Londonban a belpolitika középpontjába került egy 50 oldalas jelentés, amelynek nyilvánosságra hozatalát Johnson miniszterelnök a december 12-i előrehozott választások utánig halogatná. Az természetesen Moszkva érdekének tekinthető, hogy az EU katonai kiadásainak negyedéért felelős Egyesült Királyság hulljon ki az EU-ból, amellyel egyben a NATO katonai kiadásainak 80 százaléka az EU-n kívül kerül. Káncz Csaba jegyzete.

A brit parlament Hírszerzési és Biztonsági Bizottságának elnöke, Dominic Grieve a minap azzal vádolta Boris Johnosn miniszterelnököt, hogy a december 12-i előrehozott választásokig szándékosan nem hoz nyilvánosságra egy bizottsági jelentést, amely a brit belpolitika oroszok általi befolyásolásáról szól - a 2016-os Brexit-népszavazás ügyét is beleértve. A bizottság vezetője attól tart, hogy az 50 oldalas jelentés nyilvánosságra hozatalát Johnson a választások utánig halogatná.
Cummings célkeresztben
Sajtóértesülések szerint a dokumentum azokat a vádakat vizsgálja, amelyek a brit politikába, és azon belül is a Konzervatív Párthoz befolyó orosz pénzekről szólnak. Ugyanígy vizsgálat tárgya egy nagyszabású orosz művelet, ami a Brexit elősegítését irányozhatta elő.
Az openDemocracy nevű politikai honlap vizsgálatai szerint ráadásul Boris Johnson konzervatív párt élére történő megválasztása óta még az eddigieknél is jóval több orosz támogatói pénz érkezett a brit kormánypárthoz. 2018 novembere és 2019 októbere között ez az összeg legalább 498 850 fontot tett ki. A főbb donorok között találjuk Lubov Csernukint, akinek a férje pénzügyminiszterként szolgált Putyin alatt. De ott van az oroszországi születésű Lev Mikhejev bankár és Alexander Temerko energia-báró is.
Eközben célkeresztbe kerültek Boris Johnson egyik legbefolyásosabb főtanácsadójának, Dominic Cummings-nak orosz kötődései is. Cummings ugyanis 1994 és 1997 között Oroszországban tartózkodott, miután Oxfordban megszerezte történészi diplomáját.
A munkáspárti árnyék-külügyminiszer, Emily Thornberry most ezekkel a szavakkal érdeklődik Cummings ügyei iránt Dominic Raab külügyminiszternek címzett levelében:
„Feltételezem, hogy – mivel magas rangú tisztviselőről van szó (…) – valószínűleg [Cummings] a legmagasabb szintű betekintéssel rendelkezik, ezért belenézhet ‘szigorúan titkos’ minősítésű hírszerzési dokumentumokba (…)”
Thornberry ebből kiindulva több kérdést is felvet Raab-nak, annak ellenére, hogy a kormány hivatalosan arról tájékoztatta, hogy „nem kívánnak személyek biztonsági átvilágításáról információkat közölni.” Thornberry rákérdez arra, hogy
„Átvilágították-e Cummings-t 1994-1997-es posztkommunista oroszországi munkájával kapcsolatban, beleértve az ottani politikai élet, hírszerzés és biztonsági szolgálatok tagjaival fenntartott kapcsolatát? Átvilágították-e Cummings-t az Oroszország Konzervatív Barátai nevű csoport tagjaival fenntartott kapcsolatai miatt?”
Macron aktivizálja magát
A brit konzervatív sajtó a héten arról írt, hogy „Oroszország hatalmas feszültséget generál a nemzetközi színtéren, amikor más ország területeit foglalja el, ellenzékieket mérgez meg külföldön, választásokba avatkozik be, befolyást vásárol. Szóval nyugodtan lehet a hidegháború 2.0-ról beszélni.”
Az természetesen Moszkva érdekének tekinthető, hogy az EU katonai kiadásainak negyedéért felelős Egyesült Királyság hulljon ki az EU-ból, amellyel egyben a NATO katonai kiadásainak 80 százaléka az EU-n kívül kerül. London kulcsszerepet játszik a NATO baltikumi jelenlétében és Ben Wallace védelmi miniszter éppen a napokban jelentette be, hogy az "Operational Orbital", a brit katonaság tréning missziója Ukrajnában újabb 3 évvel meghosszabbodik.
