|
| (Fotó: Pixabay) |
A múlt héten az Európai Unió gazdasági és pénzügyi bizottsága jóváhagyta egy új nyugdíjmegtakarítási forma, a PEPP (Pan-European Pension Product, Páneurópai Nyugdíjtermék) tervezetét. Az újfajta, önkéntes nyugdíj-előtakarékosság a tervek szerint jövőre indulhatna el EU-szerte, bár máris sok kritika éri. A termék talán leginkább a magyar önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlít.
A leegyszerűsítve a sajtóban “Euronyugdíjnak” is becézett terméket különböző pénzügyi intézmények, bankok, biztosítók, befektetési alapkezelők indíthatják majd. Ám az EU szigorú szabályai alapján – derül ki Valdis Dombrovskis, az EU Bizottság alelnökének szeptember 7-i magyarázatából az Európai Parlamentben.
Célja, hogy a gazdasági növekedés élénkítésére is alkalmas módon csatornázza a nyugdíjcélú megtakarításokat, és csökkentse a “nyugdíjmegtakarítási rést” – azaz a nyugdíjak fedezete terén várható lemaradást. “Transzparens és költséghatékony személyes nyugdíjtermékekre” van szükség, és erre az alkalmazottak és a pénzügyi szektor részéről is megvan az igény.
Szigorú szabályok
A PEPP-nél a befizetés egy százalékában maximálnák a költségeket, lehetővé tennék, hogy legalább ötévente egyszer a megtakarító szolgáltatót (vagyonkezelőt) vagy lakhelyet válthasson az EU-n belül – derül ki a Fundresearch.de német pénzügyi oldal összefoglalójából.
A magyar pénztárakhoz hasonlóan különböző kockázati szintű portfóliók közül lehetne majd választani, a legalacsonyabb rizikójúaknál garantált hozamot is előírnának. Szigorúak az engedélyeztetési, forgalmazási szabályok, a tájékoztatási követelmények.
Idő előtt elfogyhat
A rendszer kritikusai szerint például Németországban már van elegendő különböző nyugdíj-előtakarékossági módozat, többek között az emberek 90 millió életbiztosítást kötöttek meg (a teljes lakosság mintegy 82 millió). Az eltérő tagállami adószabályok miatt pedig nagyon nehéz lesz határokon átnyúló, EU-szintű szolgáltatást nyújtani.
Ami pedig a megtakarítások felhasználását illeti, nehéz lesz azt biztosítani, hogy az emberek ne éljék fel idő előtt a nyugdíjba vonuláskor felszabaduló megtakarításukat. Ha nem kapnak életük végéig szóló rendszeres ellátást, pénz nélkül maradhatnak és szegénysorba kerülhetnek.
Vannak magyar megoldások
Magyarországon is számos nyugdíjpénztár, befektetési alap, biztosítás létezik, amelyekben forintban vagy euróban félre lehet tenni e célra, sokféle kockázati szinttel, portfólióval, plusz némelyik szja-adókedvezménnyel is jár. Más kérdés, hogy ezek mennyibe kerülnek, és egy esetleges külföldre költözés esetén hogyan lehet mozgatni a tőkét. (Valamint, hogy az infláció-követő magyar államkötvények hozamát jelenleg nagyon nehéz utolérni.)
Jelenleg hozzávetőleg négy dolgozó tart el egy nyugdíjast az EU-ban. A jelenlegi tendenciák folytatódása esetén azonban mintegy 40 év múlva már csak két eltartó jut egy idős eltartottra. Ezért mindenütt megoldásokat keresnek, miközben egyre gyakoribb, hogy csendesen adóbevételekből egészítik ki a nyugdíjakat.
|
Megint jönnek, riogatnak Alig múlik el hét anélkül, hogy ne olvasnánk borúlátó jóslatot az európai nyugdíjak jövőjéről. Ma a német Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung (DIW) kutatóintézet közölte, hogy az 55-64 évesek mintegy felének jelentősen vissza kell vennie majd életszínvonalából a nyugdíjba menetel után. Akik pedig nem tesznek félre külön, önként is a nyugdíjukra, azok körében ez 63 százalék is lehet - írta a Süddeutsche Zeitung. Különösen veszélyeztetettek az egyedül élők, a szakma nélküliek vagy betanított munkások, a nők, elváltak, az alkalmazott nélküli kisvállalkozók. (Pedig Németországban még a bevándorlás is javítja a helyzetet, miközben Magyarországon pedig rontja.) Ha a jelenlegi német szabályokon nem változtatnának, 25 év múlva a bérekhez képest a nyugdíjak a jelenlegi 48 százalékról 42 százalékra csökkennének. (Ami névlegesen nem feltétlenül jelent kevesebb nyugdíjat. Ha ugyanis a bérek eközben szépen emelkednek, akár nőhetnek is az idősek járandóságai.) |
Az ukrán elnök erről Brüsszelben beszélt.
