Várhatóan a héten fogadja el az Országgyűlés az adótörvények módosításáról szóló jogszabályokat. Bár közel egy tucat módosító javaslat van a Ház előtt, drámai változásokról nem beszélhetünk – érdekességek azonban bőven vannak.
Dr. H. Nagy Dániel, a Mazars könyvvizsgáló és adótanácsadó cég adóigazgatója a jövő évtől érvényes változások közül öt dolgot emelt ki egy keddi sajtóbeszélgetésen:
- járulékcsökkentés / a szociális hozzájárulási adó csökkentése
- valós idejű adatszolgáltatás bevezetése
- új transzferár-szabályok
- adóeljárási szabályok változása
- bevallási tervezet kiszélesítése, munkáltatói adómegállapítás eltörlése.
Csökken a munkáltatók terhe (?)
A szociális hozzájárulási adó jövőre tovább csökken (emlékezetes: 27-ről 22 százalékra csökkent tavaly). Az előzetes tervek szerint 20 százalékra csökkent volna tovább az adómérték jövőre, de mivel a bruttó béremelkedés 11 százalék fölött volt az első 9 hónapban, ennél nagyobb mértékben, 19,5 százalékra mérséklik a terhet. A 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás nem változik, így összességében így 21%-os teherrel számolhatnak a munkáltatók jövőre.
Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy a bérköltségek csökkenni fognak. Jövőre ugyanis a minimálbér már 138 ezer forint lesz, a garantált bérminimum 180 ezerre emelkedik, tehát összességében nőhet a bérteher - de az tény, hogy ezt tompíthatja a járulékcsökkentés, mondta el H. Nagy Dániel.
Azt is fontos megemlíteni, hogy a bérekre rakódó közterhek még így is igen magasak lesznek. Az adóék a régióban még mindig nálunk a legmagasabb: 100 ezer forint jövedelem kifizetése 182 ezer forintba kerül majd 2018-ban. Ahogy a Mazars ábráján látszik (amely annyiban csalóka, hogy a jövő évi magyar adatokat az idei évi nemzetközi adóékekkel hasonlítja össze; tavaszra várható a friss Mazars-kiadvány a témában), 500 eurós havi jövedelem esetén nem is a munkaadó által fizetendő terhek, hanem a munkavállalót terhelő elvonások dobják meg a magyar oszlopot. Igaz, hogy a családi adókedvezmény sokat javíthat a képen, de ez csak a gyermekes adózóknak számít.
Egyszámjegyű szja nem lesz, de van újdonság
Bár néhány nyilatkozatban újra előkerült az egyszámjegyű szja kérdése, jövőre nem változik a 15 százalékos kulcs. Van azonban néhány változás:
Többé nem töltheti ki az adóbevallásunkat a munkáltató
Tavaly is százezrek kérték a munkáltatójukat arra, hogy készítsék el az adóbevallásukat, idén ez a lehetőség megszűnik, ami könnyebbséget jelent a cégeknek. Ezzel vélhetően a NAV által előállított bevallási tervezet felé akarják terelni az adózókat. Újdonság, hogy a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek is bekerülnek abba a körbe, akik számára bevallási tervezet készül.
A mobilitási célú lakhatási támogatásként adómentesen adható juttatás nagyjából másfélszeresére emelkedik – kérdés, hogy hány munkáltató vállalja az ezzel járó adminisztrációs terheket. A mérték:
- a foglalkoztatás első két évében a minimálbér 60%-áig,
- a második két évben a 40%-ig,
- az ötödik évben a 20%-ig adható köztehermentesen a támogatás.
Jobb lesz az airbnb-sek helyzete
Az airbnb-s lakáskiadóknak is lesz újdonság: eddig 1, mostantól 3 kiadott helyszín esetén is megengedett lesz a tételes átalányadózás. Szintén jó hír, hogy az ingatlanbérbeadásból származó jövedelem 1 millió forint feletti részére sem kell jövőre már 14 százalékos eho-t fizetni.
Nincs nagy újdonság a cafeteriában
A cafeteria terén 2018-ban gyakorlatilag nincs változás, az adómentes juttatások és a béren kívüli juttatások köre, kerete sem változik. Az eho a szochoval együtt 19,5 százalékra csökken, ez okoz némi változást az egyes meghatározott juttatások után – valamivel kevesebbet kell a cégeknek befizetni a költségvetésbe (43,66 helysett 40,71 százalékot) egyebek mellett a helyi bérlet, az Erzsébet-utalvány, az iskolakezdési támogatás, a nyugdíj- és egészségpénztári befizetések után.
A NAV lassan mindent lát – akkor is, ha papíron számlázol
Egyre teljesebb körben lát rá a NAV a cégek közötti számlázások adataira, 2018. július 1-jétől kezdődik a valós idejű adatszolgáltatás – a számlázóprogrammal kiállított számlák esetén azonnali elektronikus adatszolgáltatás történik, ha az áthárított áfa összege eléri a 100 ezer forintot. Ennek az adatátadásnak a technikai részleteiről egyelőre még nem tudni mindent.
De mi van azokkal, akik nem programot, hanem számlatömböt használnak? Ők sem ússzák meg: a 100 ezer fölötti áfatartalmú számláikat nekik is fel kell tölteniük egy erre a célra kialakított NAV-weboldalon. 100 és 500 ezer forintos áfa-összeg között 5 napon belül, 500 ezer forint felett naponta kell feltölteni a kibocsátott számlákat.