London kiválásával Párizs egyben szabadabb kezet kap egy önállóbb, átfogó európai katonai szövetség kialakítására – amelybe már belefér egy harmonikusabb kapcsolat kialakítása Moszkvával. Nem véletlen tehát Macron elnök hiperaktivitása az elmúlt hetekben ezen a területen.
Putyin kalkulációi és a NATO
Putyin nem akarja visszaállítani a Szovjetuniót, de nem fogadja el az 1990-es évek elejének poszt-szovjet rendezését sem. Az ukrán és a belarusz államiság elfogadása megítélésük szerint ideiglenes jellegűnek tekinthető. A Kreml hasonló szemmel néz a balti államokra is, amelyek nem tekinthetők olyan független „országoknak”, mint amilyen Oroszország.
Az orosz hibrid hadviselés a NATO és a Nyugat ellen – beleértve a kémkedés, dezinformációs kampányok, kibertámadások, puccsok szervezése és a külföldi célzott kivégzések - tehát dinamikusan folytatódni fognak. Nem véletlen, hogy a hatályos orosz katonai doktrína szerint az információs hadviselés a klasszikus haderőnemekkel egyenértékű.
A feszültség tehát továbbra is tapintható az EU és Oroszország határán. Nem véletlen, hogy jövő tavasszal 37 ezer amerikai katona hajt végre egy óriási hadgyakorlatot (Defender 2020) Európában. A műveleti területek Németországtól kezdve a Baltikumon át egészen Grúziáig fognak húzódni.
Címlapon
Kínai javaslat alapján készülhet új ENSZ-szabvány az arcfelismerő rendszerekről

Ha az új szabályozást a mostani formájában fogadják el, úgy milliónyi személyes adat kel majd útra Kína felé Afrika, a Közel-Kelet és Ázsia fejlődő országaiból.
- A menekültek trükkös éhségsztrájkkal tiltakoznak Bihács mellett
- Mostantól 10 évig az adófizetők viselik a NER-nagyvállalatok kockázatát
- Már száz darabra adtak le rendelést a magyar gyártású repülőből
- TAO pénzből épít egészségügyi központot Tállai Anrdás focicsapata
- Teherán: befejező szakaszba jutottak az 5 milliárd dolláros orosz kölcsönről folytatott tárgyalások
- Jelentősen nőtt Oroszország aranytartaléka
- Drágul a kávé, és nem is lesz belőle elég
- Aki nem lép be, azt kirúgják? Lájkolták a Twitter bóvlikötvényét
- Elektromos autóban utazik a Hyundai is
További cikkek
-
Teherán: befejező szakaszba jutottak az 5 milliárd dolláros orosz kölcsönről folytatott tárgyalások
Irán jövőre csökkentené az ország függését az olajból származó bevételektől. Tovább
-
A menekültek trükkös éhségsztrájkkal tiltakoznak Bihács mellett
Harmadik napja folyik az éhségsztrájk a Bihácstól mindössze öt kilométerre lévő vučjaki táborban, amelyet még a legnagyobb jóindulattal sem lehet befogadó központnak nevezni. A migránsok elutasítják a Vöröskereszt segítségét. Tovább
-
TAO pénzből épít egészségügyi központot Tállai Anrdás focicsapata
A mezőkövesdi focicsapat az idei szezonban hozta a formáját, már ami a sportfejlesztési program összeállítását és értékét illeti. Stadion és sportszálló után szükségük van egy újabb egészségügyi központra is. Tovább
-
Jelentősen nőtt Oroszország aranytartaléka
Az orosz arany- és devizatartalék 15,7 százalékkal nőtt az év első 11 hónapjában. Tovább
-
Varga: recesszió nincs, de gazdaságvédelmi lépések azért kellenek
A magyar gazdaság ugyan jól teljesít a pénzügyminiszter szerint, de a lassuló világgazdaság miatt fegyelmezett államháztartási politikára van szükség. Tovább
-
Trump tweetben próbálja a Világbankot Kína hitelezéséről lebeszélni
Donald Trump felszólította a Világbankot, hogy fejezze be a hitelek folyósítását Kínának. Tovább
-
Elektromos autóban utazik a Hyundai is
