|
| Betegek egy ideiglenes kórteremben az olaszországi Bresciában 2020. március 24-én. EPA/FILIPPO VENEZIA |
Az Egyesült Államokban már múlt pénteken életbe lépett az úgynevezett védelmi termelési törvény, amely eredetileg 1950-ben, a koreai háború kirobbanásakor született meg.
Átállítják a termelést
Ez széleskörű felhatalmazást ad a kormánynak a többi közt bizonyos termelési kapacitások bővítésére, valamint erőteljesebb ellenőrzésére, és megkönnyíti a nemzetbiztonság szempontjából szükséges javak és szolgáltatások biztosítását.
Ennek jegyében az amerikai kormány felgyorsítja a lélegeztetőgépek és berendezések, orvosi használatra alkalmas (M95) maszkok és más, szükséges orvosi és gyógyászati eszközök gyártását.
A New York Times szerint ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök egyelőre nem nyúl kényszerítő eszközökhöz, mivel szerinte a magáncégek maguktól is hajlandók segítséget nyújtani.
Maszkot varrnak a divatcégek
Az észak-karolinai székhelyű Honeywell például már múlt héten jelentkezett, hogy segítene. Washington azonnal megkötötte vele a szerződést, így a cég a hétvégén megkezdte több millió M95-ös maszk előállítását.
Beszállt a gyártásba kilenc nagy amerikai ruházati cég, köztük a Parkdale, a Fruit of The Loom és a Hanesbrands is. Azt ígérték, hogy már a héten megkezdik a kiszállításokat, és április közepére heti 5-10 millió maszk gyártására lesznek képesek.
A Tesla is besegít
Szintén segítőkésznek bizonyult az elektromos luxusautókat gyártó Tesla vezére, Elon Musk: cége lélegeztetőgépek, továbbá mintegy 250 ezer maszk gyártását kezdte meg.
Musk emellett Kínától vett egészségügyi berendezéseket Los Angelesnek.
Péntek éjjel vásároltunk 1255 lélegeztetőgépet, és repülővel elvittük Los Angelesbe. Akinek szüksége van ingyen ilyen berendezésre, szóljon nekünk!
– közölte a Twitteren.
A Tesla mellett az amerikai autógyártás mamutcégei, a General Motors és a Ford is felajánlották, hogy kapacitásokat csoportosítanak át lélegeztetőgépek gyártására. Ugyanígy cselekedtek egyébként brit Formula 1-es csapatok, valamint a japán Nissan is, az olasz Fiat pedig egyik kínai gyárát kezdte átalakítani védőmaszkok gyártására.
Versenyfutás az idővel
Az amerikai napilap szerint ezzel együtt bizonytalan, hogy lesz-e elég új maszk és egyéb felszerelés az ottani kórházakban, mielőtt még elárasztanák őket a fertőzöttek.
Helyi orvosok és kórházak hetek óta arra figyelmeztetnek, hogy súlyos hiány van védőmaszkokból, lélegeztetőgépekből és más életmentő felszerelésekből.
Lélegeztetőgépekből az amerikai kórházakban mintegy 160 ezer darab található, emellett további 12 700 van az úgynevezett Nemzeti Stratégiai Tartalékban. Becslések szerint ennyi valószínűleg nem lesz elég a betegek ellátására, ha számuk masszívan emelkedik.
Az Amerikai Kórházszövetség például azzal számol, hogy mintegy 960 ezer embernek lehet szüksége lélegeztetőgépekre a mostani járvány során. (Még ha feltehetően nem is egyszerre – a szerk.)
Egy ilyen berendezés egyébként mintegy 50 ezer dollárba kerül.
Túl nagy a kereslet
Az amerikai kórházak szerint jelenleg nem tudnak lélegeztetőgépeket venni. Az amerikai és európai gyártók ugyanis nem képesek annyira felpörgetni a gyártást, hogy kielégítsék a növekvő keresletet.
Ez persze nem csak amerikai probléma, hasonló hiánnyal küzd számos ország szerte a világon.
