Putyin elnök és kormánya több kulcsfontosságú tagjának budapesti útjára egy rendkívül feszült európai biztonságpolitikai helyzetben került sor. Kelet-Ukrajnában még nem hallgattak el a fegyverek, a Minszk-2 békemegállapodás rendkívül törékeny. Mivel a Krím-félsziget bekebelezése óta az elnöknek ez volt az első útja egy NATO-tagállamban, kiemelt volt a nemzetközi média figyelme is. Putyin elmondta, hogy optimista a megkötött minszki békeszerződéssel kapcsolatban, bár hozzátette, hogy az tudomásuk szerint az Egyesült Államok már szállít fegyvereket Ukrajnának. Orbán megjegyezte, hogy optimistább az ukrán biztonságpolitikai helyzettel kapcsolatban, mint pár napja.
A két vezető közötti tárgyalás hosszabb ideig tartott és érzékelhetően jobb hangulatban telt, mint az Orbán-Merkel találkozó pár napja. Putyin a külügyminiszterével, gazdasági miniszterével, a Gazprom- és a Roszatom-vezetőjével fölvértezve érkezett Budapestre, összehasonlíthatatlanul nagyobb politikai súlyt adva találkozóknak, mint a Ferihegyre pufidzsekiben magányosan leszálló Merkel.
A moszkvai kapcsolatok ápolásával kapcsolatban a nyugati szövetségeseinél defenzívába került hazai kormány a kereskedelmi és gazdasági érdekeit hangsúlyozza a nyugati médiumok felé. Mivel azonban a magyar kormányfő már többször kifejtette meggyőződését a Nyugat hanyatlásáról és maga is számos lépést tett a hazai jogállamiság csorbításában, ezért a gyanú nem oszlik a nyugati fővárosokban: Budapesten bizony az állampártot és az államkapitalizmust építik, putyini és közép-ázsiai mintára.
Putyin szimbolikus üzenetet küldött haza a szovjet hadisírok megkoszorúzásával. Az orosz állam gerincét alkotó hadseregnek üzent ezzel a gesztussal, amelynek minden harcoló és holt katonájáért kiáll az elnök, az országhatárokon belül és kívül. Putyin a tárgyalások alatt meghívta Orbánt Moszkvába, hogy vegyen részt a második világháborúban aratott győzelem 70. évfordulóján rendezett ünnepségen, ahol idén várhatóan kevés nyugati vezető lesz jelen május 9-én.
Erős washingtoni figyelmeztetés
Komoly diplomáciai jelzésértéke volt annak, hogy miközben Orbán Putyint fogadta, Colleen Bell amerikai nagykövet az ukrajnai ügyvivő, Mihajlo Junger tiszteletére tartott ebédet. Az amerikai diplomata hangsúlyozta az egységes fellépés jelentőségét. A szankciók kérdésében mutatott egységesség egyértelmű üzenet volt Oroszországnak, hogy "bennünket nem lehet megosztani", nem fogadjuk el az "új Oroszország" jövőképét, nem fogadjuk el az orosz magyarázatot a malajziai repülőgép lelövéséről, a mariupoli civilek elleni rakétatámadásokat és az ártatlan embereket "gyilkoló vagy megnyomorító szeparatisták toborzásával, felszerelésével és felfegyverzésével kapcsolatos folyamatos valótlanságokat sem". Mi erre nemet mondunk, Ukrajna szuverenitására pedig igent - hangoztatta.
Orbán „megszünteti Magyarország energia-függőségét”
Legalábbis pontosan két éve ezt ígérte a kormányfő évértékelő beszédében, bár részletekbe nem bocsátkozott, így halandó ember nem értheti utólag sem, hogy mire gondolhatott. Ehhez képest Orbán az elmúlt hónapokban azt hangsúlyozta, hogy az idén lejáró orosz gázszerződést minél előbb meg kell hosszabbítani - holott ezzel a kormány maga sugallta azt a képet, hogy Oroszország diktálhat nekünk energiaügyekben.
