Alig néhány héttel az április 16-i népszavazás előtt, amelyen Erdogan államfő régi tervéről, az elnöki köztársaság bevezetéséről kell döntenie a lakosságnak, tegnapelőtt gyakorlatilag kiiktatták Törökországban az egyik legnagyobb ellenzéki pártot, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártját (HDP) azzal, hogy egyik társelnökét börtönbüntetésre ítélték, a másikat pedig megfosztották képviselői mandátumától. A formáció 10 parlamenti képviselőjét és két társelnökét Selahattin Demirtast és Figen Yüksekdag-t még tavaly november helyezték előzetes letartóztatásba egy úgynevezett terrorizmusellenes nyomozás keretében.
A despotizmus kísértete
Az őrizetbe vettek között van a párt frakcióvezetője is. A vád szerint a két társelnök egyebek mellett egy fegyveres terrorszervezet tagjaként folytatott propagandatevékenységet. A török vezetés szerint a HDP a szeparatista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) politikai szárnya.
Ha az áprilisi referendumon nyernek az igenek, akkor Erdogan újabb tizenkét évre bebiztosítja magának a hatalmat. S noha az elnök vaskézzel irányítja az államapparátust és a médiát, a gazdaság lecsúszása komolyan veszélyezteti az elnök sikerét. Erdogan az utóbbi másfél évben súlyosan aláásta a törvényességet, a tulajdonjogot, az átláthatóságot és a politikai stabilitást – pont azokat a tényezőket, amelyek alapfeltételei a befektetéseknek, a munkahelyteremtésnek és a növekedésnek.
Hanyatló gazdaság
|
| Káncz Csaba |
Erdogan kormányzata továbbra is nagy projektekbe invesztál, például Isztanbul harmadik repülőterébe, miközben figyelmen kívül hagyja az egyre emelkedő államadósságot. Erdogan önmagát a magas kamatláb „ellenségének” nevezi és komoly politikai nyomást gyakorol a jegybankra. A politikai és gazdasági bizonytalanság, karöltve a folyamatos terror-cselekményekkel oda vezettek, hogy idén már 10 százalékot esett a török líra a dollárral szemben és egyelőre nem látszik, hogyan fordulhatna meg ez a trend.
A turizmus hanyatlik, az Isztambult meglátogató külföldiek száma tavaly 26 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest. Egy hete publikálták a tavaly novemberi munkaerőpiaci adatokat, amelyből kiderült, hogy a munkanélküliek száma 3.7 millió főre nőtt, amely hétéves csúcsot jelent a maga 12.1 százalékos arányával. A 15-24 éves korosztályban a munkanélküliségi ráta már 22.6 százalék.
A német hatóságoknál betelt a pohár
Erdogan elnök azonban nemcsak saját országában folytat agresszív hatalomkoncentrációt, hanem ahogyan két hete beszámoltunk róla, a milliós török kisebbséggel rendelkező Németországban és Ausztriában már a török imámokat használja fel hírszerzésre. Nos, a németeknél elszakadt a cérna és múlt szerdán a rendőrség négy imám lakását kutatta át.
A német Zöldek országgyűlési képviselője, Volker Beck az államügyészségtől a vizsgálat kiterjesztését kéri a török miniszterelnökre. A Diyanet, az imámok török állami szervezete ugyanis egyenesen a miniszterelnöknek van alárendelve. Ezért Beck szerint fennáll a gyanú, hogy a török miniszterelnök maga rendelte el az imámok titkosszolgálati ügynöki munkáját.
Közben Peter Pilz, az osztrák Zöldek pártjának biztonságpolitikai vezetője feljelentést tett egy Ausztriában működő iszlám-török vallási szervezet ellen, többek között Törökországból érkező tiltott finanszírozás miatt. A feljelentés szerint a Diyanet irányítása alatt álló vallási szervezet, az ATIB titkosszolgálati szervezetként is funkcionál és feltételezhetően megfigyeli az Ausztriában élő kurdokat. A zöldpárti képviselő azt állítja, hogy az ATIB elnöke, Fatih Karadas, aki egyúttal a bécsi török nagykövetség vallásügyi megbízottja is, a salzburgi főkonzulátuson keresztül titkosszolgálati információkat továbbított a Diyanet és a törökországi miniszterelnökség számára.
Káncz Csaba jegyzete
Néhány órával azután, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy újabb tűzszünetet hozott tető alá, folyamatosak a harcok Thaiföld és Kambodzsa között. 
