Ez a folyamat csak a részvényeseknek jó, nekik is csak ideig-óráig. Persze az osztalék a zsebbe kerül, az biztos pénz, de a cégek közben csendesen eladósodnak, ami egyszer csak gondot okozhat majd az árfolyamban, különösen ha mégiscsak megemelkedik majd a kamat, és megnőnek a kiadások.
Őrült összegek
Csak idén eddig ezer milliárd dollárt költöttek a cégek sajátrészvény vásárlásra és osztalékfizetésre, és ez most még valószínűleg kap egy lökést. Addig ezzel nincs is baj, amíg ez a cégek által megtermelt profitból megy, de az már kedvezőtlen jelenség, ha hitelből. Márpedig a 0 kamat, az olcsó hitel pont erre csábít.
A részvény visszavásárlásokra felvett hitelek mértékére nincsenek pontos adatok, az osztalékfizetés céljából felvettekre viszont vannak: idén 59,4 milliárd dollár ez az összeg, a cégek összes hitelfelvételének 8 százaléka. Ez már több mint a duplája a tavalyi 28,4 milliárdnak, ami mutatja, hogy növekszik ez a trend.
Ami a hitelből történő részvény visszavásárlást illeti, az Apple a legnagyobb szereplő. 23,6 milliárd dollárral adósodott el idén, hogy folytassa részvényvásárlási programját, miközben 200 milliárdos készpénzállományon ül. A MetLife másfél milliárd dollárért adott el kötvényeket júniusban, és ebből vette saját részvényeit, miközben van 10 milliárdos likviditása.
Kinek jó?
És hogy miért jó ez a cégeknek? Legtöbbjüknél a részvényártól függ a vezetők javadalmazása, ezért megpróbálják azt feljebb hajtani. Erre az osztalékfizetés és a sajátrészvény vásárlás tökéletesen alkalmas, ha finanszírozható, minden más erőfeszítés nélkül. Ráadásul sokuknak roppantmód tetszik az az ötlet, hogy 3 százalékos osztalékot fizetnek, eközben 2,2 százalékos kamatra kötvényt bocsátanak ki, és a befolyt pénzből saját részvényt vásárolnak.
A részvény visszavásárlás közvetlen hatása az, hogy kevesebb lesz a szabadon forgó részvény, így kisebb a kínálat, emellett azonos teljesítmény mellett nőnek az egy részvényre eső adatok, ami fundamentálisan vonzóbbá teszi a részvényt. Az S&P 500 indexben szereplő papíroknak az ötödénél csökkent a részvényszám az elmúlt másfél évben, vagyis ennyien vásároltak vissza érdemi mennyiségű sajátrészvényt.
Veszélyes várakozások
A folyamat most attól válhat veszélyessé, hogy kezd terjedni a vélemény, miszerint a kamat esetleg hosszabb távon 0 marad, így ez a gyakorlat nyugodtan folytatható, sőt akár felpörgethető. Ebben az esetben a cégek kritikusan eladósodhatnak, ami a nagyösszegű készpénzzel rendelkező cégeknél még nem olyan nagy baj, de a többieknél komoly gond lehet. Ha egyszer eljön igazság órája, a hitelekre és kötvényekre hirtelen többet kell fizetni, megnőnek a kiadások, miközben a cégnek az alaptevékenységből származó bevétele és profitja nem nő olyan mértékben, hogy ezt fedezze.
Ha ez bekövetkezik, hirtelen leromlanak a cégek számai, a már most sem alacsony árazások értékelhetetlenek lesznek, és akkor jöhet egy igen komoly összeomlás a részvénypiacon. Ha túl sokáig húzza a Fed az emelést, ez óhatatlanul bekövetkezik. Az idei sajátrészvény vásárlás várhatóan 900 milliárd dollár körül lesz, ami meghaladja a 2008-as összeomlás előtti rekord év 863 milliárdos adatát.
A Fed időhúzásáról korábban a Napi Kommentárban is beszélgettünk:
Moszkva azután kezdett hajlandóságot mutatni a magasszintű tárgyalásra, miután Ukrajna több sikeres katonai műveletet hajtott végre Oroszország területén. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