Új, hosszú távú szerződés megkötéséből a végén semmi sem lett. A tárgyalások végeredményeképpen az 1996 és 2015 között fel nem használt 22 milliárd köbméter gázt nem kell kifizetnie Budapestnek, hanem az eddig fel nem használt gázt felhasználhatjuk a jövőben és az igénybe vételkor fizetnénk.
Szíjjártó Péter miniszter elmondta, hogy a tárgyalásokon szó volt a mintegy 7 milliárd köbméter kapacitású magyarországi földalatti gáztározókról. A Gazprom beleegyezett, hogy növeljék a tárolt gáz mennyiségét. Így már jobban érthetővé válik, hogy a magyar állam miért is vette meg a piaci ár háromszorosáért az EON-tól a tározókat két éve.
Oroszország és Magyarország megvitatta a gázinfrastruktúra fejlesztésének a kérdését, tekintettel a Török Áramlaton keresztül történő esetleges gázszállításra. Ez a nagyszabású terv nem fog máról-holnapra megvalósulni. Az orosz állami televízió tíz napja közölte, hogy az új vezeték első ágát 2 év múlva építik meg és a beruházás lehetővé teszi, hogy a Gazprom 47 milliárd köbméter földgázt szállítson Európába és még 16 milliárd köbmétert közvetlenül Törökországnak.
Helyet kér magának az Európai Bizottság azokon a tárgyalásokon, amelyeket Magyarország folytat Oroszországgal a gázról – jelezte kedden brüsszeli részről Maros Sefcovic energiaunióért felelős biztos. „Minden lehetőséget megvizsgálunk, hogy a kormányközi szállítási szerződések megfeleljenek az európai jogi normáknak. Ezeket mostanában alakítják át úgy, hogy az EU-tagországoknak konzultálniuk kelljen a bizottsággal a szerződések aláírása előtt.” - mondta Sefcovic. Az Európai Bizottság február 25-én publikálja az új stratégiáját az Európai Energia Unióról.
Orosz visszaosztás politikusoknak és oligarcháknak
A Der Standard osztrák liberális napilap szerint Orbán a keleti nyitással további mozgásteret akar teremteni magának, s ennek a legfőbb haszonélvezői a lap szerint az oligarchák és azok a fedőcégek lesznek, amelyek közel állnak az Orbán családhoz és a miniszterelnök bizalmasaihoz. Az osztrák gyanút csak erősíti a magyar kormányfőhöz is köthető offshore tulajdonú MET Zrt. rohamos térnyerése, amelyet korában részletesen elemeztünk. Moszkva politikai nyomásgyakorlásra, zsarolásra használja fel az ilyen kereskedő cégeket a kiszemelt országokban. Az oroszok az ilyen közvetítő cégeket két okból működtetik: egyrészt ebből csorgatnak vissza saját embereik közül azoknak, akiket a Kreml éppen erre kiszemelt. Másrészt ezzel hozzák helyzetbe és tartják felügyelet alatt a célország oligarcháit, politikusait.
A vitatott Paks II
Az orosz delegáció tagja volt Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője is, amely újra a reflektorfénybe emelte a vitatott paksi bővítést. Putyin a sajtótájékoztatón 12 milliárd eurós paksi bővítésről beszélt (az eddigi 10 milliárdos árcímke helyett!). Oroszország a projekthez 10 milliárd euró hitelt biztosít 30 évre, 10 ezer magyar munkahelyet teremtve, erősítette meg az orosz elnök.
A legfrissebb felmérések szerint viszont Magyarország lakosságának növekvő többsége ellene van ennek a részleteiben titkosított, hatástanulmányok nélkül aláírt és a GDP 12%-át felemésztő projektnek. Paks kapcsán az Ukrajnában dörgő fegyverek mellett emlékeztetni kell arra is, hogy a térség békéje egyáltalán nem garantált és egy ország központosított energiaforrását sokkal könnyebb kiiktatni katonailag, mint egy decentralizált rendszert.
Káncz Csaba jegyzete
Donald Trump amerikai elnök pénteken aláírta a stablecoinok néven ismert, jellemzően a dollárhoz kötött kriptodevizák szabályozásáról szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
