Mi lesz most a pénzemmel? 11 húsbavágó kérdés a ciprusi válságról

Három hete sokan esetleg még azt sem tudták, merre is van pontosan Ciprus, ma viszont attól félnek, hogy az ottani betétesek sorsára juthatnak. Mi védi a betéteket, hol van magasabb vagy alacsonyabb védelem, érdemes-e elaprózni betéteinket, félni kell-e a befektetési alapok csődjétől és védettek-e a banki kötvények – ilyen alapvető kérdésekre kerestük a választ.

1. Akkor most mi van a százezer euró alatti és a százezer euró feletti ciprusi betétekkel?

A jelenlegi állás szerint a százezer euró alatti betétesek egyáltalán nem szenvednek veszteséget, de ideiglenesen napi 300 euróban korlátozták a pénzfelvételt és a jövőben kamatadóval kell számolni. A százezer euró feletti bankbetétek viszont várhatóan egy úgynevezett rossz bankba kerülnek, ahol felhasználják azok egy részét a bankok feltőkésítésére. Azaz ezen betétek egy részét egyszerűen elveszik.

Hogy ez a veszteség mekkora mértékű lesz, arról eltérő becslések láttak napvilágot 30 és 80 százalék között. Egyes nyilatkozatok szerint különböző bankoknál különböző mértékű lehet az elvonás. A részletekről lehet, hogy csak április végén-májusban döntenek, a mentőcsomagra, amelynek során az EU tízmilliárd euró körüli összeget juttat Ciprusnak, például a német parlamentnek is rá kell bólintania.

2. Biztonságban van-e a bankbetétem Magyarországon?

A hazai bankok helyzete a nyilvános információk szerint szilárd, a jelentős veszteséget elszenvedett bankokat a tulajdonosaik eddig feltőkésítették. A betéteket nálunk, akárcsak a többi EU-tagállamban, 100 ezer eurónak megfelelő forintösszegig védik, az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) garanciájával. (Ez a jelenlegi árfolyamon több mint 30,3 millió forint). Politikusi nyilatkozatok szerint a bankbetétek megadóztatása nálunk eddig fel sem merült.

Az OBA röviden „A hazai betétbiztosítás működésének lényege az alábbi három pontban foglalható össze: - A hitelintézetek fizetésképtelensége esetén, az OBA kártalanítást fizet a névre szóló (a betétes adatait tartalmazó) betétek után magán és jogi személyeknek egyaránt. - A kifizetés maximum százezer euróban betétesenként (melyet az OBA forintban fizeti ki). - A biztosítás minden hitelintézetre külön-külön érvényes. Tehát, ha egy betétes több bankban helyezi el a pénzét, akkor mindenütt biztosítottá válik 100 ezer euróig.” (Forrás: OBA)

Az OBA a betéteseket a pénzintézetek kötelező befizetéseiből kártalanítja. Az OBA eddig több kisebb pénzintézet, takarékszövetkezet betéteseiért helyt állt, legutóbb tavaly, amikor azt írtuk, hogy "vagyona az év elején mintegy 87 milliárd forint volt, amit az év közbeni soltvadkerti kártalanítás 66 milliárd forintra apasztott".

Ebből következik, hogy az OBA forrásai végesek, ezért nagyobb bankcsőd esetén állami segítségre, beavatkozásra szorulhat. Az államnak ugyanakkor piacgazdaságban alapvető érdeke a bankrendszer stabilitásának fenntartása. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a bankbetétek Magyarországon nagyfokú, de nem tökéletes biztonságban vannak. (Frissítés: egy nagyon jó magyarázó írás a hazai betétek biztonságának témájában az Alapblogon itt olvasható.)

3. Biztonságban van-e a banki kötvényem Magyarországon?

A bankok által kibocsátott kötvények nagy része a betétbiztosítás (OBA) hatálya alá tartozik, de vannak kivételek, érdemes erről vásárlás előtt a konkrét esetben pontosan tájékozódni. (Többek között a jelzáloglevelek nem biztosítottak.)---- Mi van a befektetési jegyeimmel? ----

4. Biztonságban van-e a befektetési jegyem Magyarországon?

A befektetési jegyekre nem vonatkozik az OBA biztosítása. (A Bevá-é igen – lásd a következő pontot –, de az más típusú kockázatok ellen véd.) Következésképpen, ha egy befektetési alap jelentősebb – százezer euró feletti – összegeket tart bankbetétben, ki van téve az adott bank csődjének. Ahogy egyébként annak is, hogy más befektetésein, kötvényeken, részvényeken, ingatlanokon, devizákon, árucikkeken veszteséget szenvedjen el.

