Rejtett és kevésbé rejtett üzenetek az Orbán-Putyin találkozó körül
A magyar kormányfő szerint sem az európai biztonság, sem pedig az európai energia-ellátás nem valósítható meg Oroszország nélkül. Orbán az eurázsiai együttműködést hangsúlyozta. Putyin támogatta azon elképzeléseket, hogy a Török Áramlat görög, macedón és szerb területen érje majd el Magyarországot. A Gazprom több gázt fog tárolni a magyar gáztárolókban. Moszkva már 12 milliárd euróért akarja a Paks II-t megépíteni. Washington erős figyelmeztetést küldött.
Putyin elnök és kormánya több kulcsfontosságú tagjának budapesti útjára egy rendkívül feszült európai biztonságpolitikai helyzetben került sor. Kelet-Ukrajnában még nem hallgattak el a fegyverek, a Minszk-2 békemegállapodás rendkívül törékeny. Mivel a Krím-félsziget bekebelezése óta az elnöknek ez volt az első útja egy NATO-tagállamban, kiemelt volt a nemzetközi média figyelme is. Putyin elmondta, hogy optimista a megkötött minszki békeszerződéssel kapcsolatban, bár hozzátette, hogy az tudomásuk szerint az Egyesült Államok már szállít fegyvereket Ukrajnának. Orbán megjegyezte, hogy optimistább az ukrán biztonságpolitikai helyzettel kapcsolatban, mint pár napja.
A két vezető közötti tárgyalás hosszabb ideig tartott és érzékelhetően jobb hangulatban telt, mint az Orbán-Merkel találkozó pár napja. Putyin a külügyminiszterével, gazdasági miniszterével, a Gazprom- és a Roszatom-vezetőjével fölvértezve érkezett Budapestre, összehasonlíthatatlanul nagyobb politikai súlyt adva találkozóknak, mint a Ferihegyre pufidzsekiben magányosan leszálló Merkel.
A moszkvai kapcsolatok ápolásával kapcsolatban a nyugati szövetségeseinél defenzívába került hazai kormány a kereskedelmi és gazdasági érdekeit hangsúlyozza a nyugati médiumok felé. Mivel azonban a magyar kormányfő már többször kifejtette meggyőződését a Nyugat hanyatlásáról és maga is számos lépést tett a hazai jogállamiság csorbításában, ezért a gyanú nem oszlik a nyugati fővárosokban: Budapesten bizony az állampártot és az államkapitalizmust építik, putyini és közép-ázsiai mintára.
Putyin szimbolikus üzenetet küldött haza a szovjet hadisírok megkoszorúzásával. Az orosz állam gerincét alkotó hadseregnek üzent ezzel a gesztussal, amelynek minden harcoló és holt katonájáért kiáll az elnök, az országhatárokon belül és kívül. Putyin a tárgyalások alatt meghívta Orbánt Moszkvába, hogy vegyen részt a második világháborúban aratott győzelem 70. évfordulóján rendezett ünnepségen, ahol idén várhatóan kevés nyugati vezető lesz jelen május 9-én.
Erős washingtoni figyelmeztetés
Komoly diplomáciai jelzésértéke volt annak, hogy miközben Orbán Putyint fogadta, Colleen Bell amerikai nagykövet az ukrajnai ügyvivő, Mihajlo Junger tiszteletére tartott ebédet. Az amerikai diplomata hangsúlyozta az egységes fellépés jelentőségét. A szankciók kérdésében mutatott egységesség egyértelmű üzenet volt Oroszországnak, hogy "bennünket nem lehet megosztani", nem fogadjuk el az "új Oroszország" jövőképét, nem fogadjuk el az orosz magyarázatot a malajziai repülőgép lelövéséről, a mariupoli civilek elleni rakétatámadásokat és az ártatlan embereket "gyilkoló vagy megnyomorító szeparatisták toborzásával, felszerelésével és felfegyverzésével kapcsolatos folyamatos valótlanságokat sem". Mi erre nemet mondunk, Ukrajna szuverenitására pedig igent - hangoztatta.
Orbán „megszünteti Magyarország energia-függőségét”
Legalábbis pontosan két éve ezt ígérte a kormányfő évértékelő beszédében, bár részletekbe nem bocsátkozott, így halandó ember nem értheti utólag sem, hogy mire gondolhatott. Ehhez képest Orbán az elmúlt hónapokban azt hangsúlyozta, hogy az idén lejáró orosz gázszerződést minél előbb meg kell hosszabbítani - holott ezzel a kormány maga sugallta azt a képet, hogy Oroszország diktálhat nekünk energiaügyekben.
Új, hosszú távú szerződés megkötéséből a végén semmi sem lett. A tárgyalások végeredményeképpen az 1996 és 2015 között fel nem használt 22 milliárd köbméter gázt nem kell kifizetnie Budapestnek, hanem az eddig fel nem használt gázt felhasználhatjuk a jövőben és az igénybe vételkor fizetnénk.
