A Reuters által megkérdezett 22 elemző közül 20 számít arra, hogy az új összetételű testület negyed százalékpontos kamatcsökkentés mellett dönt. Az MNB monetáris döntéshozó testülete ezzel immár a nyolcadik egymást követő alkalommal csökkentené az irányadó kamatot a Matolcsy György elnök kinevezését követő első kamatdöntő ülésen.
A monetáris kondíciók további lazítására sarkallhatja a tanácsot, hogy februárban a jegybanki inflációs célnak megfelelő szintre, 2,8 százalékra lassult a fogyasztói árak éves növekedési üteme. Ezzel párhuzamosan a gyenge gazdasági kilátások, a potenciális növekedési ütemtől elmaradó növekedés és a pangó belső kereslet dezinflációs hatása is a kamatcsökkentés irányába mutat.
A kamatcsökkentés ellen szólhat ugyanakkor, hogy a legutóbbi kamatdöntő ülés óta a forint 4 százalékkal gyengült, az euró árfolyama 306 forint közelébe emelkedett. Piaci szereplők ugyanakkor nem látják, hogy az új jegybanki vezetés miként kívánja - célkitűzéseinek megfelelően - fellendíteni a vállalati hitelezést, illetve miként segítene a bajba jutott devizahiteleseken. Bizonytalanságot keltenek emellett a piacon az MNB-ben történt intézményi változások is.
"A MNB új összetételű monetáris tanácsának első kamatdöntése várhatóan hozza a papírformát, és folytatódik a kamatcsökkentés. Az egyre gyengébb forint miatt azonban nem várjuk, hogy a korábbi 25 bázispontos csökkentésnél nagyobb mértékű vágásról döntenének" - közölte Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
Az MNB ma 14 órakor közli kamatdöntését, és az új tájékoztatási menetrend szerint is 15 órakor teszi közzé a monetáris tanács közleményét. Matolcsy György jegybankelnök azonban nem folytatja elődei hagyományát, az MNB elnöke a jövőben az ülések után nem tart sajtótájékoztatót.
Spanyolország energiaügyi minisztere szerint több helyen történő áramtermelés-kiesés okozhatta a problémát. 
