A brit parlament Hírszerzési és Biztonsági Bizottságának elnöke, Dominic Grieve a minap azzal vádolta Boris Johnosn miniszterelnököt, hogy a december 12-i előrehozott választásokig szándékosan nem hoz nyilvánosságra egy bizottsági jelentést, amely a brit belpolitika oroszok általi befolyásolásáról szól - a 2016-os Brexit-népszavazás ügyét is beleértve. A bizottság vezetője attól tart, hogy az 50 oldalas jelentés nyilvánosságra hozatalát Johnson a választások utánig halogatná.
Cummings célkeresztben
Sajtóértesülések szerint a dokumentum azokat a vádakat vizsgálja, amelyek a brit politikába, és azon belül is a Konzervatív Párthoz befolyó orosz pénzekről szólnak. Ugyanígy vizsgálat tárgya egy nagyszabású orosz művelet, ami a Brexit elősegítését irányozhatta elő.
Az openDemocracy nevű politikai honlap vizsgálatai szerint ráadásul Boris Johnson konzervatív párt élére történő megválasztása óta még az eddigieknél is jóval több orosz támogatói pénz érkezett a brit kormánypárthoz. 2018 novembere és 2019 októbere között ez az összeg legalább 498 850 fontot tett ki. A főbb donorok között találjuk Lubov Csernukint, akinek a férje pénzügyminiszterként szolgált Putyin alatt. De ott van az oroszországi születésű Lev Mikhejev bankár és Alexander Temerko energia-báró is.
Eközben célkeresztbe kerültek Boris Johnson egyik legbefolyásosabb főtanácsadójának, Dominic Cummings-nak orosz kötődései is. Cummings ugyanis 1994 és 1997 között Oroszországban tartózkodott, miután Oxfordban megszerezte történészi diplomáját.
A munkáspárti árnyék-külügyminiszer, Emily Thornberry most ezekkel a szavakkal érdeklődik Cummings ügyei iránt Dominic Raab külügyminiszternek címzett levelében:
„Feltételezem, hogy – mivel magas rangú tisztviselőről van szó (…) – valószínűleg [Cummings] a legmagasabb szintű betekintéssel rendelkezik, ezért belenézhet ‘szigorúan titkos’ minősítésű hírszerzési dokumentumokba (…)”
Thornberry ebből kiindulva több kérdést is felvet Raab-nak, annak ellenére, hogy a kormány hivatalosan arról tájékoztatta, hogy „nem kívánnak személyek biztonsági átvilágításáról információkat közölni.” Thornberry rákérdez arra, hogy
„Átvilágították-e Cummings-t 1994-1997-es posztkommunista oroszországi munkájával kapcsolatban, beleértve az ottani politikai élet, hírszerzés és biztonsági szolgálatok tagjaival fenntartott kapcsolatát? Átvilágították-e Cummings-t az Oroszország Konzervatív Barátai nevű csoport tagjaival fenntartott kapcsolatai miatt?”
Macron aktivizálja magát
A brit konzervatív sajtó a héten arról írt, hogy „Oroszország hatalmas feszültséget generál a nemzetközi színtéren, amikor más ország területeit foglalja el, ellenzékieket mérgez meg külföldön, választásokba avatkozik be, befolyást vásárol. Szóval nyugodtan lehet a hidegháború 2.0-ról beszélni.”
Az természetesen Moszkva érdekének tekinthető, hogy az EU katonai kiadásainak negyedéért felelős Egyesült Királyság hulljon ki az EU-ból, amellyel egyben a NATO katonai kiadásainak 80 százaléka az EU-n kívül kerül. London kulcsszerepet játszik a NATO baltikumi jelenlétében és Ben Wallace védelmi miniszter éppen a napokban jelentette be, hogy az "Operational Orbital", a brit katonaság tréning missziója Ukrajnában újabb 3 évvel meghosszabbodik.
London kiválásával Párizs egyben szabadabb kezet kap egy önállóbb, átfogó európai katonai szövetség kialakítására – amelybe már belefér egy harmonikusabb kapcsolat kialakítása Moszkvával. Nem véletlen tehát Macron elnök hiperaktivitása az elmúlt hetekben ezen a területen.
Putyin kalkulációi és a NATO
Putyin nem akarja visszaállítani a Szovjetuniót, de nem fogadja el az 1990-es évek elejének poszt-szovjet rendezését sem. Az ukrán és a belarusz államiság elfogadása megítélésük szerint ideiglenes jellegűnek tekinthető. A Kreml hasonló szemmel néz a balti államokra is, amelyek nem tekinthetők olyan független „országoknak”, mint amilyen Oroszország.
Az orosz hibrid hadviselés a NATO és a Nyugat ellen – beleértve a kémkedés, dezinformációs kampányok, kibertámadások, puccsok szervezése és a külföldi célzott kivégzések - tehát dinamikusan folytatódni fognak. Nem véletlen, hogy a hatályos orosz katonai doktrína szerint az információs hadviselés a klasszikus haderőnemekkel egyenértékű.
A feszültség tehát továbbra is tapintható az EU és Oroszország határán. Nem véletlen, hogy jövő tavasszal 37 ezer amerikai katona hajt végre egy óriási hadgyakorlatot (Defender 2020) Európában. A műveleti területek Németországtól kezdve a Baltikumon át egészen Grúziáig fognak húzódni.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
