Kaotikus időszak elé néz Európa, közeleg ugyanis a PSD2 életbe lépésének határideje, a bankok azonban még mindig nem kapták meg a szükséges előírásokat ahhoz, hogy átalakítsák és alkalmazkodhassanak a standard fizetési rendelethez. Ráadásul ezt az előírást gyakorlatilag kínai megrendelésre alakította ki Európa. Tényleg Kína diktálja a fejlődést? Körbejártuk a kérdést a Privátbankár Fintech Innovations 2017 konferenciáján.
 |
| Lu Zurawski |
A fizetési piac óriási átalakulás előtt áll: ahogyan arról már korábban írtunk, január 13-tól kötelezővé válik az európai uniós tagállamoknak az PSD2 szabvány életbe léptetése, ami sokkal szigorúbb feltételeket szab a bankoknak az adatok kezelését illetően. Ez azonban egy szükséges lépés ahhoz, hogy a banki és pénzügyi szolgáltatások digitalizációja végbe menjen. Különös azonban, hogy ez a fajta jogi kísérlet nem kizárólag Európa kedvéért zajlik, sőt: a kínai vásárlóerőnek nagyobb beleszólása van a világ pénzügyi folyásába, mint gondolnánk, mondta el Lu Zurawski, az ACI Worldwide felhasználói szolgáltatásokért felelős vezetője a Privátbankár Fintech Innovation 2017 konferenciáján.
Ázsiában ugyanis virágkorukat élik a különböző fizetési rendszerek, amik gyakorlatilag gomba módra szaporodnak. Az ázsiai fizetési kultúra jelentősen eltér a nyugatitól: Zurawski elmondása szerint míg 2010-ben még 60 százalékos volt a készpénzforgalom Kínában, ez öt év alatt 40 százalékra esett. A vásárlók ugyanis nem bíznak a készpénzben, a digitális megoldásokat ugyanis biztonságosabbnak és gyorsabbnak ítélik. Ez az oka annak, hogy bár nyugaton még ódzkodunk a QR kódos fizetéstől, Londonban egyre több boltban bukkannak fel az Alipay és a WeChat Pay kódjai.
Nem elég nagy a verseny? Csinálunk!
Annak érdekében, hogy a pénzpiacot ne 4-5 név uralja, versenyre és megújulásra van szükség – ezt tűzte zászlajára az OGP (Open Government Partnership). A több tucat országból álló szövetség olyan irányelveket és megoldásokat igyekszik kicsikarni a bankokból, amely hatékonyabb pénzkezelést és feszes versenyt eredményez. A Vocalink business menedzsere, Jim Mortimer szerint vannak ugyanakkor általános problémák, amikkel az automatikus fizetési rendszereknek (ACH, Automated Clearing House) meg kell küzdeniük – egyike épp ez a hatalmas verseny, amire a rendszerek sokszínűsége, a pénzügyek globalizációja és persze a nyereségvágy csak rátesz egy lapáttal.
A nagy diverzitás egyúttal magával hozza a szabályozás szükségességét. Zurawski szerint bár a PSD2 teret enged számos vállalatnak, hogy megméresse magát és új fizetési megoldásokat dobjon piacra, megfelelő szabályozás és felügyelet nélkül követhetetlenné válik a pénzmozgás. Ezt kívánja az Európai Unió megakadályozni a kötelező rendelettel.
A legnagyobb probléma: a felhasználók
A fő fejtörést az okozza, hogy a sokszínű igényeket ugyan teljesíteni kell, ugyanakkor erre nehéz egy egységes szabályozást létrehozni. Bár maga a PSD2 rendelet januárban életbe lép, 2019-ig gyakorlatilag „káosz” lesz a piacon, véli a Capsys professzionális szolgáltatások vezetője, Róbert Kiszely. A különböző adatvédelmi és pénzügyi szegmensek ugyanis külön szabályozást igényelnek, ráadásul a rendelet egyes részleteit még mindig tárgyalja az Európai Tanács és az európai bankszövetség, így gyakorlatilag a 18 hónapos türelmi idő végéig a bankoknak fogalmuk sem lesz, hogy pontosan milyen standard előírásokhoz is kéne tartaniuk magukat.
Ez azt okozza, hogy az egyes résztvevők és országok saját szabályozást hoznak létre, egy külföldi – például Amerikából vagy Ázsiából érkező – bank rögtön több tucat előírással találhatja szemben magát. Ezek összefésülése a jövő feladata lesz, tette hozzá a szakember. Egy másik komoly kihívást a szakemberhiány jelent: az innovációhoz és a technológiai megoldások megvalósításához informatikai szakemberekre lesz szükség, belőlük 2020-ig akár félmilliós hiány is kialakulhat Európában a nyaktörő versenyben.
A konferenciáról írt további anyagunkat itt találja:
Akár perceken belül odaér a pénzed, mégsem örülnek neki a bankok >>>>
Címlapon
Miért épp most szűnik meg a lakástakarékok állami támogatása?
Az elmúlt két napban a lakás-takarékpénztári megtakarítások állami támogatásának gyors megszüntetése felbolygatta a közvéleményt, sokan, sok szempontból elemezték már a kérdést. Mi azon elmélkedünk, hogy miért épp most történik ez, hisz 20 éves a konstrukció, és a kormány is már bő 8 éve a helyén van. Folyamatok, okok, amik meghúzódhatnak a háttérben.
- Miért épp most szűnik meg a lakástakarékok állami támogatása?
- A nap képe: megmutatjuk, kivel nézett meccset Orbán Viktor
- Most tankoljon! Nagyot csökkent a benzin ára, és a dízel is olcsóbb lett kicsit
- Erre még maga a cég sem számított: valósággal szétszedik az emberek a Netflixet
- Erősödik a forint, nagyon vették a hazai részvényeket
- Az OTP máris lépett: megvan, meddig lehet lakástakarékot kötni
- Reagált a Bankszövetség: sürgősen pótolni kell a lakástakarékokat!