Szíjjártó Péter miniszter elmondta, hogy a tárgyalásokon szó volt a mintegy 7 milliárd köbméter kapacitású magyarországi földalatti gáztározókról. A Gazprom beleegyezett, hogy növeljék a tárolt gáz mennyiségét. Így már jobban érthetővé válik, hogy a magyar állam miért is vette meg a piaci ár háromszorosáért az EON-tól a tározókat két éve.
Oroszország és Magyarország megvitatta a gázinfrastruktúra fejlesztésének a kérdését, tekintettel a Török Áramlaton keresztül történő esetleges gázszállításra. Ez a nagyszabású terv nem fog máról-holnapra megvalósulni. Az orosz állami televízió tíz napja közölte, hogy az új vezeték első ágát 2 év múlva építik meg és a beruházás lehetővé teszi, hogy a Gazprom 47 milliárd köbméter földgázt szállítson Európába és még 16 milliárd köbmétert közvetlenül Törökországnak.
Helyet kér magának az Európai Bizottság azokon a tárgyalásokon, amelyeket Magyarország folytat Oroszországgal a gázról – jelezte kedden brüsszeli részről Maros Sefcovic energiaunióért felelős biztos. „Minden lehetőséget megvizsgálunk, hogy a kormányközi szállítási szerződések megfeleljenek az európai jogi normáknak. Ezeket mostanában alakítják át úgy, hogy az EU-tagországoknak konzultálniuk kelljen a bizottsággal a szerződések aláírása előtt.” - mondta Sefcovic. Az Európai Bizottság február 25-én publikálja az új stratégiáját az Európai Energia Unióról.
Orosz visszaosztás politikusoknak és oligarcháknak
A Der Standard osztrák liberális napilap szerint Orbán a keleti nyitással további mozgásteret akar teremteni magának, s ennek a legfőbb haszonélvezői a lap szerint az oligarchák és azok a fedőcégek lesznek, amelyek közel állnak az Orbán családhoz és a miniszterelnök bizalmasaihoz. Az osztrák gyanút csak erősíti a magyar kormányfőhöz is köthető offshore tulajdonú MET Zrt. rohamos térnyerése, amelyet korában részletesen elemeztünk. Moszkva politikai nyomásgyakorlásra, zsarolásra használja fel az ilyen kereskedő cégeket a kiszemelt országokban. Az oroszok az ilyen közvetítő cégeket két okból működtetik: egyrészt ebből csorgatnak vissza saját embereik közül azoknak, akiket a Kreml éppen erre kiszemelt. Másrészt ezzel hozzák helyzetbe és tartják felügyelet alatt a célország oligarcháit, politikusait.
A vitatott Paks II
Az orosz delegáció tagja volt Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője is, amely újra a reflektorfénybe emelte a vitatott paksi bővítést. Putyin a sajtótájékoztatón 12 milliárd eurós paksi bővítésről beszélt (az eddigi 10 milliárdos árcímke helyett!). Oroszország a projekthez 10 milliárd euró hitelt biztosít 30 évre, 10 ezer magyar munkahelyet teremtve, erősítette meg az orosz elnök.
A legfrissebb felmérések szerint viszont Magyarország lakosságának növekvő többsége ellene van ennek a részleteiben titkosított, hatástanulmányok nélkül aláírt és a GDP 12%-át felemésztő projektnek. Paks kapcsán az Ukrajnában dörgő fegyverek mellett emlékeztetni kell arra is, hogy a térség békéje egyáltalán nem garantált és egy ország központosított energiaforrását sokkal könnyebb kiiktatni katonailag, mint egy decentralizált rendszert.
Káncz Csaba jegyzete
Címlapon
Orbán a feudális Kelethez akarja kötni hazánkat – interjú a volt washingtoni nagykövettel
Európa orosz gázfüggősége egyre súlyosbodik, ami nem lenne probléma, ha Oroszország nem egy diktatúra lenne és a földgázt nem stratégiai nyomásgyakorlás eszközeként használná. Simonyi András korábbi washingtoni magyar nagykövet úgy látja: minden 200 évben kapunk egy lehetőséget a Nyugathoz való felzárkózásra és mint mindig, most is eltékozoltuk ezt az esélyt. Káncz Csaba interjújának második része.
