Átlépte a 99 dolláros hordónkénti árat az amerikai WTI könnyűolaj késő délután, miközben szinte minden a drágulás ellen szólt. Úgy tűnik az olajjegyzések nem a napi hírekre reagálnak, hanem hosszú távú spekuláció mozgatja azokat. A nyersanyagok ára szinte törvényszerűen reagál a dollár árfolyamának mozgására. Miután az árupiaci elszámolás dollárban történik, az amerikai deviza gyengülése általában növeli a fizikai keresletet, ezen keresztül pedig az árfolyamot.
Hagyományosan befolyásolja az árat az Amerikában általában szerdánként megjelenő készletadat, amely a nyersolaj, a finomított termékek, és a gázolaj amerikai raktárakban levő készleteiről ad számot. Szezonális hatása szokott lenni a hurrikán-szezonnak nyártól késő őszig, és az Észak-Amerikában ilyenkor már zajló fűtési időszaknak. A nagy – általában közel-keleti – olajkitermelő országokból érkező hírek szintén befolyásolják az árakat. Valószínű, hogy ezúttal főleg ez utóbbi tartja magasan az olajárat. Az olajpiac fókuszába ugyanis szép lassan visszacsúszott Irán.
A perzsa ország olajpiacra gyakorolt hatása látványosan visszaesett idén, hiszen az észak-afrikai, és közel-keleti diktatúrák összeomlás elterelte a figyelmet Iránról, amit nem is érintettek a forradalmak. Az elmúlt hetekben ugyanakkor megint egyre több hír jön onnan, bár ezek egy része sajtóértesülés, illetve spekuláció. Néhány napja felrobbant egy iráni lőszerraktár, a Financial Times értesülése szerint az izraeli titkosszolgálat, a Moszad ált a háttérben. Korábban izraeli részről megint sűrűsödtek azok a nyilatkozatok, amelyek az iráni atomprogram veszélyességére hívják fel a figyelmet, és kilátásba helyezik akár az egyoldalú katonai fellépés lehetőségét is.
Múlt héten a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jött ki a szokásos iráni jelentésével, amiben egyértelművé tette, hogy az iráni atomprogram mértéke, és az alkalmazott technológia túlmutat a békés célú felhasználáson, a perzsa ország tehát feltehetően atomfegyver előállítására készül. A jelentés közzététele után egy nappal Irán közölte, hogy felülvizsgálja az együttműködést az Ügynökséggel. Egy esetleges katonai konfliktus a térségben beláthatatlan következményekkel járna az olajszállítmányokra, részben mert Irán az egyik legnagyobb olajtermelő ország, részben mert a perzsa állam ellenőrzi a Hormuzi-szorost, ami a Perzsa (Arab) - öböl kijárata, így itt fut ki az összes olajtanker.
Az Irán-kártyán kívül minden bizonnyal felfelé mozgatja az olaj árát az a várakozás is, hogy bár a fejlett világ gazdaságai válsággal küzdenek, addig a legnagyobb feltörekvő országokban egyre bővül a kereslet részben a még mindig alacsony bázisnak, részben a növekvő népességszámnak köszönhetően. Ezt támasztja alá a Nemzetközi Energiaügynökség nemrég megjelent előrejelzése is, amely arra épít, hogy az arab forradalmakat követő újjáépítés, és a növekvő népességszám annak ellenére növeli majd az olaj iránti keresletet, hogy a gazdasági válság miatt a gazdaságok lassulása várható világszerte.