A konkrét kockázatok a befektetési politikájától, az annak alapján összeállított tényleges portfóliótól függenek. Ebből az is következik, hogy az egyébként legbiztonságosabbnak tartott, Magyarországon legnépszerűbb likviditási, pénzpiaci alapok is kerülhetnek bajba, ha jelentős összegű bankbetétet tartanak. (A likviditási alapok lényegében bankbetétalapok, más pénzpiaci alapok inkább rövid futamidejű állampapírokat tartanak.) Ahogy ez történt péládul a Lehman-válság idején is amerikai alapokkal.

5. Biztonságban van-e a részvényem Magyarországon?

A részvénybefektetések jellegüknél fogva kockázatosak, a papírok árfolyamvesztesége, a részvénytáraság csődje ellen garancia nincsen. A részvényekre , kötvényekre, befektetési jegyekre és más értékpapírokra vonatkozik a Beva (Befektető-védelmi Alap) garanciája, ami azokban nem az árfolyamra vagy a kibocsátó csődjére vonatkozik, hanem az értékpapírok eltűnése ellen nyújt védelmet. Ami lényegében csak lopással vagy sikkasztással lehetséges, de 1997-2002 között számos példa volt rá.

6. Mi lesz a vállalkozások ciprusi betétjeivel? Azokról sohasem esik szó.

Az eddigi információk alapján azért nem esik szó a vállalati betétekről Cipruson, mert ezek az összes többi betéttel egységes elbírálás alá esnek. Az offshore-vállalatok betéteit vélhetően igen nehéz lenne szétválogatni a belföldi termelővállalatok betétjeitől.

Mint ahogy a magánszemélyek betétei között sem tesznek különbséget, több millió számlát nem lehetne egyenként vizsgálni, ami azonban tragikus helyzeteket teremthet. Egy német fórum szerint például az a hölgy is elveszítheti 200 ezer eurós betétjének 80 százalékát, aki 120 ezer eurót saját forrásból, 80 ezret pedig hitelből helyezett el nemrég letétbe egy új ház megvásárlásához.---- Másutt tényleg nem fordulhat elő? ----

Ciprus mint pénzügyi központ várhatóan nem fog tovább funkcionálni, a vállalati szektort pedig a betétek elvesztése küldi padlóra. Ezért sokan azt várják, hogy az ország a jövőben is az EU segítségére fog szorulni a túléléshez, és komoly recesszió, az eurozónából való kiválás is elképzelhető. (Az utóbbi esetben a devizájának leértékelődésével és magas inflációval.)

7. Ha biztosított a betétem, az valóban száz százalékos biztonságot jelent?

Amint a magyarországi betétbiztosításnál említettük, a betéteket betétbiztosítási alapok garantálják, amelyekbe a pénz a pénzintézetek betétállománya után kötelezően fizetendő díjból származik. (Magyarországon például tavaly a betétállomány 0,6 ezreléke volt a díj.) Következésképpen a betétbiztosítási alapok tőkéje elfogyhat, állami segítségre szorulhatnak, vagy a betétek egy részét kártalanítás nélkül hagyhatják.

 

Izland példája is ezt mutatja, a szigetországban néhány éve a korlátozott anyagi lehetőségek miatt a belföldi betéteseket kártalanították, de a külföldieket már nem. Felhívjuk még a figyelmet arra is, hogy a betétbiztosítás (és a befektető-védelem) több országban nem központosított, a Der Standard szerint Ausztriában például öt betétbiztosítási alap is van, ami tovább komplikálja a dolgokat.

 

8. A ciprusi megoldás egyedi eset, és másutt nem fordulhat elő?

Bár a ciprusi megoldásról sok EU-vezető azt mondta, hogy egyedi eset, ez egyáltalán nem biztos. Bár Jeroen Dijsselbloem elszólásszerű nyilatkozatát cáfolták, a figyelmes olvasó értesülhetett arról is, hogy nem nyelvbotlásról van szó, az EU-ban még az idén egy új bankcsőd-szabályozást vezethetnek be.

