|
| Forrás: spacex.com |
Arról már korábban is írtunk, hogy igen komoly terveket szövöget Elon Musk az űrutazást illetően, a Hold mellett egyebek mellett a Marsra szeretne embert juttatni a SpaceX vezére. Ahogy Muskot ismerjük, sosem a levegőbe beszél, ha őrült ötletekről van szó, a legfrissebb Twitter-bejegyzése szerint pedig nem is kell már sokat várnunk: a Falcon Heavy február hatodikán indulhat az első útjára, írja a Bloomberg.
Aiming for first flight of Falcon Heavy on Feb 6 from Apollo launchpad 39A at Cape Kennedy. Easy viewing from the public causeway.
— Elon Musk (@elonmusk) 2018. január 27.
Az esemény ráadásul teljesen nyilvános lesz, mi több, a NASA a tervek szerint 195 dollárért helyjegyeket is árult a kilövőállomásra, hogy a szerencsések élőben nézhessék az űrtörténet egyik újabb mérföldkövét – a bulihoz pezsgő és egy gravírozott pohár is jár, és percek alatt elkapkodták az összeset. A meghirdetése után ráadásul akkora tumultus alakult ki, hogy egy rövid időre le is állt a Kennedy Space Center honlapja.
Valódi bestia
A Falcon Heavy egyébként az eddigi legnagyobb űrrakéta, amit valaha építettek – mintegy 64 tonna összsúly képes magával vinni alacsony Föld körüli pályára (ilyen magasságban kering a legtöbb műhold, valamint a Nemzetközi Űrállomás is).
|
| Az eddigi legnagyobb bestia. Forrás: spacex.com |
Ennél többre csak a Saturn 5 nevű holdrakéta volt képes (ezt használta a NASA az 1969-ben beteljesült Apollo 11-es programnál is), ám az 1973-ban repült utoljára. Ráadásul, míg a kisebb testvére, a Falcon 9-es rakétát 9 darab Merlin-típusú hajtómű lövi fel, addig a Falcon Heavy-n 27 darab (!!!) kapott helyet – ez mintegy 18 747 repülőgép tolóerejének felel meg.
|
| Van egy kis különbség a Falcon 9 és a nagytesója, a Falcon Heavy között - néhány ezer repülőgép tolóereje, például. Forrás: spacex.com |
A mostani rakéta nem csak az első lépés az emberek Marsra juttatása felé, de egyben rendkívül fontos mérföldkő is az űrkutatás területén. A Falcon Heavy segítségével ugyanis sokkal nehezebb eszközöket, komolyabb műholdakat, teleszkópokat, adott esetben nemzetbiztonsági eszközöket is Föld körüli pályára lehet majd állítani, remélhetőleg potom pénzért. Fontos ugyanakkor, hogy a Falcon HV még nem lesz képes le is szállni a Marsra, de pályára már állhat a Vörös bolygó körül.
| Kiválasztották: ők lehetnek az első emberek a Marson >>> |
Szép, szép, de mibe kerül mindez?
Musk még 2016-ban tartott egy előadást Az ember, mint interplanetáris lény témában, ez ugyanakkor ügyesen elkerülte a költségek és a szükséges kormányzati engedélyek kérdését, ugyanakkor már tartalmazott néhány számadatot. Az elsődleges tervek között szerepel az űrutazás „elérhetővé tétele” – korábban épp a SpaceX tervezte, hogy gazdagok számára biztosít majd látogatásokat az űrbe, potom 200 ezer dollárért kínálva az élményt. A tervek szerint ezt az üzlettervet fejlesztené tovább Musk – vagyis, hogy ne csak a sztratoszférába, hanem egyenesen a Marsra juthassunk el egy „átlagos amerikai otthon” áráért.
A 15 éve alapított magán-űrvállalatot jelenleg nagyjából 21 milliárd dollárra becsülik a szakértők (2017 júliusi adatok alapján), Musk szerint a rakéták szükséges módosításokhoz, fejlesztésekhez és a prototípus legyártásához legalább 10 milliárd dollárra lenne szükség - és akkor ez még nem a Falcon Heavy, hanem maga az a rakéta lesz, ami le is tud majd szállni a Marsra. Amennyiben azonban minden „szuperjól” megy, úgy akár már tíz éven belül, élő emberrel tesztelhetik majd a technológiát, 15 éven belül pedig megkezdhetjük az utazást a Mars felé.
|
Mi a helyzet az aszteroidabányászattal? A Marsexpedíció mellett az aszteroidabányászat lehet az űrkutatás legújabb frontja. Ha egyszer a Föld kifogy a nyersanyagból, ez lehet az egyik menekülőút. A technológia még kiforratlan, a kutatások költsége pedig - bocsánat - csillagászati. Mégsem ez a legnagyobb probléma, hanem az, hogy ki birtokolhatja majd a trillió dollárokat érő égitesteket? Magyarország talán egyetlen űrjogászát, Dr. Tari Fruzsinát kérdeztük. >>> |
Hormuzgáni támadásra hivatkoznak. 