A Hyundai dél-koreai autógyár 51,35 milliárd dollárt költ fejlesztésre a következő hat évben, az összeg egy jelentős részét pedig elektromos járművek fejlesztésére fordítják. Tovább
-
Apad Kína devizatartaléka
Nagyobb mértékben csökkent Kína devizatartaléka novemberben annál, mint amit az elemzők vártak. Tovább
-
Drágul a kávé, és nem is lesz belőle elég
Egy hónap alatt tíz százalékkal drágult a kávé ára, miközben a nemzetközi piacon komoly hiánnyal kell számolni. Tovább
-
OPEC - visszafogják a termelést és emelik az árat
A kőolaj exportáló országok szövetsége Oroszországgal kiegészülve pénteki, bécsi ülésén a termelés visszafogásáról és a Brent árának emeléséről állapodott meg. Tovább
-
Hatmilliárd a lovas eb-re - Varga is kiakadt
Több mint 6 milliárd forintba kerülne a 2021-es budapesti lovas Eb megrendezése, a költségek túlnyomó részét ráadásul a kormánynak kellene állnia közpénzből. Tovább
-
Hongkongi vásárlók pörgetik a londoni ingatlanpiacot
Váratlan helyről kap megmentőt a Brexit miatt egy jó ideje komolyan gyengélkedő londoni ingatlanpiac. A hongkongi befektetők nyújthatnak segédkezet. Tovább
-
A hét sztorija: megkezdődött az asztal alatti rugdosódás a kormány és a főváros között
A kormány kilőtte az első sorozatot az új városvezetésre, de Karácsony Gergely csapata egyelőre dacosan halad a kampányban kijelölt úton. Tovább
-
A nyugdíjreform ellen folytódott a francia gigatüntetés
Folytatódott pénteken a nyugdíjreform elleni közlekedési sztrájk Franciaországban, ahol az előző nap a szakszervezetek szerint csaknem másfél millióan, a rendőrség szerint több mint 800 ezren tiltakoztak az utcákon. Tovább
-
Átlag feletti pörgést produkált az élelmiszer-, ital- és dohánygyártásunk októberben
Össze is hoztak egy 6 százalékos növekedést az ipari termelésben. Tovább
-
Irán az újabb forradalom küszöbén – hadgyakorlat jön Moszkvával és Pekinggel
Több száz tüntetőt lőttek le az utóbbi pár hétben a belügyi csapatok, amint azok Irán legfelsőbb vezetőjének eltávolítását követelték. A beszorult politikai elit egy hete büszkén jelentette be, hogy december folyamán az iráni-, az orosz- és a kínai haditengerészet közös hadgyakorlatot tart az Indiai-óceánon. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Jövőre minden hús eredetét látványosan fel kell majd tüntetni a pultokban
A január 15-én életbe lépő szabályozás szerint a kereskedőknek ezentúl a nem előre csomagolt, friss vagy hűtött hús származási országát is fel kell tüntetniük, de nem ám olvashatatlan kis fecniken. Tovább
-
Elképesztő, mennyibe került az Orbán-kormánynak egy új sportoló
Ha már a kormány az egyes nyilatkozatai szerint inkább mennyiségben méri a TAO-támogatások eredményességét, akkor érdemes megnézni, vajon egy új sportoló mennyibe is került az államnak. Vagy az adófizetőknek. Tovább
-
Az autósoknak is fájhat a megugró olajár
A héten ütemesen növekedett az olaj ára, amely akár tovább folytatódhat, amennyiben a várakozásoknak megfelelően tovább csökkentik a kitermelést az OPEC tagországok. Ha nem jön éles fordulat, akkor rövid időn belül az áremelkedés a hazai kutaknál is visszaköszön. Tovább
-
Orosz gáz vagy LNG? Ez itt a kérdés
Hétfőn Szijjártó Péter belebegtette, hogy hosszú távú gázszállítási szerződést kötünk Oroszországgal, amire könnyű azt mondani, hogy a külügyi és külgazdasági miniszter a nyolcvanas évekbe repíti vissza Magyarországot. Az energiapolitika viszont sokkal bonyolultabb annál, hogy feketén vagy fehéren meg lehessen ítélni a szándékokat. Tovább

Ajánlatunk
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente