Elsősorban egyes szektorok előzetesen vártnál jobb teljesítménye következtében a magyar gazdasági növekedés üteme felgyorsult: a harmadik negyedévben szezonálisan kiigazított adatok alapján 0,9 százalékkal bővült a kibocsátás a második negyedévhez képest; ez immár a harmadik egymást követő pozitív negyedéves növekedési ütem. A kiigazítatlan adatok alapján számolt éves növekedés pedig 1,8 százalékos lett. A TakarékBank elemzői szerint nagyrészt egyedi tényezők és kedvező bázishatások következtében ez a dinamika a vártnál is lényegesen erősebb.
1,2 százalékos GDP?
A jól teljesítő beruházások felpörgése mögött leginkább az Európai Uniós források intenzívebb felhasználásán alapuló állami beruházások, kisebb mértékben feldolgozóipari beruházások illetve a rendkívül alacsony forrásköltségű MNB-s növekedési hitelprogram (NHP) által finanszírozott KKV-projektek álltak. Ezek kedvező hatásokat indíthatnak el a gazdaság egészében, de korai lenne még növekedési fordulatról beszélni. A korábbi években kitágult növekedési rés záródása, és olyan egyedi jellegű tényezők, mint például az NHP, így is lehetőséget teremtenek arra, hogy a 2015-ig terjedő időszakban a jelenleg elég alacsony potenciális növekedési ütemnél erőteljesebb bővülést mutasson a gazdaság - áll a TakarékBank negyedik negyedéves makrogazdasági prognózisában.
A TakarékBank előrejelzése
|
|
2009 |
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
|
|
TÉNY |
ELŐREJELZÉS |
|||||
|
GDP (%) |
-6,8 |
1,1 |
1,6 |
-1,7 |
1,2 |
2,2 |
2,3 |
|
Lakossági fogyasztás (%) |
-5,6 |
-3,6 |
0,3 |
-1,7 |
-0,2 |
1,5 |
1,9 |
|
Közösségi fogyasztás (%) |
2,6 |
4,7 |
-0,1 |
0,1 |
4,3 |
2,8 |
1,5 |
|
Beruházások (%) |
-11,1 |
-8,5 |
-5,9 |
-3,7 |
4,9 |
6,1 |
4,0 |
|
Export (%) |
-10,2 |
11,3 |
8,4 |
1,7 |
5,0 |
5,8 |
6,0 |
|
Import (%) |
-14,8 |
10,9 |
6,4 |
-0,1 |
5,0 |
5,9 |
6,6 |
|
Infláció (%) |
4,2 |
4,9 |
3,9 |
5,7 |
1,7 |
1,5 |
2,8 |
|
Munkanélküliségi ráta (%) |
10,0 |
11,2 |
10,9 |
10,9 |
10,5 |
10,1 |
9,9 |
|
Államháztartási egyenleg (ESA-95; GDP %-a) |
-4,6 |
-4,4 |
4,2 |
-2,1 |
-2,7 |
-2,9 |
-2,6 |
|
Államadósság (GDP %-a) |
79,8 |
82,2 |
82,1 |
79,8 |
79,8 |
77,7 |
75,0 |
|
Külkereskedelmi mérleg (millió euró) |
3738 |
5515 |
7061 |
6655 |
7120 |
7400 |
7200 |
|
Folyó fizetési mérleg (GDP %-a) |
-0,2 |
0,2 |
0,5 |
1,0 |
2,3 |
2,2 |
1,8 |
|
Külső finanszírozási képesség (GDP %-a) |
0,9 |
2,0 |
2,8 |
3,6 |
5,0 |
4,9 |
4,0 |
|
Bruttó külföldi adósság (GDP %-a) |
149,6 |
143,7 |
134,1 |
127,8 |
125,5 |
118,3 |
113,1 |
A negyedik negyedévben a növekedés éves üteme akár 2,8 százalékra is gyorsulhat, így 2013-ban az éves átlagos GDP-bővülés elérheti az 1,2 százalékot. Részben a kedvező áthúzódó hatásoknak köszönhetően is, 2014-re a gazdasági növekedés a 2 százalékot is meghaladhatja, és a kibocsátási rés már említett záródása miatt 2015-re is marad tartalék egy 2% fölötti növekedési ütemhez. Ahhoz azonban, hogy 2015-öt követően a növekedési dinamika tovább emelkedhessen, a potenciális növekedés tényezőiben jelentős javulásra lenne még szükség. Ez lesz a gazdaságpolitika legfontosabb kihívása a 2014-2018-as választási ciklusban.