- „Szabadtéri börtönök” mellett virágoznak az európai nagyvállalatok gyárai
- Minden szem Rómára szegeződik – nagyon felsült Salvini
- Brutális minimálbér-emelésre készülnek a szlovákok
- Orbán a feudális Kelethez akarja kötni hazánkat – interjú a volt washingtoni nagykövettel
- Nemhogy javulna, arányosan egyre rosszabb az orvosok fizetése
- Kanada nem hátrál meg Kína előtt
- A nap képe: hatalmas turnét nyomott le Angela Merkel
- Jócskán magához tért a Nyomda
- Golyóálló hátizsákokkal készül az amerikai diák a tanévre
További cikkek
-
Lengyelország újra előjött a kártérítés kártyával
Lengyelország újabb 730 milliárd euró kártérítést igényelne Németországtól, mert korábban e téren megkülönböztették nyugat-európai országok javára. Tovább
-
Trump kevesli a német hozzájárulást
Az Egyesült Államok jelenleg 35.700 katonáját állomásoztatja Németországban. A német adófizetők sokallják, az amerikaiak keveslik a hozzájárulást. Tovább
-
Kanada nem hátrál meg Kína előtt
Kanada nem kívánja elmélyíteni a Kínával kiéleződött kereskedelmi és diplomáciai ellentéteket, de nem is fog meghátrálni. Tovább
-
Voltak olyanok a Fednél, akik nagyobb kamatcsökkentést javasoltak
Ketten 50 bázispontú csökkentést akartak az alacsony infláció miatt, derül ki a júliusi kamatdöntő ülés jegyzőkönyvéből. Tovább
-
„Szabadtéri börtönök” mellett virágoznak az európai nagyvállalatok gyárai
A nyugati világ nagy részének valószínűleg fogalma sincs arról, hogy körülbelül egy millió, többségében az ujgur népcsoporthoz tartozó embert lényegében munkatáborokban tartanak a nyugat-kínai Hszincsiang régióban úgy, hogy néhány órás távolságra már az európai nagyvállalatok üzemei találhatóak. Tovább
-
Golyóálló hátizsákokkal készül az amerikai diák a tanévre
Az Egyesült Államokban több lőfegyver van magántulajdonban, mint ahány ember az országban él. Tovább
-
Brutális minimálbér-emelésre készülnek a szlovákok
Ha minden igaz, nagyon nagyot nő majd északi szomszédunknál a minimálbér. Tovább
-
A nap képe: hatalmas turnét nyomott le Angela Merkel
Sopron, Reykjavík, Berlin – fejezetek egy kancellár életéből. Tovább
-
Minden szem Rómára szegeződik – nagyon felsült Salvini
Salvini a törvényhozást semmibe vette, és azt remélte, hogy hamar kikényszerítheti a választásokat, csakis a saját hatalma érdekében. Tovább
-
Komoly pénzeket vonnak ki amerikai befektetési alapok a kínai részvénypiacról
Az év eleje óta az amerikai befektetési alapok összesen 5,9 milliárd dollárnyi pénzt vontak ki a kínai részvénypiacáról, a legtöbbet 2017 óta. A háttérben az amerikai-kínai kereskedelmi háború sejlik föl. Tovább
-
Az Alibaba elhalasztja Hongkongba tervezett részvénykibocsátását
Kína legnagyobb e-kereskedelmi vállalata, az Alibaba csoport elhalasztja Hongkongba tervezett részvénykibocsátását a politikai feszültség növekedése miatt. Tovább
-
Véget ért a nagy kísérlet Olaszországban
Alig több mint egy évig húzta Európa első elitellenes-populista kormánya, az Öt Csillag és a Liga koalíciója. Tovább
-
Magyarország szomszédja nagyon ráfeküdt az euró bevezetésére
Komoly átstrukturálást tervez a horvát kormány. Tovább
-
Többlettel zárta a második negyedévet a költségvetés
A második negyedévben az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó pénzügyi megtakarítása 120 milliárd forintot tett ki. Tovább
-
A románok még mindig Daciát vesznek
Romániában 9,5 százalékkal nőtt az új járművek eladása az első hét hónapban - közölte a román autógyártók és -importőrök egyesülete. Tovább
-
Orbán gerinctelen politikát folytat Amerikával szemben – interjú hazánk volt washingtoni nagykövetével
Az Orbán-kormány Amerika-politikája zavaros, következetlen és meg merem kockáztatni, gerinctelen - mondja Simonyi András. Tovább
-
Kína megregulázása árthat is Amerikának, ismerte el Trump
Valakinek szembe kellett szállnia Kínával, nem volt más választás, mint vámokat kivetni a kínai árukra – mondta Donald Trump újságíróknak. Tovább
-
Történelmi hozammélység Magyarországon – kiszorítanák a külföldieket, mégis nyomulnak?
Történelmi mélységben a magyar tíz éves államkötvény-hozam, ahogy a német is és még több más ország kötvényhozama. Tovább
-
Közös közlemény nélkül zárulhat a G7-csúcs, Junckert műtik
A világ hét legfejlettebb országának szombaton kezdődő csúcsértekezlete először zárulhat közös közlemény kiadása nélkül. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke műtétje miatt biztosan nem vesz részt a megbeszélésen. Tovább
-
Bréking: lemond az olasz kormányfő
Giuseppe Conte olasz kormányfő bejelentette, hogy ma este benyújtja lemondását az olasz államfőnek. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
