizmust, és kiállt az illiberális demokrácia mellett.
Demokrácia igen, liberalizmus nem
- idézte Orbán Viktort a hírügynökség. A beszámoló szerint a kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországon kereszténydemokrácia jött létre, és azt tervezi, hogy a következő 15 évben bevezeti a „keresztény szabadságot”.
Antiliberális vezető
A tusványosi beszédből a Financial Times azt emelte ki, hogy Orbán Viktor szerint két gazdaságélénkítő csomagra lehet szükség a következő évben. A magyar miniszterelnök szerint az EU fiskális politikája vergődik, és nehéz idők jönnek, írta a brit gazdasági lap.
Az FT a beszéd politikai vonatkozásaival kapcsolatban végül idézte Csáky Zselykét, a Freedom House kutatóját, aki szerint Orbán Viktor világossá tette, hogy továbbra is „az antiliberális csoport” ideológiai vezetője szeretne lenni Európában.
A magyar miniszterelnök egyébként augusztus elsején tárgyal majd Ursula von der Leyennel Brüsszelben.
Videókommentárunk Ursula von der Leyen megválasztásáról és arról, hogy mit jelenthet az új elnök az Orbán-kormánynak:
Pozitív szakvélemény. 