- Ennél a banknál vagy ügyfél? Figyelj oda! Többnapos leállás jön
- Lakástakarékok: már a New York Times is erről ír
További cikkek
-
Milyen lesz a digitális pénzünk?
A pénzügyi világ még le van maradva a digitalizáció terén, de bankok, fintech-vállalkozások és technológiai óriások versengenek azért, hogy ebben változás legyen. Azonnali átutalások a bankrendszerben, olcsó nemzetközi tranzakciók, újfajta biztosítások, blokklánc-megoldások és számos termék készül a háttérben. Tovább
-
Emiatt biztosan nem fogja senki sem beperelni a bankokat
Alapvetően egybehangzó az Európai Unió Bíróságának döntése a Kúria eddigi gyakorlatával. Tovább
-
Gyanús vagy lejárt pénzt kaptam a boltban - mihez kezdjek most?
A végéhez közeledik a Magyar Nemzeti Bank 2014-ben megkezdett bankjegycsere programja. Tovább
-
Trump elzárná Kínát a világgazdaságtól - szankciókat kap Európa is?
Újabb akcióval feszíti a húrt az amerikai elnök, szintet léphet a kereskedelmi háború Kínával. Tovább
-
Nagyobb szeletet akar a vállalatok tortájából a CIB Bank
Október elsejétől Szabó Balázs vezérigazgató-helyettesként vezeti a CIB Bank teljes vállalati területét. Tovább
-
Tisztára mosták az oroszok temérdek pénzét a bankban - ez volt a módszer
Nyolc év alatt 200 milliárd (!) euró folyt keresztül a Danske Bank kis észtországi leányvállalatán, leginkább orosz ügyfelek megbízásából. A módszer nem volt túl bonyolult, szemet is szúrt valakinek, a bank azonban olyan sokat keresett rajta, hogy inkább szemet hunytak a pénzmosási aggályok felett. Tovább
-
Arany VIP kincstári kártyával könnyítik a miniszter életét
Utazásra, virágra költheti a pénzt. Tovább
-
Már a fiatalok is félnek, hogy nem lesz nyugdíjuk?
Jelentősen növekedtek az egyéni befizetések a nyugdíjpénztáraknál, ráadásul egyre fiatalabbak az új belépők: alig akad olyan magyar, aki elhinné, hogy teljesen állami nyugdíjra tud majd támaszkodni. Tovább
-
Sokat hízott az MNB-alapítványok vagyona
Már 272 milliárd forintnál tartanak. Tovább
-
Újabb 650 milliárd forintnyi hitel lehet változó helyett fix kamatú
A januártól induló NHP Fix elsősorban a kkv-k hiteleinek szerkezetét befolyásolhatja, nagyban elősegítheti az MNB reményei szerint a fix kamatozású hitelek terjedését. Tovább
-
Ki fizeti ki a nyugdíjpénztárak garanciadíját?
A jegybank egy új alap felállítását javasolja az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, de a biztosítókat is beterelnék alá. Tovább
-
Az MKB 15 fiókját zárja be
Az MKB Bank Zrt. a pénzintézet költséghatékonyságának javítása érdekében döntést hozott annak optimalizálásáról Tovább
-
Hamarosan nem fogják elfogadni a régi ezreseket a boltokban
Vészesen eljárt az idő a régi 1000 forintos bankjegyek felett, már csak október 31-ig lehet velük fizetni. Tovább
-
Rohannak a milliókért a magyarok a bankokhoz - mire kell a pénz?
Már egymillió forint fölött van a személyi kölcsönök átlagos összege - egyre többen vesznek fel hitelt, és még csak most kezdődött el az akció-szezon. Tovább
-
Patinás épületbe került az új tudásközpont
A budai vár egyik legrégebbi épülete, az egykori városháza kapott új funkciót, miután teljesen felújításra került: többek között egyetemi doktori képzések zajlanak majd benne. Tovább
-
Két budapesti fiókját bezárja a CIB Bank
Egyre kevesebbszer járnak bankba a magyarok. A lépés a stratégiai célkitűzés része. Tovább
-
Itt vagy ügyfél? Többnapos leállás lesz ennél a banknál
Egy új bankkártya rendszer bevezetése miatt lesz kisebb fennakadás a Budapest Banknál. Tovább
-
Csányi: Ne mondják, hogy nem figyelmeztettük az ügyfeleket
Ne mondják, hogy nem figyelmeztettük az ügyfeleket, a kamatok felfelé is mehetnek, a nemzetközi kamatkörnyezet előbb vagy utóbb be fog gyűrűzni. Tovább
-
Óriási a fejetlenség a cafetéria miatt – senki sem akar SZÉP-kártyát?
Az adókedvezmények megnyirbálása miatt nagy a tanácstalanság a béren kívüli juttatások jövőjét illetően. Tovább
-
Mit tudnak az okostelefonok Magyarországon? Óriási forradalom zajlik
Vajon a közösségi pénzforgalmi szolgáltatás jelenti az új világot? Kínában már százmilliók használják a mobiltelefonjukat fizetésre bankkártya helyett - mit tudnak a mobiltelefonok Magyarországon? Vajon itt is a kínai közösségi alapú pénzforgalmi szolgáltatók adják-e a nagy forgalmat, vagy valami más a helyzet? Mit hoz a júliusi nagy váltás? Tovább
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
-
Ha a nyugdíjadra gondolsz, erre ügyelsz a befektetésnél – Hajósi Péter, Varga-Balázs Attila