Infláció, jegybanki kamat
Az infláció csaknem negyvenéves mélyponton jár, amiben nagy része van a rezsicsökkentésnek, a statisztikai hatásoknak és a világpiaci energia- és élelmiszerárak kedvező alakulásának. A maginfláció ennél magasabb szinten van (ugyancsak októberben 3,4 százalékos volt), de egyrészt ez is belül van a jegybank középtávú célsávján (3+0,5%), másrészt a dohánykereskedelemben alkalmazott árrés jelentős tágításának hatását is tartalmazza, vagyis a tényleges árnyomás lényegesen enyhült az utóbbi hónapokban. A már bejelentett intézkedések illetve a várható világpiaci áralakulás figyelembevételével az infláció még tovább csökken a következő hónapokban, és jövő évben is kényelmesen a középtávú cél alatt marad (éves átlagban 1,5 százalékos lesz), bár év vége felé már a 3% közelébe emelkedik vissza.
Miután a következő 6-8 negyedévben az infláció éves üteme a középtávú cél toleranciasávja alatt illetve azon belül marad, így lehetőség van további esetleges kamatcsökkentésre is. A prognózis 2013 végére 3 százalékos alapkamat szintre számít. A további vágásnak gátat szabhat, hogy azzal tovább csökkenne a már amúgy is csekély kamattöbblet a forint- és a devizabefektetések között, amit a javuló magyar reálgazdasági mutatók által esetlegesen indokolt országkockázati felár-csökkenés csak ideig-óráig ellensúlyozhat. Véleményünk szerint ezért a 3 százalékos szint elérése után a kamatvágás szüneteltetése, de legalábbis lassítása szükséges lenne ahhoz, hogy nyugodt lehessen az átmenet az enyhítésből az elkerülhetetlenül bekövetkező kamatemelési ciklusba, vagyis ez utóbbit ne a hirtelen romló külső finanszírozási körülmények kényszerítsék ki. A TakarékBank elemzői szerint a kamatemelés legkésőbb 2015 elejétől szükségessé válik, mivel 2014 végétől az infláció fokozatosan a hosszabb távon fenntartható 3% közeli szintre emelkedik vissza.
Foglalkoztatottság
A TakarékBank elemzői szerint 2014-15-ben is folytatódik a foglalkoztatottak és a munkapiacon aktívan jelenlévők számának emelkedése, miközben a munkanélküliségi ráta csökken. A TakarékBank elemzői szerint 2015-re a magánszektor munkahelyteremtő képességének és hajlandóságának fokozatos, bár lassú javulása és a közfoglalkoztatás további emelkedése mellett a munkanélküliségi ráta éves átlagos mértéke várhatóan 10% alá kerülhet.
Költségvetés
Az államháztartási mutatók a TakarékBank elemzői szerint a vártnál lényegesen erősebb bevétel-oldali teljesülést mutatnak. A némileg enyhülő kiadási szigor ellenére az idei hiány az elemzők számításai szerint, várhatóan a GDP 2,7 százalékára rúg majd, amely fegyelmezett költségvetési politika mellett 2014-ben sem haladja meg a 3 százalékot. Ha a tendenciák nem változnak, 2015-ben még enyhülhet is a deficit GDP-arányos mértéke. A GDP-arányos államadósság mutató idén (még) nem csökken számottevően, 2014-től viszont már komolyabban mérséklődhet, hiszen a nominális kibocsátás növekedése is felgyorsul.
Fizetési mérleg
A külső egyensúlyi mutatók továbbra is Magyarország külső sebezhetőségének csökkenésére utalnak: a folyó fizetési mérleg, valamint a tőkemérleg együttes egyenlegeként az ország nettó finanszírozási képessége idén és jövőre a GDP 5 százalékát is eléri, és utána is csak mérsékelten csökken, amint a növekvő belső kereslet az import növekedési ütemét az exporté fölé emeli. Az államadóssághoz hasonlóan a nominális GDP vártnál alacsonyabb növekedése miatt a GDP-arányos bruttó külföldi adósság ugyan alig csökken 2013 végére, viszont 2014-15-ben már erőteljesebben mérséklődhet, noha még az előrejelzési időszak végére is masszívan 100% fölött marad.