Ebben csőd esetén állami segítség helyett inkább a bankok tulajdonosait igyekeznének bevonni a tőkehelyzet rendezésébe, de szükség esetén a betéteseket is. Erről a napokban Michel Barnier uniós biztos nyilatkozott a német Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, de az osztrák Der Standard szerint már tavaly is készült egy ilyen értelmű törvénytervezet. Sőt Svájcban sem zárják ki a törvények a betétesek bevonását a bankmentésbe.

9. Hol, mekkora értékig van betétbiztosítás más tájakon?

Az EU-ban alapszabály, hogy a bankbetéteket százezer euróig biztosítják. Ezért is keltett nagy megrökönyödést és szült kontinensszerte bizalmatlanságot, amikor a ciprusi bankmentő tervek első verziójában a kisebb betéteket is megadóztatták volna.---- Dehát akkor mibe fektessek? ----

Innét jön a hazai betétekre vonatkozó említett értékhatár is, de például Nagy-Britanniában szintén 85 000 fontról van szó, ami ugyanúgy majdnem pontosan 100 ezer euró. Az EU-val társult, de EU-n kívüli  Norvégia viszont kétmillió koronáig biztosít, ami 270 ezer euró körül van, Svájc pedig százezer frankig, ami most nem egészen 83 ezer euró.

Az EU-n kívül ahány ország, annyi szokás, úgy tűnik, hogy a gazdasági fejlettséggel az összeghatár is emelkedik. Például Törökországban is százezer a biztosított összeg, de lírában, ami hozzávetőleg 44 ezer eurót tesz ki. Oroszországban, Belorussziában sokkal alacsonyabb a biztosítás szintje, mint az EU-ban. Az USA-ban 250 ezer dollár, azaz jelenleg mintegy 195 ezer euró, Ausztráliában pedig 250 ezer ausztrál dollár, ami 200 ezer euró körül van. (Információk további, például ázsiai, latin-amerikai országokról a Wikipedia angol nyelvű cikkében.)

10. Mégis, mit érdemes vásárolni, ami biztonságos?

A nagykönyvek szerint a legbiztonságosabb befektetés a világon az állampapír. Ám legkésőbb a válság megtaníthatott mindenkit, hogy az sem szentírás, lásd Görögország többszöri adósságleírásait, amelyek miatt egyébként a ciprusi bankok is bajban vannak. A legbiztonságosabbnak Európában talán a német, svájci, osztrák, svéd, norvég, dán állampapírok számítanak jelenleg.

Hátrányuk azonban, hogy kamatuk, hozamuk nullához közelít, sőt rövidebb távra negatív hozam is előfordul, miközben az infláció (az Eurozónában) évi két százalék feletti. A negatív reálkamat azonban a bankbetéteknél is gyakori lehet a közeljövőben.

Ha nagyobb összeget akar valaki elhelyezni, érdemes szétosztani több bank között a 100 ezer euró feletti részt, mert a biztosítás bankonként értendő. Ha már több százezer euróról van szó, több ország között is érdemes lehet megosztani, így talán az olyan korlátozások is kivédhetők, mint most a napi 300 eurós pénzfelvételi limit a cipriótáknál.

11. Na és hosszú távon, a bankbetéten is túl?

Hosszú távú és nagyobb összegű, de akár már pár milliós befektetések esetén pedig érdemes a diverzifikációt alkalmazni. Ez annak a tudománya, hogyan osszuk meg a kockázatokat úgy, hogy többféle befektetés között terítjük szét azokat. Vagyis, például, veszünk itt egy kis kötvényt, ott egy kis részvényt, amott egy kis aranyat, netán egy ingatlant is, és mindegyiket egymástól jól elkülönítve tároljuk, tartjuk, hogy az esetleges ménkű ne egyszerre az összes megtakarításunkat érintse. Tehát különböző bankoknál, brókercégeknél, esetleg több országban. (Figyeljünk arra, hogy a biztonság érdekében lehetőleg ne csak a részvényeken, vagy a kötvényeken belül diverzifikáljunk, hanem az egyes befektetésfajták között is. )