A német jegybank, a Bundesbank 3396 tonna aranykészlettel rendelkezik. Ebből 1536 tonna, azaz 45 százalék van az USA-ban, amelyet az ottani jegybank szerepét betöltő Fed őriz – mondta el Carl-Ludwig Thiele, a bank igazgatósági tagja nemrég a DPA hírügynökségnek. Az aranyból további 450 tonnát Londonban, 374 tonnát Párizsban őriznek, csak a többit, a készlet majdnem harmadát kitevő 1036 tonnát tartják Németországban, frankfurti trezorokban.
Ezekbe a trezorokba nem lehet bemenni
Korábban sok más szám és pletyka keringett az arannyal kapcsolatban, egyes összeesküvés-elméletek még azt is felvezették, hogy esetleg már nem is létezik vagy nincsen meg mind, esetleg kölcsönadták valakinek, ezért folyik a titkolózás. A jegybankot hivatalos támadások is érték az aranykészlet miatt, tavaly az ország számvevőszéke kritizálta a hatalmas kincs kezelésének átláthatatlanságát.

Parlamenti képviselők pedig meg kívánták tekinteni azt, de Párizsban és Londonban nem jutottak be a trezorokhoz, csak New Yorkban. Most Thiele azt mondta, hogy a következő években évi 50 tonnát hoznak majd haza a sárga fémből, és tárgyalásokat folytatnak arról, hogy ellenőrizhessék a külföldön maradó aranykészleteket.
A koreai háborúval kezdődött?
A szóban forgó aranykincs nem csekély, főleg hogy a jóval nagyobb USA készlete háromszor ekkora sincsen, csak 8133,5 tonna, utána mindjárt a németek következnek a világ országainak sorában. (Mögöttük közel ezer-ezer tonnával lemaradva az olaszok és a franciák jönnek, az ötödik helyen álló Kínának már csak 1040 tonnája van, alig előzi meg ezzel Svájcot). A német készlet összértéke 132,9 milliárd euró volt tavaly év végén, amiből minden egyes németre 45 gramm jutott fejenként, ennek értéke 1925 euró mindenkire – írja a Wirtschaftswoche című hetilap online kiadása.
Hidegháborús beidegződések
Hogy miért is vannak még mindig főleg külföldön az aranytartalékok, azt változatlanul főleg a hidegháborúval indokolják. Korábban erősen tartottak attól, hogy egy esetleges háború esetén az arany gyorsan a szovjet csapatok kezébe kerülhet, a New Yorkban tárolt készlet viszont bármely válság esetén gyorsan lehetett volna dolláralapú üzletek fedezete. Hogy milyen okok szólnak még mindig a készletek külföldi tárolása mellett, ezzel kapcsolatban viszont a Bundesbank viszont csak ködös válaszokat ad.
|
Az arany árfolyama az elmúlt fél évben |
Az arany kölcsönbe adásának kérdése is régen borzolja a kedélyeket és pletykák forrása. A Bundesbank mérlegében az „arany” helyét már 1999 óta felváltotta az „arany és aranyra szóló követelések” elnevezés. Tényleges kölcsönüzletekről 1997-ből tudnak, és azok is valószínűleg csak a készlet „százalékban egy számjegyű”, kisebb része erejéig folytak.
A pletykák még tartják magukat
Egy közelmúltbeli Bundesbank-nyilatkozat szerint pedig 2008 óta nem adtak kölcsönbe aranyat. Az arany sorsával, esetleges eltűnésével kapcsolatos pletykák a lap szerint addig nem is fognak megszűnni, míg a német parlamenti képviselők be nem jutnak a jelenleg állítólag nem látogatható párizsi és londoni trezorokba, ahogy azt 2011-ben az USA-ban megtehették.