A valóság az, hogy nincs elég lélegeztetőgép. Ezt látjuk Olaszországban, ezt láttuk Kínában, ezt látjuk Franciaországban és más országokban. Nem is tudom, milyen sokat adhatnánk el
– mondta Andreas Wieland, a Hamilton Medical ügyvezetője. A svájci cég az egyik legnagyobb lélegeztetőgép-gyártó a világon
Olaszország négyezer darabot akart rendelni, de ez esélytelen. Körülbelül 400-at küldtünk nekik.
A dél-európai országban a hiány miatt az orvosoknak gyakorlatilag válogatniuk kell a súlyos betegek között, azaz nem minden rászorulónak jut ilyen berendezés. (Interjúnkat egy római orvossal itt olvashatják.)
Nem tud bárki gyártani
A Hamilton Medical havi ötezer darabra növeli termelését, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy ezek a készülékek önmagukban nem fogják megoldani a krízist – az embereknek kell megakadályozniuk a járvány terjedését.
Bár a Tesla és társai felajánlották a segítségüket, a svájci cég szerint inkább csak a kiegészítő felszerelések előállításában segíthetnek. A lélegeztetőgépek gyártása ugyanis speciális szaktudást igényel.
Fullon vannak a kínai cégek
A Nyugat most Keletről, egész pontosan Kínától vár segítséget, ahol a gyárak napi 24 órában dolgoznak megrendeléseik kielégítésén.
Most minden ország Kínából akar lélegeztetőgépet venni. Több tízezer rendelés van várólistán. Kérdés, hogy milyen gyorsan tudjuk őket kielégíteni.
– mondja Li Kai, a Beijing Aeonmed igazgatója. A pekingi cég a helyi igényeket már lefedte – Kínában hivatalosan véget ért a járvány – és most a külföldi megrendelések teljesítésén dolgozik.
A helyi lélegeztetőgép-gyártó cégek mindegyike teljes kapacitással üzemel, és parancsuk van arra, hogy májusig nem lassíthatnak a tempón.
Naponta 60-70 új megkeresést kapnak, a megrendelők között számos kormány van.
E téren Magyarország az élmezőnyben
Orbán Viktor miniszterelnök március 24-én számszerűsítette a védőfelszerelések hazai arányát. Eszerint jelenleg 1,5 millió darab orvosi maszk van az országban, melyhez mindennap további 25 ezret gyártanak. Speciális maszkból 129 ezer, kesztyűből 20 millió pár, 170 ezer védőruha és 2560 darab lélegeztetőgép áll rendelkezésre.
Mindenképpen jó hír, hogy a fejlett országok közül lélegeztetőgépek terén Magyarország az egyik legjobban ellátott. Arányait tekintve csak az USA, Ausztria és Németország előz meg minket. A SOTE március 16-án 196 lélegeztetőgépet rendelt meg a Czecz Közép-európai Kft-től, 5,9 millió forintos egységáron – írta meg a G7. Kedden Kínából ehhez érkezett meg 70 tonna szállítmány, melyben 86 lélegeztetőgép, 100 ezer védőruha, 100 ezer pár kesztyű, 100 ezer tesztet és több mint 3 millió maszk landolt a Liszt Ferenc repülőtéren.
Az elmúlt napokban szájmaszk gyártásába fogott a Kanizsa Rehab Kft., a pécsi Rovitex, a Veszprémi Petőfi Sándor Színház munkatársai, a Máltai Szeretetszolgálat, a Kézmű Nonprofit Kft. Az Index arról számolt be, hogy a dán Coloplast, melynek székhelye Tatabányán van, de Nyírbátorban 4000 embert foglalkoztat termelőüzemében, át tudna állni védőfelszerelések gyártására, ahogy az amerikai Procter & Gamble is. A csömöri Hyginett szárnyasbetétgyára, valamint a gyöngyösi pelenkagyára szintén könnyen átállítható a gyártásra. A magyar Dispomedicor egyszer használatos orvosi eszközöket, steril termékeket állít elő Debrecenben, amely talán szintén hadba vethető.
Mindeközben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara várja azon vállalatok jelentkezését, amelyek be tudnának kapcsolódni védőfelszerelések gyártásába. Azokra van szükség, akik védőkesztyűt, szájmaszkot, gumikesztyűt, kézfertőtlenítő folyadékot és fertőtlenítő spray-t tudnának gyártani.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 604,28 pontos, 0,6 százalékos emelkedéssel, 101 990,76 ponton zárt pénteken. 
