Az összeg és a módszer
A konkrét összeg 900 milliárd forint: ez lehet az összeg, amit idén októberben, novemberben és decemberben összesen elhelyezhetnek a bankok, így év végén az állomány nem lesz több mint 900 milliárd. A korlátozást egyenletesen próbálják bevezetni, vagyis nagyjából elosztva a három hónap között, de ezt rugalmasan kezelik, például az aktuálisan lejáró mennyiségek függvényében.
A limiteket, hogy ki mennyit helyezhet el, úgy határozzák meg, hogy a bankok mérlegfőösszege szerint meghatároznak egy limitet. Ha egy bank ezt nem használja ki, a maradékot a kártyaleosztás elve szerint, vagyis egyenletesen osztják el a fennmaradó jelentkezők között. A bankok jelenleg 1629 milliárd forintot tartanak 3 hónapos betétben, ugyanakkor csak 200-400 milliárdos kiszorítási hatással számolnak, mert a bankrendszerben lévő többlet likviditás egyéb tényezők hatására amúgy is szűkülni fog.
Mit tehetnek a bankok?
Ez a rendszer addig lesz hatékony, amíg van mit kiszorítani a 3 hónapos betétből. Az összeg régebben óriási volt, fénykorában az 5500 milliárdot is elérte, de a korábbi lépések eredményeként ez már sokat csökkent. Felmerül a kérdés, hogy mit csinálhatnak a bankok a fölösleges pénzzel? Az egyik lehetőség, hogy áthelyezik overnight betétbe, aminek viszont a 0,9 százalékos alapkamattal szemben -0,05 százalék a kamata. Ebből logikusan az adódik, hogy máshol próbálják meg elhelyezni a pénzt, alapvetően a bankközi piacon, ahol jóval magasabbak a hozamok.
Másik befektetési lehetőség a bankok részéről, hogy állampapírt vesznek. Ez lehet fél százalék körüli hozamú diszkont kincstárjegy, de lehet hosszabb lejáratú államkötvény is. És végül a reálgazdaságba is áramolhat a pénz a bank hitelezése által. A lényeg, hogy a pénz az egyik gazdasági szereplőtől a másikhoz kerül, és csak legvégső esetben kerül a jegybankhoz. Ez többletlikviditást jelent a gazdaságban, aminek kamatleszorító ereje is van.
Bankközi piac, hosszabb táv
Konkrétan úgy fog kinézni a dolog, hogy néhány banknak sokkal több lesz a likviditása, mint amennyi a limitje, ezért mind a tender előtt, mind a tender után megpróbálja elhelyezni a többletet a bankközi piacon. Ennek legfőbb mérőszáma a BUBOR, hisz ez az a kamatszint, ahol gazdát cserélnek a banki pénzek. Eddig a piac nem volt élénk, maga a BUBOR a jegybanki alapkamatot követte, miután a szereplők fölösleges likviditásaikat el tudták helyezni a jegybanknál. Most kénytelenek a bankközi piacra vinni, ami feltehetően a BUBOR csökkenését okozza.
A mostani lépés nem egyszeri, hanem a monetáris eszköztár tartós részét fogja képezni. Negyedévente felül fogják vizsgálni a szükséges mértéket, ezáltal tartósan alakítható lesz vele a monetáris politika. Várhatóan egészen addig lesz ez így, amíg az inflációs célok nem teljesülnek.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