A mulasztási bírság számlánként (!) akár 500 ezer forint is lehet, itt már nem babra megy a játék – mondta H. Nagy Dániel. A befogadott számlák esetében a belföldi összesítő nyilatkozat továbbra is megmarad, az értékhatár 1 millióról 100 ezer forintra csökken.
Csökken az áfa – a cápahús kimaradt a körből
Újabb áfakulcsok csökkennek: az internet-hozzáférés áfája 18-ról 5 százalékra, a halhúsé 27-ről 5-re, az éttermi szolgáltatásoké 18-ról 5 százalékra csökkennek. Ez utóbbi esetben viszont egy 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást vezetnek be – ez ugyan ha távolról nézzük, eléggé áfa-jellegűnek tűnik, de persze nem az, az uniós szabályozás sem engedné egy újabb kedvezményes, 9 százalékos áfakulcs bevezetését – ez az 5+4 százalékos teher viszont nem üti ki a biztosítékot Brüsszelben.
Érdekesség, hogy a díszhal mellett a cápahús áfája sem csökken, így aki csökkentett áfájú cápa-steaket akar enni, annak az éttermi fogyasztást kell választania – persze az éttermeket senki sem kötelezi, hogy a „megspórolt” áfát továbbadják a vevőknek, nem garantált, hogy lesz belőle árcsökkentés.
Változik az adózás rendje – lett pár kisebb meglepetés
Az adózás rendjéről szóló törvények legfontosabb változásairól korábban itt írtunk //privatbankar.hu/kkv/sirjunk-vagy-nevessunk-jovore-mar-mashogy-kell-adozni-310769. A Mazars adóigazgatójának összefoglalója szerint mostantól 2 (vagy inkább 3) törvény váltja fel a régi Art-ot:
- az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény tartalmazza az általános eljárási szabályokat
- az (új) adózás rendjéről szóló törvény pedig az adózói jogok és kötelezettségek részletszabályait tartalmazza.
Az új jogszabály az adóhatóság szolgáltató-jellegét próbálja hangsúlyozni. Új szolgáltatásként jelenik meg a mentorálás (6 hónapig segíti a jogkövetésben a jelentkező cégeket a NAV). Megszűnik a fokozott adóhatósági felügyelet és az adószám felfüggesztésének intézménye – sok esetben egyszerűen felfüggesztés nélkül törli majd az adószámot a NAV indokolt esetben.
Az adóellenőrzések a jövőben nem tarthatnak tovább egy évnél – magánszemélyek és megbízható adózónak minősülő cégek esetében 180 nap idén és jövőre is a maximális időtartam.
Fontos változás, hogy adóeljárás esetén a bizonyítékokat már első fokon be kell mutatni – ha ez elmarad, másodfokon már nem fogják elfogadni a később beterjesztett bizonyítékokat.
A fellebbezésről lemondó adózók esetében a bírság felét elengedik – magyarán aki beletörődik az elsőfokú döntésbe, a kiszabott bírságnak csak a felét kell megfizetnie.
Meglepetések:
- a késedelmi pótlék mértéke nem változik – napi mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese, ami jelenleg olyan alacsony, hogy volt róla szó, hogy megemelik, végül nem tették. Cserébe ha az adóhatóság fizet valamit késve (például egy áfavisszatérítést), ők sem fizetnek magasabb kamatot az adózónak. Az adóbírság mértéke sem változik a korábbi tervekkel ellentétben.
- Ha valaki a NAV által közzétett tájékoztató szerint jár el, akkor nem állapítható meg jogkövetkezmény.
- A megbízható adózók nevét, adószámát jövőre már közzéteszi a NAV.
A harmadik, a témához tartozó és a területet szabályozó jogszabály az adóvégrehajtásról szóló törvény. Ennek értelmében január 1-től a NAV lesz az általános végrehajtási hatóság – akkor is, ha nem adóügyben, hanem mondjuk építési ügyben indul a végrehajtás. 10 ezer forint alatti tartozás alatt nem indul végrehajtás, viszont 500 ezer forint alatti tartozásnál is lehet ingatlan-végrehajtás (kivéve magánszemélyek esetében, ha benne laknak az érintett ingatlanban).
Élesedik a cégkapu – lesz még egy nagy roham
A Mazars szakemberei emlékeztettek: 2018-tól a gazdálkodó szervezeteknek elektronikus úton kell kapcsolatot tartaniuk az állammal, december 31-én lejár a regisztrációra adott türelmi idő (július 31. volt a határidő, de az év végéig nem büntetik azokat, akik nem regisztráltak). Sok cég nem foglalkozott az elmúlt hónapokban a cégkapu-nyitással, így szokásos last minute-rohamra lehet számítani. Gyakorlatilag egy e-mail cím bejelentéséről van szó, ügyfélkapu szükséges a bejelentéshez – jövőre már a cégjegyzékben is megjelenik hivatalos elérhetőségként a mailcím.
Júniusig a NAV még befogadja a nem cégkapuról érkező dokumentumokat, bevallásokat is, ezzel némi átmenetet még biztosítanak a cégeknek – hangzott el a Mazars szakértőitől.
Az ügyvédek is katázhatnak
A parlament elé került javaslat kibővítené a kisadózók tételes adójának választására jogosultak körét az ügyvédi irodákkal. Emellett úgy tűnik, hogy a fizetendő közteher mértéke – a minimálbér emelkedése ellenére – nem változna: a főállású katások 2018-ban is havi 50 ezer forintot (választásuk esetén 75 ezer forintot) fizetnének. Ez egyre vonzóbbá teheti kata-alanyiságot.
A kisvállalati adó mértéke viszont 2018-tól az idei 14%-ról 13%-ra csökken.
Az ukránok nem adták be a derekukat. 
